Az európai parlamenti képviselők megszavazták az erdőirtásmentes ellátási láncokról szóló tervezett uniós rendelet kulcsfontosságú elemeinek megerősítését.
Az Európai Bizottság által 2021 novemberében javasolt és tegnap megszavazott törvény célja, hogy az erdőirtással és az emberi jogok nemzetközi megsértésével összefüggésbe hozható termékek uniós piacról való kitiltásával minimalizálja az erdőpusztítással kapcsolatos uniós hatást. A törvény célja, hogy az ellátási láncra vonatkozó átvilágítási kötelezettségeket írjon elő azon vállalatok számára, amelyek erdészeti kockázatot jelentő árucikkeket – például szarvasmarhát, szóját és fát – importálnak és forgalmaznak.
Az uniós fogyasztás a globális erdőirtás egyik fő hajtóereje. Kína után a világ második legnagyobb importőre az EU a trópusi erdőirtás és az ahhoz kapcsolódó kibocsátások terén, és az áruk vagy szolgáltatások előállításához kapcsolódó világméretű erdőirtás 10 százalékáért felelős.
Július 12-én az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI) elfogadta a bizottsági javaslatról szóló jelentését, amelyben jelentős javításokat javasolt a szöveghez. A plenáris ülésen a képviselők szinte valamennyi javítás megőrzése mellett szavaztak. A plenáris ülés 453 szavazattal, 57 ellenében, 123 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját.
Június 28-án a Tanács elfogadta a Bizottság javaslatáról szóló álláspontját, amely sokkal gyengébb. Most a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság háromoldalú tárgyalások keretében tárgyal a végleges jogszabályról, amelyek várhatóan még az év vége előtt lezárulnak. Ahhoz, hogy a rendelet hatékony legyen, a Tanácsnak követnie kell a Parlament progresszív irányvonalát.
Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú témát emelünk ki a szavazás során.
Végrehajtási mechanizmus
A Parlament megszavazta a javaslat végrehajtási mechanizmusainak megerősítését, ami segítene biztosítani, hogy a jogszabály a gyakorlatban is működjön.
A képviselők megállapodtak a nem megfelelő vállalkozások kötelező nyilvános listájáról, amely lényegében megnevezné és megszégyenítené a törvényt megszegő vállalatokat.
Az Earthsight korábban már érvelt amellett, hogy az ilyen lista további erőteljes ösztönzést jelentene a megfelelésre, és kevésbé függne a nemzeti végrehajtó hatóságok hajlandóságától a visszatartó erejű büntetések kiszabására. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Parlament meggyőzze a Tanácsot, hogy fogadja el a nem megfelelő vállalkozások kötelező nyilvános listájára vonatkozó álláspontját a háromoldalú párbeszédekben.
A képviselők megszavazták, hogy az illetékes hatóságoknak évente 15 százalékról 20 százalékra kell növelniük az ellenőrzések számát a magas kockázatú országokból importáló gazdasági szereplők esetében, illetve 5 százalékról 10 százalékra a normál kockázatú országok esetében. Arról is szavaztak, hogy az alacsony kockázatú országokból származó ellenőrzések esetében 5 százalékos minimumot vezessenek be. A Tanács az álláspontjában csökkentette az előírt ellenőrzések számát, többek között a nagy kockázatú országok esetében, ami komolyan alááshatja a jogszabály hatékonyságát.
A Tanács emellett megszüntette a nagy kereskedők, például a nagy kiskereskedők (viszonteladók) és szupermarketek számára előírt átvilágítási kötelezettségeket. Az Earthsight és más nem kormányzati szervezetek azzal érveltek a politikai döntéshozók felé, hogy a nagykereskedőkre vonatkozó átvilágítási követelmények kulcsfontosságúak az erdőirtásmentes termékekről szóló javasolt rendelet hatékonysága és végrehajthatósága szempontjából. A Tanácsnak ezért a jogszabályról folytatott végső tárgyalások során ejtenie kellene a témával kapcsolatos álláspontját.
Termékkör
Az elmúlt hetekben az ipar keményen lobbizott azért, hogy a képviselők kivegyék a bőrt a rendelet hatálya alól. Az Earthsight és más szervezetek intenzív kampányát követően az európai parlamenti képviselők megszavazták, hogy a bőr továbbra is a rendelet hatálya alá tartozzon, elismerve annak bizonyított kapcsolatát az erdőirtással. Ez összhangban van a Tanács álláspontjával az árucikkről.
A plenáris ülés azonban tovább ment, és megszavazta a jogszabály kiterjesztését a sertésre, a juh- és kecskefélékre, a baromfira, a kukoricára és a gumira, így az erdőirtás fő okozóira is. A faszén is felkerült a rendelet hatálya alá tartozó fatermékek listájára, valamint számos további feldolgozott marhahústermék.
Az Earthsight májusi There Will Be Blood című jelentése, amely feltárta, hogyan került az EU piacára az őslakosok jogainak megsértésével és erdőirtással összefüggésbe hozható szójával etetett csirke, a szójával etetett csirke rendeletbe való felvételét követelte. Korábbi kutatásunk szintén rámutatott a faszén és a feldolgozott marhahús szabályozásának fontosságára.
