FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Gondok a hatósági áras fa körül

Pár nappal ezelőtt hivatalosan is elindult a hatósági áras tűzifaprogram, aminek értelmében háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben lehet kedvezményes áron tüzelőt vásárolni az ország 152 értékesítési pontján. A kijelölt befizetőhelyek többnyire viszont még csak az igényeket fogadják, hiszen a rezsiemelés bejelentése után óriási mértékben megnőtt az igény a fára, amit egyre nehezebben tudnak kiszolgálni az erdőgazdaságok. Van, ahol több hetet kell várni, ráadásul a tűzifa elszállítását és felvágását is a vevőnek kell megoldania, amit sokan nem tudnak megoldani egyedül, így újabb – nem kicsi – összegeket kell fizetniük.

Nagy István agrárminiszter a napokban jelentette be, hogy az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifát egységes, árstopos áron tudják majd megvásárolni az érdeklődők. A tűzifaprogram keretében lágylombos, keménylombos és fenyő tűzifa is vásárolható, az egyes erdőgazdálkodásoknál az adott területre jellemző faösszetétel szerint. A program keretében az állami erdőgazdaságoknál vásárolható hengeres tűzifa egységes maximált, forgalmi adót is tartalmazó ára tűzifa fajtánként, erdei köbméterenként: keménylombos 30 000 Ft; lágylombos 19 000 forint; fenyő 19 000 forint.

Ezen az áron maximum 10 köbméter fa vásárolható háztartásonként, amibe a május 1-je óta megvett fa is beleszámít. Az igényt már le lehet adni, viszont ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy meg is kapjuk a fát záros határidőn belül. Ugyanis a megnövekedett kereslet készlethiányt generált.

“A háború kitörése miatt már március eleje óta szokatlanul nagy a forgalom a hazai tüzépeken. Azt, hogy mennyivel sajnos nehéz megbecsülni, ahogy azt se tudjuk pontosan, hogy a vásárlók hány százaléka az, aki eddig is fával fűtött, mennyi, aki most döntött mellette, illetve kik azok, akik hasznot szeretnének húzni a helyzetből. Az viszont biztos, hogy az igény jóval több mint korábban, ami miatt most akár több hónapos előjegyzésre is lehet számítani” – mondta el lapunk megkeresésére Tóth János a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség főtitkára.

Magyarországon ugyanis évente megközelítőleg 6-7 millió köbméter fa kerül kitermelésre, aminek durván a fele ipari hasznosításra kerül: bútort, falemezeket stb. gyártanak belőlük. Azaz körülbelül 3,5 millió köbméter fa maradt tüzelőnek, amit 700-800 ezer köbméternyi fával kéne most kiegészíteni a becslések szerint szinte egyik pillanatról a másikra. Ezt a mennyiséget körülbelül 6-8 hónapon keresztül termelik ki az erdőgazdaságok, de jelentős részét már a nyár elején felvásárolták. Az őszi kitermelési időszak pedig még csak most kezdődött el, miközben a termelés nem tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Arról nem beszélve, hogy a fának állnia kell, mielőtt eladásra kerül:

Ha nedves fával gyújtunk be, annak érthetően kisebb a fűtőértéke, hiszen a belőle elpárolgó nedvesség rontja a meleg előállító képességét. Az, hogy meddig kell pihennie egy fának az sok mindentől függ: milyenek a szélviszonyok, a levegő nedvességtartama stb. Ezért sem igaz feltétlenül, hogy egy éven keresztül száradnia kell a fának. A legtöbb esetben ez már inkább csak hagyomány, hiszen lehet 1-2 hónap alatt már tüzelésre kész – magyarázta a FAGOSZ szakértője.

Ráadásul a szektor jelentős munkaerőhiánnyal is küzd: a COVID miatt a tapasztalt szakemberek közül sokan mentek el az építőiparba dolgozni, ahol jobb munkafeltételek és fizetések várták őket.

A hazai erdőgazdálkodás napjainkban mintegy 35 ezer főt foglalkoztat országosan. Az elmúlt évtizedben – az ipari foglalkoztatás helyzetének javulásával – csökkent az erdészeti munkaerő utánpótlás. Az ebből adódó kihívásokra a gépi technológiák fejlesztésével válaszol az ágazat, de emellett is komoly kihívást jelenthet egyes erdőgazdálkodási munkálatok esetében a fizikai dolgozók létszámának csökkenése – mondta korábban Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára.

Ezt támasztotta alá a FAGOSZ szakértője is, akik szerint bár emberhiányról konkrétan nem beszélhetünk, de nincs arra kapacitás, hogy a tervszerű erdőgazdálkodás részeként ennyi fát kitermeljenek. Lényegében megvan a fa, de nincs hozzá ember. Ráadásul, ha van is kitermelő és megfelelő gép, akkor is felmerülhetnek még további gondok, ezek miatt tovább nő a várakozási idő is.

Mire a fa odakerül a piacra, az egy nagyon sokváltozós függvény. Csak egy kérdés van: ha van munkaerő és megfelelő technológia, üzemanyag, akkor ezt meg lehet tenni, de az ügyintézési idő a következő, ami miatt könnyen lehet, hogy nem kerül időben piacra a fa ahhoz, hogy idén fűthessenek vele – fejtette ki Elmer Tamás.

Azt viszont lehet látni az internetes keresések alapján is, hogy ha valaki megkerülve a rendszert – a hatósági ár sokszorosáért cserébe – inkább magán erdőgazdálkodóktól vásárolna, akkor se jár sokkal jobban.

Az oldalak többségén ugyanis a tűzifák nagy részénél készlethiányt jelez, és csak nagyon ritka esetekben van raktáron bármi is.

Arról, hogy az állami erdőgazdálkodásoknál pontosan mennyit kell várni a megrendelt fára megkerestük a Pilisi Parkerdő Zrt-t, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

De mégis mindezt mennyiért?

Ahhoz, hogy a pontos árakról tudjunk beszélni érdemes először tisztázni, hogy mégis mennyi tűzifa kell egy télre pontosan, amit igencsak nehéz megállapítani. Ez ugyanis függ a befűteni kívánt ingatlan méreteitől, szigetelésétől, attól, hogy mennyit kell fűteni (azaz mennyit vagyunk otthon) és hogy mennyire szeretnénk meleget, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy télen 20 vagy 28 fokos lakásban szeretnénk üldögélni. Ráadásul a fűtőberendezés típusa is befolyásolja mindezt.

Egy manapság átlagosnak mondható, 100 m2-es családi ház esetében, ha kb. 24°C-os meleget szeretnénk elérni, a legrosszabb szigetelési adottságok mellett télire elegendő lehet 7-8 m3 tűzifa (modern vegyestüzelésű vagy faelgázosító kazán esetében), ám ha elavult a fűtőberendezésünk, akár 12-13 m3 tűzifa is szükségessé válhat. Kitűnő állapotú szigetelés esetén ugyanezekkel a kritériumokkal számolva a tűzifa mennyisége a felére, vagy annál is kevesebbre csökkenthető, akár 3 m3 tűzifa is elég lehet télire.

Aki pedig fával szeretne fűteni az kénytelen rászámolni a szükséges mennyiségre, ami extra költségeket jelent. Ha pedig az államilag támogatott mennyiség felett van szükségünk tüzelőre, vagy úgy döntünk, hogy nem onnan vásárolunk valamilyen oknál fogva akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Tavaly ilyenkor ugyanis körülbelül 3600 forintba került egy mázsa hasított tűzifa, ami most 4490 forintnál kezdődik.

A KSH adataiból is látható, hogy nagyon durván megdrágult a tüzelő: 100 kilónyi egységes, fűrészelt tűzifa tavaly június óta 15,5 százalékot drágult. Akkor még átlagosan 4230 forintba került, míg idén már 5010 forintért lehetett kapni a statisztikai hivatal szerint. Sőt, 2020-ban, a járvány kezdetén még átlagosan  4110 forintért lehetett hozzájutni ugyanennyi fához, tehát azóta majdnem 1000 forinttal emelkedtek az árak. És akkor még csak magáról a fáról beszéltünk, arról, hogy hogyan jut el hozzánk a megrendelt termék még nem. Ugyanis az árstopos fa esetében annak aprításáról és szállításáról is nekünk kell gondoskodnunk, de ha magán erdőgazdaságot választunk akkor is ritkán van benne az árban a szolgáltatás.

A kereséseink alapján távolságtól függően 4000-12000 ezer forintba kerülhet köbméterenként. Ebben pedig még nincsen benne a fa behordása. A legtöbb esetben ugyanis a szállítók csak a kapuig érkeznek a kamionnal – illetve a kapuhoz legközelebbi pontig – és a rakodásért plusz pénzt kérnek, de találkoztunk olyan esettel is, ahol az extra költségekért cserébe maximum 20 méternyire vitték el a tűzifát.

Ez pedig még egy olcsó árnak minősül, sok helyen panaszkodnak a kommentelő vásárlók, hogy 30 ezer forintot kérnek a szállításért köbméterenként, ami az egyéb költségekkel együtt, mint aprítás és rakodás már 40-50 ezer forintra is rúghat. Ez pedig még csak a szállítás, a fát ki se fizettük.

Ráadásul annak, aki meg szeretné kerülni a rendszert szemfülesnek kell lennie. Ugyanis rengeteg a csaló mindenfele.

Így vernek át a fanepperek

Nem elég, hogy brutálisan megdrágult a tüzelő, még a csalókra is figyelniük kell a magyar vásárlóknak: tipikus eset, amikor a hirdetésre jelentkezve a megrendelést egy kedves nő nyugtázza, ami azt erősíti a vevőben, hogy jó üzletet köt. A szállítmány megérkeztekor viszont az olcsónak mondott, jó minőségű, száraz tűzifa helyett a fizetendő mennyiségnél sokszor már látványra is gyanúsan kevés, más fajtájú, vagy nedves fa érkezik, ami csak lepakolás után derül ki. A fuvarosok azt állítják, ők csak szállítanak, nincs közük a termékhez, közvetlenül az eladónál reklamáljunk, rosszabb esetben fenyegetően lépnek fel, amitől elmegy a vevő kedve a reklamációtól.

Éppen ezért fontos tudni, hogy a megfelelő engedélyekkel rendelkező, jogkövető faárus (róluk külön Nébih-adatbázis is van) a lerakodás előtt megmutatja a terméket, engedi, hogy azt ellenőrzésként lemérje a fogyasztó.

A favásárlás kapcsán a Nébih azt tanácsolja, hogy ha tömegre vásárolunk tűzifát, csak hitelesített mérlegen engedjük lemérni, és mérlegjegy vagy más, mérlegelést hitelesítő dokumentum alapján kiállított számla birtokában fizessünk. Csak olyan, számlaképes értékesítőtől vásároljunk, aki hiteles szállítójegyet és tűzifavásárlási tájékoztatót, hatósági nyilvántartási adatokat is fel tud mutatni.

De nem mindegy például az sem, hogy súly- vagy térfogat-áron vesszük a tüzelőanyagot, a kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.

forrás: pénzcentrum 09-22

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

„Muzsikál az erdő” a Körösök völgyében, 2022

Következő cikk

Biológiai komposztáló Pátyon



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések