FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

Épületek energiahatékonysága

2028-tól minden új épület nulla kibocsátású lesz; állami tulajdonú épületek esetében már 2026-tól © AdobeStock/Lichtwolke99

Az Európai Parlament keddi ülésnapján fogadta el az épületfelújítások arányának növelését, valamint az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéstervezeteket.

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentősen csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és az energiafogyasztást az uniós építőipari ágazatban, 2050-re pedig klímasemlegessé tegye azt. Célja továbbá, hogy növelje az energiailag nem hatékony épületek felújításának arányát, és javítsa az energiateljesítményre vonatkozó információk megosztását.

Kibocsátáscsökkentési célok

2028-tól minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie, a hatóságok által használt, üzemeltetett vagy tulajdonolt új épületekre vonatkozó határidő 2026-ban jár le. Minden új épületet 2028-ig napelemes technológiával kell felszerelni, amennyiben ez műszakilag megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, míg a nagyobb felújítás alatt álló lakóépületeket 2032-ig.

A lakóépületeknek 2030-ig legalább az E, 2033-ig pedig a D energiahatékonysági osztályt kell elérniük – egy A-tól G-ig terjedő skálán, amely utóbbi a tagállam nemzeti épületállományában található 15% legrosszabb energiahatékonyságú épületnek felel meg. A nem lakó- és középületeknek 2027-re, illetve 2030-ra ugyanezt a minősítést kell elérniük. Az energiateljesítmény javítása (amely történhet szigetelési munkálatok vagy a fűtési rendszer javítása formájában) az épület eladásakor vagy nagyobb felújításakor, illetve bérbeadás esetén az új szerződés megkötésekor történne.

A tagállamok nemzeti felújítási terveikben határozzák meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Az energiaszegénység elleni támogató intézkedések

Ezeknek a nemzeti felújítási terveknek támogatási rendszereket kell tartalmazniuk a támogatásokhoz és finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A tagállamoknak ingyenes információs pontokat és költségsemleges felújítási programokat kell létrehozniuk. A pénzügyi intézkedéseknek jelentős prémiumot kell nyújtaniuk a mélyreható felújításokhoz, különösen a legrosszabb teljesítményű épületek esetében, és a kiszolgáltatott háztartások számára célzott támogatásokat és szubvenciókat kell biztosítani.

Eltérések

A műemlékek nem tartoznának az új szabályok hatálya alá, míg az uniós országok dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt védett épületeket, a műszaki épületeket, az ideiglenesen használt épületeket, valamint a templomokat és az istentiszteleti helyeket is kizárják. A tagállamok mentesíthetik az állami szociális bérlakásokat is, amennyiben a felújítások olyan bérleti díjnövekedést eredményeznének, amelyet az energiaszámlákon való megtakarítás nem tudna ellensúlyozni.

A képviselők azt is lehetővé kívánják tenni a tagállamok számára, hogy az épületek korlátozott hányadánál a felújítások gazdasági és műszaki megvalósíthatóságától, valamint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásától függően kiigazíthassák az új célértékeket.

Idézet

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv előadója, Ciarán Cuffe (Zöldek/EFA, IE) elmondta: “Az energiaárak emelkedése miatt az energiahatékonyság és az energiatakarékossági intézkedések kerültek a figyelem középpontjába. Az európai épületek teljesítményének javítása csökkenteni fogja a számlákat és az energiaimporttól való függőségünket. Azt szeretnénk, ha az irányelv csökkentené az energiaszegénységet, csökkentené a kibocsátásokat, és jobb beltéri környezetet biztosítana az emberek egészsége szempontjából. Ez egy olyan növekedési stratégia Európa számára, amely több százezer jó minőségű, helyi munkahelyet teremt az építőiparban, a felújításban és a megújuló iparágakban, miközben javítja az Európában élő emberek millióinak jólétét.”.

Következő lépések

A Parlament 343 szavazattal 216 ellenében, 78 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját. A képviselők most a Tanáccsal kezdenek tárgyalásokat a törvényjavaslat végleges formájáról.

Háttér:

Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztásunk 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért. Az Európai Bizottság 2021. december 15-én az úgynevezett “Fit for 55” csomag részeként elfogadta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. Az új európai éghajlat-változási törvény (2021 júliusában) a 2030-as és a 2050-es célokat is kötelező érvényű európai jogba foglalta.

Az elfogadott szöveg hivatalos magyar változata itt érhető el.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EP-Press

Előző cikk

ÜHG kibocsátás 40%-os csökkentése a cél

Következő cikk

Háború és környezetpusztítás



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések