Hogy miért fontos minél több fát ültetni Magyarországon? Mi tekinthető ökológiai értelemben erdőnek? Mi a helyzet hazánkban a zöld területekkel? Sok más mellett ezekről a témákról is beszélt Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője a Jazzy rádióban.
Vannak beszélgetések, amik egy egyszerű kérdéssel indulnak, majd onnan növik ki magukat, és a végén a hallgató, olvasó rájön, minden, mindennel összefügg. A 10 millió Fa vezetője, Bojár Iván András, a Jazzy rádió reggeli gazdasági és közéleti műsorában, a Business Classban járt. A beszélgetés pedig azzal az egyszerű kérdéssel indult, hogy a tíz millió fából hány darab van elültetve.
Az ország rengeteg pontján zajlanak ültetéseink, az ültetési szezonnak most van vége. Nagyjából 300 ezer környékén járunk
– fogalmazott Bojár Iván András.
a folytatásban azonban kifejtette, mennyire összetett problémáról van szó. Mint mondta, Magyarország zöldterülettel borított hányada 20-22 százalék, amiből azonban nagyon kevés az erdő.
Ökológiai szempontból alig van erdő Magyarországon
Ami ökológiai értelemben erdő pusztán 4-5 százalék. A hivatalosan erdőként besorolt területek túlnyomó része nyaras-akácos ültetvény. Homogén rendszerek, amik a biodiverzitás szempontjából korlátos értékűek, olyanok mintha mondjuk rozsvetések lennének. Rengeteg erdei élőlény elkerüli ezeket az ültetvényeket. Szén-dioxidot elnyelő erdőkre lenne szükség, és legalább ekkora szükség van az ökológiai komplexitás meglétére. Az élővilág körforgására, ami talajszinten a rovarokkal, bogarakkal indul, rágcsálókkal, apró állatokkal, emlősökkel folytatódik, és a fák tetején lévő madarakkal fejeződik be. Ez egy komplex rendszert alkot, ez a természet maga. De ilyen ezekben az ültetvényekben nem tud létrejönni
– fogalmazott.
Trianon traumája és a faültetés
A beszélgetés során szóba került, hogy Magyarországon évről-évre nő a zöldterületek aránya, és ezzel a teljesítménnyel Európában nem állunk annyira rosszul. Ami ugyan igaz, de, ahogy arra a 10 millió Fa vezetője rámutatott, ez a teli vagy üres pohár esete. Hiszen, ha Trianon előtti időszakot vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, 1920 előtt az arányok nagyszerűek voltak. A trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a zöldterületek aránya pedig 10-11 százalékra csökkent.
Az 1920-30-as években elindult egy intenzív erdősítés, majd 1935-ban életbe lépő erdészeti törvény tovább fokozta ezt, és a kommunizmus éveiben ez még dinamikusabban folytatódott. A 2010-es években volt egy leállás, két éve azonban a kormány úgy döntött, 27 százalékra kell felemelni az erdők arányát. Ha a környező országokat nézzük (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia), akkor ezekben az erdősültség aránya 40-60-70 százalék. Magyarország messze nincs az élbolyban.
Ahogy azt a Bojár Iván András kiemelte, sokkal kevésbé zöld az ország, mint amennyire szükséges lenne. Ugyanis annak 20-22 százalék, úgynevezett erdősültségnek a jelentős része akác, egy Magyarországon 200-250 éve létező, invazív faj. „Jó fa, magas a fűtőértéke, csodás mézet ad, dalokat írunk róla, de ekkora mennyiségben nem tesz jót az ökológiai egyensúlynak. Európában nem pártolják, Magyarországon hungarikum lett belőle” – tette hozzá a 10 millió Fa vezetője.
Famentő autó: szüksége van a fáknak a segítségünkre!
Szükségünk van egymásra: nekünk a fákra, a fáknak miránk. Ennek a mottónak a jegyében döntött úgy a 10 millió Fa, hogy elindítja FaMentő Autóját. Az elektromos haszongépjármű nemcsak vizet hivatott szállítani a nagy forróságban, de tápanyagokat és szakembereket is. A faültető közösség nemcsak magánszemélyek, hanem cégek felajánlásait is várja. Szállj be te is a FaMentő Autóba, teremtsünk együtt élhetőbb környezetet!
Aki csatlakozna a mozgalomhoz az több információt talál a szervezet honlapján és Facebook-oldalán.
(x) forrás: haszon
