Szombat este az európai parlamenti képviselők és az uniós kormányok megállapodtak a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, hogy tovább csökkenjen az ipari kibocsátás és többet fektessenek be az éghajlatbarát technológiákba.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (Emissions Trading System = ETS), amely a “szennyező fizet” elvét rögzíti, az európai éghajlat-politika központi eleme, és kulcsfontosságú az EU klímasemlegességre vonatkozó célkitűzésének eléréséhez. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának beárazása révén az ETS jelentős kibocsátáscsökkentést eredményezett az EU-ban, mivel az iparágakat arra ösztönzi, hogy csökkentsék kibocsátásaikat és klímabarát technológiákba fektessenek be.
Fokozott ambíciók 2030-ra
Az ETS-ágazatok kibocsátását 2030-ig 62%-kal kell csökkenteni 2005-höz képest, ami egy százalékponttal több, mint amit a Bizottság javasolt. E csökkentés elérése érdekében a kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségét egyszeri, 90 Mt Co2-egyenértékkel csökkentik 2024-ben és 27 Mt-tal 2026-ban, valamint 2024-27-től évente 4,3%-kal, 2028-30-tól pedig 4,4%-kal csökkentik.
A vállalatok számára ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben az iparágak számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése a következőképpen történik: 2026: 2.5%, 2027: 5%, 2028: 10%, 2029: 22.5%, 2030: 48.5%, 2031: 61%, 2032: 73.5%, 2033: 86%, 2034: 100%.
A szén-dioxid-kibocsátás határán történő kiigazítási mechanizmus (CBAM), amelyről az európai parlamenti képviselők a hét elején állapodtak meg az uniós kormányokkal a szén-dioxid-kibocsátás kiszivárgásának megakadályozása érdekében, ugyanolyan ütemben kerül fokozatosan bevezetésre, mint ahogy az ETS-ben az ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan megszűnnek. A CBAM tehát 2026-ban kezdődik, és 2034-re teljesen bevezetésre kerül.
A Bizottság 2025-ig felméri a szénátszivárgás kockázatát az EU-ban előállított, nem uniós országokba irányuló exportra szánt áruk esetében, és szükség esetén WTO-konform jogalkotási javaslatot terjeszt elő e kockázat kezelésére. Ezen túlmenően a becslések szerint 47,5 millió kibocsátási egységet használnak fel új és kiegészítő finanszírozás bevonására az exporthoz kapcsolódó szénátszivárgás kockázatának kezelésére.
ETS II az épületek és a közlekedés számára
2027-ig létrejön egy különálló új ETS II a közúti közlekedésben és az épületekhez felhasznált üzemanyagokra, amely árat szab az ezen ágazatokból származó kibocsátásokra. Ez egy évvel később történik, mint a Bizottság javasolta. A Parlament kérésének megfelelően más ágazatok, például a feldolgozóipar üzemanyagára is kiterjed majd. Ezenkívül az ETS II-t 2028-ig el lehet halasztani a polgárok védelme érdekében, ha az energiaárak kivételesen magasak. Ezen túlmenően egy új árstabilitási mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja, hogy ha az ETS II-ben a kibocsátási egységek ára 45 EUR fölé emelkedik, 20 millió további kibocsátási egységet szabadítanak fel.
A zöld átmenet finanszírozása
Több pénz áll majd rendelkezésre az innovatív technológiákra és az energiarendszer korszerűsítésére. Az Innovációs Alapot a jelenlegi 450 millióról 575 millió kibocsátási egységre növelik. A Modernizációs Alapot a kibocsátási egységek további 2,5%-ának árverés útján történő értékesítésével növelik, amelyből az uniós átlag 75%-a alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező uniós országok részesülnek. Az ETS kibocsátási egységek árveréséből származó összes nemzeti bevételt az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani.
Az európai parlamenti képviselők és a Tanács megállapodott egy szociális éghajlatvédelmi alap létrehozásáról is a legkiszolgáltatottabbak számára. Az erről szóló részletesebb sajtóközlemény itt olvasható.
A hajózásból származó kibocsátások bevonása
A Parlament többszöri kérésének megfelelően a kibocsátáskereskedelmi rendszert első alkalommal kiterjesztik a tengeri közlekedésre is. A megállapodás ezen részéről bővebben itt olvashat.
Piaci stabilitási tartalék
Az összes ETS-kibocsátási egység 24%-át a piaci stabilitási tartalékba helyezik, hogy a COVID-19 által okozott külső sokkok – például a COVID-19 által okozott sokkok – miatt a piacon a kibocsátási egységek kereslete és kínálata között esetlegesen kialakuló egyensúlyhiányt kezelni lehessen.
Hulladék
Az uniós országoknak 2024-től mérniük, jelenteniük és igazolniuk kell a települési hulladékégető létesítményekből származó kibocsátásokat. A Bizottság 2026. január 31-ig jelentést nyújt be azzal a céllal, hogy az ilyen létesítmények 2028-tól bekerüljenek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe.
Az egyezség után Peter Liese (EPP, DE), az előadó így nyilatkozott: "Ez a megállapodás nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez alacsony költségek mellett. A nehéz időkben lélegzetvételnyi teret ad a polgároknak és az iparnak, és egyértelmű jelzést ad az európai iparnak, hogy a környezetbarát technológiákba való beruházás kifizetődő."
Következő lépések
A Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt az új jogszabály hatályba léphet.
Háttér
Az ETS a “Fit for 55 in 2030” csomag része, amely az EU azon terve, hogy az európai éghajlat-változási törvénnyel összhangban 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlamentSajtószoba 12-18