Nemzetközi emberi jogok
Bár a Bizottság javaslata nem tartalmazott konkrét utalást a nemzetközi emberi jogokra, a plenáris ülés megszavazta, hogy az EU piacán árukat forgalomba hozó vagy onnan exportáló vállalatoknak biztosítaniuk kell a nemzetközi jog által védett emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a szokásjog szerinti birtokláshoz való jogot és a szabad, előzetes és tájékozott beleegyezéshez való jogot.
A nemzetközi jogi keret értelmében az FPIC az őslakos és törzsi népeket megillető jog, amely lehetővé teszi számukra, hogy hozzájárulást adjanak vagy megtagadjanak egy olyan projekthez(et), amely érintheti őket vagy területüket.
A Tanács álláspontja azt is tartalmazza, hogy a vállalatoknak nemcsak a nemzeti jogszabályokat, hanem a nemzetközi jog által védett munkaügyi és emberi jogokat is értékelniük kell, bár ezt a Parlament álláspontjának elfogadásával tovább lehetne erősíteni.
A képviselők nem értettek egyet az olyan kármentesítési alap létrehozásával, amelyből az erdőirtás által érintett közösségek kártérítést kérhetnének. A módosítást korábban az ENVI elutasította, de a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és a Baloldal képviselőcsoportjai újra benyújtották.
Az Earthsight There Will Be Blood című jelentése azt is feltárta, hogy az európai szupermarketek, gyorséttermek és állateledel-kiskereskedők hogyan kapcsolódnak a brazíliai őslakosok jogainak megsértéséhez, és felszólította a politikai döntéshozókat, hogy a lehető legszigorúbb rendelkezéseket foglalják bele a készülő rendeletbe az őslakosok földjogaival kapcsolatban.
Idén januárban több mint 190 őslakos, környezetvédelmi és emberi jogi csoport követelte, hogy az uniós rendelet részeként a vállalkozások számára írják elő a földjogok tiszteletben tartását.
Tanúsítási rendszerek
A Bizottság javaslatában a harmadik fél általi önkéntes tanúsítási rendszerek nem kaptak “zöld sávot”, ami azt jelenti, hogy a vállalatok nem támaszkodhatnak az úgynevezett zöld címkékre saját átvilágításuk helyett. A javaslat szerint azonban a vállalatok “kiegészítő információként” felhasználhatnák az ilyen rendszerek által nyújtott információkat, feltéve, hogy azok megfelelnek a rendeletben meghatározott, az átvilágításra vonatkozó tájékoztatási követelményeknek.
A képviselők elutasították azokat a módosításokat, amelyek nagyobb szerepet szántak a tanúsítási rendszereknek, például annak a nélkülözhetetlen biztosítéknak a megszüntetésével, hogy az ilyen rendszerek által nyújtott kiegészítő információknak meg kell felelniük a jogszabályban előírt tájékoztatási követelményeknek. Ez elengedhetetlen a jogszabály hatékony működésének biztosításához, és követi a Tanács e témában kialakított álláspontját. Ezért ezt a végleges jogszabályban is fenn kell tartani.
Az Earthsight többször is feltárta, hogy a Forest Stewardship Council (FSC) fatanúsítási rendszer hogyan akkreditált illegális tevékenységekkel összefüggő árukat, például Oroszországban és Ukrajnában, és ezért azzal érvelt, hogy a készülő rendeletnek ezekre a rendszerekre való támaszkodása súlyosan aláásná a rendelet hatékonyságát.
Egyéb ökoszisztémák
A Bizottság javaslata csak az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) meghatározása szerinti erdőkre vonatkozna, más ökoszisztémákra nem.
Pozitív lépésként a plenáris ülés követte az ENVI jelentését, és megszavazta, hogy az erdőirtás fogalommeghatározását a FAO meghatározása szerinti “egyéb erdős területek” fogalmával egészítsék ki. Ez ugyan nem biztosít teljes védelmet más ökoszisztémák számára, de nagymértékben javítaná néhány biom védelmét. A Trase elemzése szerint ez “a jogszabály által nem védett Cerrado területét 74-ről 18 százalékra, a Gran Chaco területét pedig 33-ról 24 százalékra csökkentené”.
A Tanácsnak most el kellene fogadnia a Parlament által az erdős területeknek (wooded land) az erdő (forest) fogalommeghatározásához hozzáadását.
Sajnálatosan sem a Tanács, sem az ENVI bizottság nem vette fel a rendelet hatálya alá az olyan egyéb ökoszisztémákat, mint a tőzeglápok, szavannák vagy vizes élőhelyek, így olyan felbecsülhetetlen értékű biomok, mint a Chaco és a Cerrado egyes részei nagy veszélynek vannak kitéve. Mindez annak ellenére történt, hogy a közvélemény elsöprő többséggel támogatta a jogszabály megerősítését annak érdekében, hogy az erdőkön kívül más kritikus ökoszisztémákra is kiterjedjen.
Pénzügyi intézmények
A plenáris ülésen a pénzügyi intézményekre vonatkozó átvilágítási kötelezettségeket is javasoltak a rendelet szövegébe foglalni az erdőirtás finanszírozásának megelőzése érdekében. A pénzügyi szektorra vonatkozó átvilágítási kötelezettségeket korábban sem a Bizottság, sem a Tanács álláspontja nem tartalmazta, annak ellenére, hogy számos nem kormányzati szervezet szorgalmazta. A Tanácsnak ezért meg kellene változtatnia álláspontját, és biztosítania kellene, hogy a pénzügyi szektor is bekerüljön a jogszabályba.
Forrás: earthsight.org.uk
Szerk: MM
