FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fakitermelési rekord Németországban

Rekordot ért el tavaly a kivágott fák mennyisége Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis friss jelentése alapján.

2021-ben 83,0 millió köbméter fát vágtak ki a német erdőkben. A fakitermelés így további 3,2 százalékkal nőtt az előző évi 80,4 millió köbméteres csúcshoz képest.

Kék – összes fakitermelés / Piros – erdőkárok miatti fakitermelés

Fakitermelésre a legnagyobb részt, 50,5 millió köbméter mennyiségben erdőkárok miatt volt szükség. Ez 16,0 százalékos csökkenés a 2020-as 60,1 millió köbméteres kitermelési csúcshoz képest.

Tavaly 41,1 millió köbméter faanyagot vágtak ki rovarkárok miatt, a 2020-as 43,3 millió köbméteres rekordértékhez képest 5,1 százalékos csökkenéssel.

A rovarok okozta károsodott fakitermelés aránya a teljes károsodott fakitermelésen belül 81,4 százalékra emelkedett. 2020-ban ez az arány 72,0 százalék volt.

Aszálykár miatt 4,0 millió köbmétert kellett kitermelni tavaly, ez a károsodott fa kitermelésének 7,9 százalékát tette ki 2021-ben.

A szél és a viharok miatt 2,3 millió köbméter károsodott, 77,1 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban, amikor az erős viharok és hurrikánok (mint például a Sabine és a Victoria) 10,2 millió köbméter fa kivágását tették szükségessé.

A tavalyi teljes fakitermelés mintegy háromnegyedét (74,8 százalékát) tűlevelű fajok tették ki 62,1 millió köbméterrel, ami több mint duplája a hosszú távú átlagnak: 2011 és 2017 között a teljes éves fakitermelésben 30 millió köbméter alatt maradt a tűlevelűek mennyisége.

A magyarországi helyzettel kapcsolatban korábban a lucerdők szú okozta károk miatti kivágásáról írtunk, ITT.

Fakitermelés fafajcsoportonként: kék – lucfenyő, jegenyefenyő, duglászfenyő, egyéb fenyőfélék / sötétkék – erdeifenyő és vörösfenyő / piros – tölgyfélék / szürke – bükk és egyéb lombos fafajok
A betűző szú pusztításáról és a klímavédelem összefüggéseiről dióhájban

A fokozódó szárazság, és csökkenő páratartalom következtében az egyik legfontosabb változás a tűlevelűek szempontjából, hogy kevesebb gyantát termelnek a növények. A gyanta az egyik legjelentősebb kártevő, a betűző szú (Ips typographus) természetes „ellensége”, ugyanis, amikor a rovar járatokat készít a fakéreg alatt, a kifolyó gyanta tulajdonképpen lehetetlené teszi további munkáját, megfullad.

Viszont a szárazság és az alacsony páratartalom miatt a gyanta mennyisége folyamatosan csökken, így korlátok nélkül tud járatok fúrni a kéreg alatt, a táplálkozás és a szaporodás feltételei adottak. A szú az egyre szárazabb és melegebb években 3 generációt képes nevelni. Természetes rovarellenségei a szúfarkas-félék, ezeknek a rovaroknak a reprodukciós képessége azonban alulmarad a szúhoz képest, így nem tudnak gátat szabni a szú pusztításának. A magyarországi helyzettel kapcsolatban korábban a lucerdők szú okozta károk miatti kivágásáról írtunk, ITT.

borítókép: Pixabay

forrás: AgroInform

Előző cikk

Az orosz export elleni szankciók tartósan megváltoztatják az erdészeti termékek globális kereskedelmét

Következő cikk

Erdőkárok az Arwen vihar után



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Tragédia az erdőben

Felborult egy erdészeti munkagép Mikóháza határában – meghalt a sofőr. Az eset körülményeit a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vizsgálja, bűncselekményre…
Total
0
Share