Több mint ezermilliárd forintot fordíthat hazánk agrár-környezetvédelmi intézkedésekre az elkövetkező években. Ez az összeg jócskán meghaladja a 2014 és 2020 között erre a célra rendelkezésre álló forrás mértékét. A régi, jól bevált elemek mellett új támogatási formákkal is találkozhatnak a gazdálkodók.
Minden eddiginél magasabb összeget fordíthat hazánk a következő években környezet- és klímavédelmi intézkedésekre – derül ki Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.
A tárcavezető rámutatott: a közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar stratégiai terv zöld ambíciószintjét mutatja, hogy míg agrár-környezeti intézkedésekre 2014 és 2020 között közel hétszázmilliárd forintot költöttünk, addig a KAP következő időszakában már több mint ezermilliárd forintot szán erre a célra az ország.
– Ezzel egyszerre érhetjük el a gazdaságfejlesztési céljainkat és felelhetünk meg az uniós követelményrendszerből fakadó feltételeknek – hívta fel a figyelmet Nagy István. Majd megjegyezte: az egyes és a kettes pillérből finanszírozott támogatások között egyaránt megjelennek a környezeti és klímacélú támogatások, ráadásul egyre nagyobb hangsúllyal.
Az úgynevezett egyes pillérből finanszírozott közvetlen források esetében az eddig zöldítési támogatás elemei beépülnek az alaptámogatásba. Azok a gazdálkodók azonban, akik ezen felül is vállalnak bizonyos környezeti és klímavédelmi szempontból előnyös gyakorlatokat, 2023-tól az agro-ökológiai alapprogramból kaphatnak többlettámogatást a kiválasztott elemek után. A miniszter szerint erre a célra a közvetlen támogatási boríték legalább 15 százalékát fogjuk elkölteni minden évben.
Nagy István ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a látszólag kizárólag gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti és klímacélokat is szolgálnak, hiszen a fejlesztési elvárások ezeket a kívánalmakat is magukban foglalják. Az úgynevezett zöldberuházások prioritást élveznek majd az új programban: míg a normál beruházások esetében a támogatás maximális mértéke 65 százalék lehet, a környezeti és a klímaszempontból előnyös fejlesztések esetében akár a száz százalékot is elérheti.
A kormányzat – egyedüliként az Európai Unióban – a lehető legmagasabb arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési programhoz. Így az egyes pillér keretében 3400 milliárd forint, a vidékfejlesztési pályázatokat magában foglaló kettes pillérben pedig 2853 milliárd forint szolgálja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztését. A többletforrás több mint felét gazdaságfejlesztési beruházásokra, nagyjából 36 százalékát további környezeti és klímacélokra, tíz százalékát pedig hagyományos értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre fordítja az ország.
A magyar stratégiai terv számos környezet- és klímabarát beavatkozást is tartalmaz. A már említett agro-ökológiai alapprogram mellett folytatódik az állati és növényi génmegőrzés, a Natura 2000 erdő és gyepterületek fenntartásának támogatása. Szinte valamennyi mezőgazdasági állatfaj esetében állatjóléti támogatások érhetők el, de megmarad az élőhelyfejlesztési és vízvédelmi célú nem termelő beruházások támogatása is. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást segítő kifizetések is folytatódni fognak a 2021-ben megemelt egységköltségvetéssel. Hangsúlyos marad az erdészeti ágazat fejlesztése is, mivel az erdők jelentős szerepet játszanak a klímavédelemben és a természeti erőforrások, mint a talaj, a víz, a levegő védelmében.
Ahogyan arról korábban lapunk is többször beszámolt, az Agrárminisztérium december végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak a következő európai uniós fejlesztési ciklus forrásainak elosztását tartalmazó stratégiai tervet. A jóváhagyásra hat hónapja van a bizottságnak, így remélhetőleg június végén napvilágot láthatnak a következő éveket meghatározó támogatások pontos részletei.
forrás: MagyarNemzet
