FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az új európai Bauhaus az erdőbe megy

Finnországban november 24-én tartották meg “Az új európai Bauhaus az erdőbe megy” eseményt, melyen az EB elnöke, von der Leyen is beszédet mondott. Paktum a Készségekért Program (szakképzés), Új Európai Bauhaus Akadémia. Erdészek, faiparosok, faépítők is olvassák figyelemmel a beszéd hívószavait, mondatait! Sok pénzről, lehetőségről van szó.

Előzmény:

– Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló, 2020. évi beszédében bejelentett új európai Bauhaus koncepciójának kialakításában emberek és szervezetek ezrei vettek részt szerte Európában és azon túl. (Fatáj 2022-01-20)
Wood4Bauhaus – fafeldolgozó ágazati összefogás (Fatáj 2022-03-25)
EP állásfoglalás az Új Európai Bauhausról (Fatáj 2022-09-17)

Az új európai Bauhaus honlapja az EU-nál. (Csak angolul)

  • A november 24-én, Finnországban tartott esemény: Az Új Európai Bauhaus kezdeményezés részeként a magas szintű döntéshozók megvitatták és megvizsgálták, hogy az erdők milyen megoldásokat kínálhatnak a jó lakókörnyezet és a fenntartható építés érdekében.
  • Hogyan lehetnek az erdők kulcsfontosságúak a fenntartható építőipar megteremtésében, ugyanakkor hogyan segíthetik elő a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid-nyelőket? Finnország kormánya az Európai Bizottsággal, valamint Észtország és Svédország kormányával együttműködve szervezte meg az “Into the Woods” elnevezésű konferenciát, hogy erre a témára összpontosítson, és elősegítse a vezető politikusok, tervezők, tudósok és építőipari szakemberek közötti interdiszciplináris panelbeszélgetéseket.
  • A rendezvény nyitóvitából és három párhuzamos panelbeszélgetésből áll. A panelbeszélgetések témái: “Az erdők jövője”, “A szén-dioxid-semleges Európa építése fával” és “A természet által inspirált építészet”. Ezeket egy záró megbeszélés követi, ahol a különböző érdekelt felek ismertetik álláspontjukat.
  • Az eseményt bemutató cikkben látható az összes előadó felsorolása. A nyitó beszédeket Finnország, az EB, Észtország és Svédország elnökei tartották.

Alábbiakban von der Leyen, az EB elnökének beszéde.

Köszönöm szépen, Marin miniszterelnök úr, kedves Sanna, Kallas miniszterelnök úr, kedves Kaja, Ebba Busch miniszterelnök-helyettes asszony, tisztelt vendégek és kedves barátaim!

Örülök, hogy itt lehetek Önökkel. Valóban, viszonylag rövid autóútra vagyunk Helsinkitől, és a természet szívében vagyunk. Nem is tudnék ennél jobb helyet elképzelni az erdők fontosságának megvitatására. Napról napra többet tudunk meg arról, hogy ezek a gazdag és összetett ökológiai rendszerek milyen hatalmas szerepet játszanak az emberek egészségében, de természetesen bolygónk egészségében is. Európa 400 milliárd fája elnyeli kontinensünk üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem 9%-át. A víz visszatartásával például segítenek megelőzni az árvizeket és az aszályokat, sőt, az égen látható felhők alakításával stabilizálják az esőzések mintázatát. Az erdők megélhetést, energiát, építőanyagokat és – természetesen – gazdasági növekedést és számos fontos munkahelyet jelentenek. Új, innovatív termékeket fejlesztenek ki. A faalapú termékek óriási potenciállal rendelkeznek a fosszilis alapú termékek kiváltásában. Nagyon várom már, hogy minderről többet megtudjak ma ezen a konferencián. Nézzük tehát az erdőket. Az erdők évezredek óta a rejtélyek és a varázslatok, valamint a modern tudományok elvarázsolt helyét jelentik számunkra. A legrégebbi meséinkben és népmeséinkben az erdők – és ezt mindannyian tudják – szellemek, bölcs állatok, varázslók és gyógyítók otthona. Gyógyszereink több mint 25%-a ma is az esőerdő növényeiből származik. Az erdők a szó legtágabb értelmében részei annak, akik vagyunk. És közös felelősségünknek kell lenniük. Mert mindannyian tudjuk, hogy napjainkban erdeink világszerte veszélyben vannak.

