A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.
Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.
A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntarthatóan hozzáférhető faanyagra. Az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
Forrás: AM
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1) Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, az 1. mellékletben meghatározott, faalapú nyersanyag vagy termék (a továbbiakban együtt: tűzifa) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) történő bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) követően és a (8) bekezdés szerint
a) értékesíthető külföldre, illetve
b) vihető ki az országból.
(2) e rendelet alapján az államot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) tűzifának külföldre történő értékesítése esetén elővásárlási jog,
b) a tűzifának a tulajdonjogát nem érintő külföldre történő kiszállítása során vételi jog illeti meg.
(3) e rendeletet nem kell alkalmazni
a) a Magyarország területére bértárolás céljából behozott tűzifa kiszállítására, valamint
b) a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított tűzifára.
(4) Magyarország stratégiai jelentőségű kereskedelempolitikai céljainak érvényesítése, Magyarország
energiabiztonságának fenntartása érdekében, egyes, az 1. mellékletben meghatározott faalapú nyersanyag- vagy termékcsoport vonatkozásában e rendelet alkalmazása alól az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat egyes ágazatok, egyes ügylettípusok, valamint meghatározott alanyi kör tekintetében.
(5) e rendelet alkalmazásában a tűzifával azonos szabályok irányadóak a sarangolt erdei tűzifa-választékra is.
(6) Az állam elővásárlási és vételi jogát a miniszter által e rendelet szerinti eljárásban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok közül kijelölt gazdasági társaság (a továbbiakban: erdészeti társaság) útján gyakorolja.
(7) Az állam az elővásárlási jogát vagy a vételi jogát a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig megtett nyilatkozatával az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint gyakorolhatja.
(8) A tűzifa Magyarország területéről külföldre történő kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az az elővásárlási jog vagy a vételi jog gyakorlására a (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, vagy a NÉBIH az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról a 3. § (6) bekezdése szerint tájékoztatást adott.
2. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés
1. a) pontja szerinti bejelentést az értékesítő,
2. b) pontja szerinti bejelentést a tűzifát külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg.
(2) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, eUTR technikai azonosító számát,
ab) állampolgárságát,
ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
ad) fizetési számlaszámát;
b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, eUTR technikai azonosító számát,
bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
bd) fizetési számlaszámát;
c) a tűzifa
ca) mennyiségi mutatóit, pontos termékmegnevezését, fafaját és az 1. melléklet szerinti KN besorolását,
cb) szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, a tűzifa aktuális piaci értékét;
d) a címzett nevét és címét, ahová a tűzifa leszállításra kerül;
e) a tűzifa tárolási helyét a bejelentés időpontjában;
f ) a tűzifa értékesítésének, illetve kivitelének tervezett időszakát, valamint
g) a tűzifa kiviteléhez felhasználni tervezett szállítójegyek sorszámát.
(3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton kell megtenni.
(4) A bejelentéshez csatolni kell a tűzifa külföldre történő
a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a számla, illetve
b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.
3. §
(1) A NÉBIH által közzétett adatok szerint faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tiltása alatt álló személy vagy EUTR technikai azonosítóval nem rendelkező személy bejelentését érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) A NÉBIH a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés e követelményeknek nem felel meg, a NÉBIH a bejelentést visszautasítja, azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést szükséges megtenni.
(3) Ha a bejelentés a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek megfelel, a NÉBIH a bejelentést továbbítja a miniszter részére, aki – indokolt esetben az érintett miniszterek bevonásával – megvizsgálja arra vonatkozóan, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás-biztonságra.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról írásban tájékoztatja a NÉBIH-et, és kijelöli, hogy az állam az elővásárlási jogot vagy vételi jogot mely erdészeti társaság útján gyakorolja.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a NÉBIH haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben meghatározott tűzifa vonatkozásában az erdészeti társaság elővásárlási vagy vételi jogot gyakorol, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kijelölt erdészeti társaságot a 2. § (2) bekezdése szerinti adatokról és a bejelentő tájékoztatásának időpontjáról.
(6) Ha a miniszter álláspontja szerint a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn, erről tájékoztatja a NÉBIH-et, amely az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról szóló tájékoztatást ad a bejelentőnek.
(7) Az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételéig a NÉBIH-hez előterjesztett kérelmében a bejelentést a bejelentő írásban visszavonhatja, és a NÉBIH a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. A bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.
(8) A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
4. §
(1) A NÉBIH által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével –, véglegessé vált döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(3) A bíróság a kérelem beérkezését követően nemperes eljárásban 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a döntést hatályon kívül helyezi, és a NÉBIH-et új eljárásra kötelezi.
5. §
(1) Az elővásárlási jogot vagy vételi jogot a miniszter által a 3. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban kijelölt erdészeti társaság az állam nevében saját forrásai terhére gyakorolja.
(2) A vételi jog gyakorlása során a vételárról és annak teljesítéséről a bejelentő és az erdészeti társaság állapodik meg. Ha az erdészeti társaság és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az erdészeti társaság a tűzifa aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a bejelentő 2. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja vagy 2. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fizetési számlájára, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya. A tűzifa aktuális piaci értékét a vételi jog gyakorlásának időpontját megelőző 30 napban bejelentett 2. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti összegek átlagával kell meghatározni.
(3) Az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlását követően a tűzifa ellenértékének megfelelő összeg bejelentőnek történő megfizetésével e rendelet alapján a tűzifa az erdészeti társaság tulajdonába kerül.
(4) Az erdészeti társaság a tűzifamennyiséget szociális célokra vagy állami vagy önkormányzati közfeladat zavartalan biztosításának ellátására használhatja fel.
6. §
(1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
(3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a 3. § (5) és (6) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó adatokat.
7. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően, ha a bejelentő nem tesz eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy az 1. § (8) bekezdésében foglaltakat megsérti, a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem rendelkező tűzifa általános forgalmi adó nélküli piaci értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
8. §
(1) ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
9. §
E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
10. §
(1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát vesz
1. melléklet a 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelethez
Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, faalapú nyersanyagok és termékek a Tanács vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelete alapján besorolva KN besorolás Bejelentésköteles termékek
1. 4401 11 00 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában tűlevelű fából
2. 4401 12 00 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában nem tűlevelű fából
3. 4401 21 00 Faforgács vagy hasonló részek tűlevelű fából
4. 4401 22 90 Faforgács vagy hasonló részek más fából – Más
5. 4401 31 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Falabdacs (pellet)
6. 4401 32 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Fabrikett
7. 4401 39 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Más
1 megjegyzés