FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdők az emberekért, erdészek az erdőkért

„Erdők az emberekért, erdészek az erdőkért” címmel tartott előadást nemrég a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban dr. Molnár Dénes, a Mecsek­erdő Zrt. erdőmérnöke. A Soproni Egyetem Doktori Iskolájában summa cum laude védte meg doktori dolgozatát. Magyarország legrégebbi erdészeti kísérlete adta a disszertációja témáját.

– Mit lehet tudni a kísérletről?

– Ez egy 1937-ben megkezdett kísérlet, amelyet Roth Gyula erdészprofesszor indított útjára. Célja egy olyan erdőgazdálkodás gyakorlati bevezetése volt, amelyben a fakitermelések során nem keletkeznek vágásterületek. Hosszú évtizedek munkájával kialakul egy olyan erdőkép, amelyben nincsenek nagy kiterjedésű fiatalosok, de pusztán öreg faegyedek által borított hegyoldalak sem. A különböző korú fák egymás szomszédságában állnak, a kitermelt idősebb faegyedek helyét természetes úton megjelenő magoncokból álló csoportok veszik át. Ez pár mondatba tömörítve egyszerűnek tűnik, de a gyakorlat az erdész szakemberek aktív jelenlétét, szakmai elszántságát igényli.

Teljesen egyedülálló ez a kísérlet az országban?

– Korát tekintve igen, de napjainkra a hasonló eljárások egyre nagyobb teret nyernek, a kísérlet gyakorlattá válik. Az így kezelt erdőket örök­erdőknek hívjuk. Az elnevezés kedves a fülnek, a látvány pedig – reményeink szerint – a szemnek is.

A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészeténél dolgozik, az önhöz tartozó területen is vannak örökerdők?

– Igen, a működési területemet jelentő nagyjából háromezer-hétszáz hektáron az erdők tizenkilenc százalékát már így kezeljük. Ezekben az erdőkben külön jelöljük az évtizedeken át megsegítendő faegyedeket, a speciális élőhelyül szolgáló odvas és korhadó fákat, famatuzsálemeket. Ezek védelme mellett vigyázunk az erdő talajára is, a fakitermelés gépei csak előre meghatározott nyomvonalakon mozoghatnak.

– Erdők az emberekért, erdészek az erdőkért. Miért ezt a címet választotta az előadásának?

– Az erdők rengeteget tesznek értünk. Megkötik és tárolják a légköri szén-dioxid-tartalmat, védik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, tisztítják a levegőt, mérséklik a hőingadozásokat, szélmozgásokat. Ezen felül pedig lehetőséget adnak arra, hogy a fát mint megújuló, környezetbarát alapanyagot hasznosíthassuk mindennapi életünk során. Az erdő a legproduktívabb, legösszetettebb ökoszisztéma.

Másutt is így van ez a világban?

– A különböző éghajlati övezetek egymástól igen eltérő erdőformációk létrejöttét eredményezték. A trópusi esőerdőktől a tajgáig nagyon változatos képet mutatnak akár a fajok számát, akár a bennük keletkező élő szerves anyag (növények, állatok, gombák) mennyiségét nézzük. Hazánkban a klimatikus viszonyok a mérsékelt övi lombhullató erdők megjelenését tették lehetővé. Hegyvidékeinken megfigyelhető, hogy magasság szerint a különböző fő erdőtársulások egymás fölé rendeződnek. Legmagasabban jellemzően bükkösök találhatók, alacsonyabban – ahogyan növekszik a hőmérséklet, csökken a csapadékmennyiség – gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, majd cseres-tölgyesek fordulnak elő. 

Mivel a társulásokban előforduló fajoknak jellemzően határozott éghajlati igényük van, a klímaváltozással járó folyamatok kedvezőtlenül érintik őket. A fák nem tudnak elmenekülni a felmelegedés, a nyári aszályok elől, egy helyben állva várják sorsukat. Nem segít a helyzeten, hogy a legyengült példányokat egyre több károsító és kórokozó szemeli ki áldozatául.

Mi lehet ebben az erdészek feladata?

– Az erdész szakma hatalmas kihívás előtt áll. Mivel legfőbb termékünknek nem a faanyagot, hanem magát az erdőt tekintjük, annak megóvása elsődleges feladatunk. Szerencsére van pár eszköz a tarsolyunkban, amellyel sokat tudunk tenni a kedvezőtlen hatások mérsékléséért. Az őshonos fafajokból álló erdeinkben az erdőszerkezet változatosságának fenntartása, a ritkább és ellenállóbb fafajok megsegítése, védőzónák kijelölése, öreg, pusztuló és holt faanyag mint fontos élőhely biztosítása mind teljesebbé teszik az erdei életközösséget, ezáltal növelik ellenálló képességét.

Beszélt a rekorderfákról is. Tudna említeni párat?

– Természetesen, a legidősebb fa Héderváron található, egy 800 év körüli kocsányos tölgy, amely az Árpád-tölgy nevet viseli. A legmagasabb fa közel 52 méteres magasságával egy duglászfenyő Iharosberény mellett. A duglászfenyő Észak-Amerikából származó fafaj, ezt a példányt az 1800-as évek második felében ültették. A legnagyobb kerületű fával pedig Tolna megye büszkélkedhet. A Pörbölyi Titán nevet viselő fekete nyár mellmagasságban mért kerülete meghaladja a 12 métert.

Rekorderek a nagyvilágban, Kalifornia tarol

Rekordok tekintetében az USA, azon belül is Kalifornia állam viszi a prímet. Ott található a világ legmagasabb, legöregebb és legnagyobb termetű fája is. A legmagasabb egy csaknem száztizenhat méteres tengerparti mamutfenyő, a legidősebbek az ötezer év körüli simatűjű szálkásfenyők. A fák leghatalmasabbja pedig a General Sherman nevet viseli. A körülbelül kettőezer-ötszáz éves óriás mamutfenyő tőátmérője tizenegy méter, magassága közel nyolcvannégy méter, térfogata pedig közel ezerötszáz köbméter. Számomra az utolsó adat a legmeghökkentőbb, ha hazai léptékkel szeretnénk megfogni, akkor nagyjából megegyezik három hektárnyi idős bükkös fatérfogatával.

A világ legősibb eredetű fái is fenyők, már akkor is éltek a bolygónkon, amikor még mindenfelé dinoszauruszok bóklásztak. Közéjük tartozik a sokunk által ismert és kedvelt páfrányfenyő, a legősibb pedig a kínai mamutfenyő. Ez a fafaj körülbelül százötvenmillió éves, csemetéit pedig néhány kertészetben még nálunk is kapni.

forrás: TEOL

Előző cikk

Erdőtűz az Amazonas vidéken

Következő cikk

Életterünk átrendeződése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share