Hannoveri szülővárosom közelében, azaz Németország északi részén van egy erdő, amelyet évtizedek óta ismerek. Amikor hazajövök, mindig sétálok egyet ebben az erdőben. Az utóbbi években láttam, hogy ez az erdő elsorvad. A kártevők virágoznak a melegedő éghajlatunkban. Ismerjük ennek a fejlődésnek minden jelét. Itt északon is változnak az erdők az éghajlattal együtt. Idén nyáron az Európai Unióban az erdőtüzek olyan mennyiségű szenet szabadítottak fel, amely körülbelül ötmillió autó éves kibocsátásának felel meg. Tudjuk, hogy a tudósok vitatkoznak arról, hogy az európai erdők szén-dioxid-elnyelők vagy inkább nettó szén-dioxid-kibocsátók. Bármi legyen is ennek a vitának a kimenetele, egy dologban biztosan egyetérthetünk: Az egészséges erdők a legerősebb szövetségeseink az egészséges bolygóért folytatott küzdelemben. Többet kell tennünk erdeink megmentése és jobb kezelése érdekében. Ez az, ami miatt ma itt vagyunk ezen a konferencián.

Hadd kezdjem a globális képpel. Az elmúlt három évtizedben az egész Európai Uniónál nagyobb területet veszítettünk el az erdőirtás miatt. És ebben mindannyiunknak felelőssége van. Például az Európai Unió fogyasztása állítólag e veszteségek mintegy 10%-áért felelős. Most azonban az Európai Zöld Megállapodással úgy döntöttünk, hogy nemcsak a problémával foglalkozunk, hanem a megoldás részévé válunk. Az erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletünket például a jövő hónapban fogadjuk el, éppen időben a montreali COP15 konferenciához. Üzenetünk egyértelmű: Európa megtisztítja ellátási láncait – az erdőirtást kiváltó termékek esetében. Ez fordulópontot jelent az erdőirtás elleni globális küzdelemben. A rendelet ugyanis nemcsak az illegális erdőirtással foglalkozik, hanem az erdőirtás minden olyan formájával, amely a fák kivágásával jár, anélkül, hogy újratelepítené azokat. Hamarosan csak olyan termékek kerülhetnek be az egységes piacunkra, amelyek nem erdőirtáson alapulnak.

De azt is tudjuk, hogy a megoldás nem lehet csak egy egyszerű tiltás. Mert az erdők fontos gazdasági és kulturális tényezőt is jelentenek. Ezért alternatívát kell nyújtanunk az erdőirtással szemben azoknak a helyi közösségeknek, amelyek megélhetése nagymértékben függ az erdőkön. Például új munkahelyek teremtésével; az erdők megőrzésével kapcsolatos know-how megosztásával; a fenntartható módon előállított fa új ellátási láncainak támogatásával. Tavaly Glasgow-ban aláírtam egy 1 milliárd eurós globális erdészeti kötelezettségvállalást az Európai Unió számára. Idén pedig a Sharm el-Sheikhben megrendezett COP27 konferencián öt erdészeti partnerséget írtam alá öt különböző országgal, hogy ezt az ígéretet megvalósítsuk. Pontosan ezen dolgozunk, hogy biztosítsuk, hogy ezeknek a közösségeknek legyen alternatívája az erdőirtásnak. Csak hogy egy példát mondjak: Fafeldolgozás Guyanában, vagy olyan erdei termékek, mint a méz Ugandában, vagy fenntartható turizmus a Kongói Köztársaságban. Tehát nem csak az erdőirtást akarjuk betiltani vagy az erdőirtás ellen küzdeni, hanem valóban életképes alternatívákat is szeretnénk teremteni. A helyi közösségek így meg tudnak élni az erdeik védelméből és tiszteletben tartásából. Így kezeljük az erdőirtás globális kihívását: szorosabb együttműködéssel és fenntartható alternatívát kínálva az embereknek – ami jó nekik és jó a bolygónak.

Itt Európában több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a fenntartható erdőgazdálkodás terén. Itt Finnországban például már az 1920-as évek óta rendszeresen gyűjtik az erdei erőforrásokra vonatkozó adatokat. Ezzel a tudással közösen építhetünk a tapasztalataira, és a következő szintre emelhetjük azokat. Ez a második pontom. Egyesítsük erőinket erdeink biológiai sokféleségének és biogazdaságának ápolása érdekében. Tegyük át az ösztönzőket a természeti erőforrások rövid életű felhasználásáról a hosszú életű és körkörös felhasználásra. Ez a célja az európai földhasználat felülvizsgálatának. Az utolsó hiányzó láncszem a szén-dioxid-leválasztás tanúsítására vonatkozó javaslat. Ez minőségi garanciát jelent azoknak az embereknek és szervezeteknek, akik a szén-dioxid-eltávolítási tevékenységeket kívánják finanszírozni. Így nemcsak azt tudjuk jobban ellenőrizni, hogy erdeink szén-dioxid-nyelők maradnak-e, hanem az erdészek és az erdőtulajdonosok is elismerést és jutalmat kapnak majd azért az időért és gondoskodásért, amit az erdeink egészségének megőrzésébe fektetnek. És ahogy Ön is mondta, Sanna, azt hiszem, a finnországi erdők 60%-a magánemberek tulajdonában van. Jutalmazzuk meg őket azért a gondoskodásért és ápolásért, amelyet az erdeiknek nyújtanak.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak annak biztosításához, hogy a fakitermelés fenntartható legyen, nemcsak az Önök országaiban, hanem az egész Európai Unióban. Ez tehát az egyenlet kínálati oldalát fedi le. A keresleti oldalon többet kell tennünk a hosszú élettartamú bioanyagok, például a minőségi fa építőipari felhasználásának előmozdítása érdekében. Itt jön a képbe az Új Európai Bauhaus. A fenntartható tervezéssel és építéssel javítani akarjuk az emberek életét. Hogy lássa, mire gondolok, csak körül kell néznie ebben az épületben, a Finn Természetvédelmi Központban, amely egy keresztrétegelt fából (CLT) készült épület. Amikor 2013-ban megépült, ez volt az első ilyen jellegű épület Észak-Európában. Ma az európai építkezések teljes anyagfelhasználásának 3%-át teszi ki a fa. Tehát azt mondanám, hogy ez még mindig egy hiánypótló terület, de nagy fejlődési lehetőséggel. A kereslet pedig gyorsan növekszik. Az Új Európai Bauhaus pedig ezt az átalakulást kívánja előmozdítani. Talán tudják, hogy az 1919-ben alapított eredeti Bauhaus-mozgalom kifejezetten új építési módszereket és új anyagokat kutatott, akkoriban természetesen a beton és az acél volt az. De már akkoriban is volt egy nagyszerű finn építész, akit világszerte ismertek. A neve Alvar Aalto – nagyon híres. Ő már akkoriban is úttörő volt. Mivel szeretett fával dolgozni, fát használt, és fából készült bútorok ikonjait alkotta meg. Tulajdonképpen, ha ma megnézzük ezeket, még mindig rendkívül modern a kialakításuk – annyira kiemelkedőek.

Ma szerencsések vagyunk, mert fiatal építészek, tervezők és mérnökök egész generációja van, akik újra akarják definiálni az építés és az életmódunkat. Újra felfedezik a természetes anyagokat, például a fát. És megértették, hogy a természet milyen okos megoldásokat talál, és megpróbálják megérteni ezeket a természetalapú megoldásokat, és átültetni őket például az építőipar világába. Mindannyian tudjuk, hogy ma már a fával építkezés akár 40%-os szén-dioxid-kibocsátás-megtakarítást is eredményezhet a betonhoz képest. Ez hatalmas számadat. Azzal, hogy a szén a fában marad, a fa egy napon az otthonainkat, sőt egész városokat is szén-dioxid-nyelővé alakíthatná. Néhányuk számára ez álomnak tűnhet. Finnországban, valamint Észtországban és Svédországban Önök már most megmutatják Európának, hogyan működik ez, hogyan lehetséges és megvalósítható. Önöknek évszázados tapasztalatuk van a fából építkezésben. Most nagyobb szükségünk van az Önök tapasztalatára, mint valaha, hogy ösztönözzük a fenntartható erdőgazdálkodást és vezessük az építészet következő forradalmát. Az Új Európai Bauhaus célja, hogy olyan mozgalom legyen, amely összehozza a hasonlóan gondolkodó embereket, új együttműködéseket és új ötleteket generál, és szélesebb nyilvánosság elé tárja azt a sok csodálatos dolgot, amelyet az Önökhöz hasonló úttörők végeznek.

Ezzel el is érkeztem a harmadik és egyben utolsó pontomhoz: adjunk felhatalmazást az embereknek, hogy vezessék és irányítsák ezt a változást. Az erdők és az építőipar növekvő jelentősége a zöld átmenetben új készségeket igényel – vagy talán a régi készségek újrafelfedezését. Több erdészre, mérnökre, vegyészre, faipari mesteremberre és adatszakértőre van szükségünk – bármi is legyen az. És tudjuk, hogy ezek a készségek ma túlságosan hiányoznak. Az IFO Intézet nemrég készített egy jelentést, amely szerint az EU építőipari vállalatainak közel 35%-a számolt be a szakképzett munkaerő hiányáról. A képzettségnek együtt kell növekednie a célul kitűzött átalakulással. Nem lesz zöld átalakulás, ha nem rendelkezünk a megfelelő készségekkel, és ha nincsenek olyan emberek, akik az átalakulást előmozdítják. Ezért javasoltuk, hogy 2023 legyen a készségek európai éve. Az elképzelés lényege, hogy a különböző szakképzési stratégiákat jobban összehangoljuk a gazdaság munkaerő-piaci igényeivel a konkrét készségek tekintetében. Arról van szó, hogy az ipar, az erdőtulajdonosok, a szakszervezetek, az egyetemek és a képzési szolgáltatók összefognak. Ebben a megközelítésben úttörő szerepet játszunk a Paktum a készségekért elnevezésű programunkkal. Tizenkét nagyszabású partnerséget hoztunk létre, amelyek hatmillió munkaképes korú európai polgár számára kínálnak képzettségi lehetőségeket. De ennél sokkal többre van szükségünk.

Ezért örömmel jelentem be ma, hogy elindítjuk az Új Európai Bauhaus Akadémiát. Az Akadémiának három fő prioritása lesz. Először is, az építőiparban a zöld és digitális készségek előmozdításáról van szó. A következő öt évben legalább hárommillió építőipari dolgozót akarunk át- és továbbképezni, mert most van rájuk szükségünk az átalakulás előmozdításához. A második pont a következő: Több kutatásra és fejlesztésre, valamint innovációra van szükségünk ebben a kulcsfontosságú ágazatban. Ehhez pedig nagyobb finanszírozásra van szükségünk. Ezért a Horizont Európa – mindannyian ismerik a világszerte nagy hírnévnek örvendő kutatási programunkat – hamarosan 10 millió euró értékű felhívást tesz közzé természetalapú anyagdemonstrációra. Tudni akarjuk, hogy mi van odakint, meg akarjuk ismerni az innovatív ötleteket, hogy aztán továbbfejleszthessük és piacra dobhassuk őket. Hálás vagyok John Schellnhubernek a kezdeményezéséért és az ezzel kapcsolatos tanácsaiért. Azt is meg akarjuk tanulni az Új Európai Bauhaus-tól, hogy a szabályozás hogyan ösztönözheti a minőségi, természetalapú megoldások és bioanyagok használatát. Végül, az új Akadémia nagyon erős digitális fókusszal fog rendelkezni. Online kurzusokat szeretnénk biztosítani a fenntartható erdőgazdálkodás, a tervezés és a faépítés témakörében, és ezzel alapvetően egy valóban európai erdészeti akadémiát szeretnénk létrehozni. És ezt Önökkel, a Nordic Bauhaus-szal együtt fogjuk megvalósítani. Nagyon köszönjük, hogy csatlakozott ehhez. A Bizottság további 1 millió eurót bocsát rendelkezésre. Szeretném mindhármuknak megköszönni a hatalmas elkötelezettségüket. Az önök hálózata az egyetemek, az építészek, a várostervezők, az építőipari vállalatok hálózata. Önök a fenntarthatóság területén vezető szerepet játszanak. Szükségünk van az Önök tudására, és szükségünk van az Önök hálózatára, hogy a legjobbakat összehozzuk. Úgy gondolom, hogy az egész Európai Unióban és az egész világon megsokszorozhatjuk az Önök tapasztalatait és innovációit. Mert talán egy globális ökoszisztémának csak egy kis része vagyunk, de ha jól csináljuk, akkor a megoldás nagy része lehetünk.

Hölgyeim és Uraim!

Mindannyian ismerik a régi mondást, amikor az emberek néha nem veszik észre a nyilvánvalót. Ilyenkor mondják: nem látja a fától az erdőt. Mi itt ma pont az ellenkezőjét tesszük. Kinyitunk, a nagy egészről van szó, amit meg akarunk vitatni. Az erdők életünk és megélhetésünk szempontjából jelentőségének felvállalásáról van szó. Az erdőkről mint otthonunkról, az erdőkről mint gazdasági alapunkról és természetesen az erdőről mint legjobb szövetségesünkről az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Köszönöm szépen.


A fenti beszédet közzétevő EU honlapoldal végén van egy videó, amelyben a 4 elnök beszéde látható.

Forrás: Európai Bizottság
Fatájolta: Mőcsényi Miklós

Előző cikk

Globális fapiaci áttekintés

Következő cikk

Webkamera a Zsófia-kilátón



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share