Nyolcvan–száz évesre becsülik, de csak 2013-ban fedezték fel azt a nyárfát, aminek törzsmérete a legnagyobb ma hazánkban 1205 centiméterével – szegedi természetfotós, Csejtei Péter talált rá. Az ország legnagyobb fájaként emlegetett Pörbölyi Titánt körülbelül 100 kilométerre Szegedtől lehet megtalálni a Gemencben – de nyáron kell hozzá elszántság vagy inkább elvetemültség, mert szúnyogok milliói őrzik az ártéri erdő mélyén. Tapasztalatból tudjuk, mert meglátogattuk. Farkas Judit írása.
„Melyik a legvastagabb törzsű fa az országban? Mai tudásunk szerint ez egy 2021-ben 1205 centiméteres törzskörméretű fekete nyár Gemencen. Mintegy négy méter magasságban négy egyenes ágra bomlik, sarjak összenövésével alakulhatott ki” – írta Pósfai György a Dendrománia oldalon. A weboldalon Magyarország legnagyobb famatuzsálemeit gyűjti össze a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének volt igazgatója, akinek 2005-ben jelent meg Magyarország legnagyobb fái – Dendrománia címmel könyve a témában. A gyűjtemény alapját a 2005-ös könyv anyaga képezte, de azóta már jócskán bővült a lista: 2013-ban fedezte fel például Magyarország legvastagabb törzsű, legnagyobb törzsméretű fáját egy szegedi természetfotós, Csejtei Péter. Körülbelül száz kilométert kell utazni, hogy megtudjuk, miért ilyen későn találtak rá a nyolcvan–száz év körüli fekete nyárra: megtettük.
Nosztalgiamozdony és bicikli
Busszal elmentünk Szegedről Bajáig, onnan vonattal Pörbölyre. Tíz perc-negyedóra a vonatút, és nem mindennapi látványvilág fogad az állomáson, a gumicsizmákba ültetett virágoktól a műanyag vaddisznóig minden van a kertjében. A Pörbölyi Ökoturisztikai Központban biciklit béreltünk, azt felraktuk a gemenci kisvasútra, és a Rezét nevet viselő gőzmozdony vontatta kocsikkal elmentünk Malomtelelő állomásig. Az ott lévő kilátóból megnéztük a tavat körülvevő lápvilágot, ahol egykor a hajómalmokat teleltették, majd visszabicikliztünk körülbelül az ökoturisztikai központig, onnan mentünk tovább.
Mint a kerékpárbérlésnél megtudtuk, Baja felől egyszerűbb eljutni a nagy fához – ha esetleg valaki követné a példánkat. A fa a bajai Türr István-híd közelében, a Simon-szigeten áll, a Móricz-Duna holtág partjánál. A bajai Duna-híd lábánál működő Potyka csárdától indulva érhető el a legkönnyebben a Gemenc Zrt. tájékoztatása szerint: a zöld nyárfalevél jelzést követve körülbelül négy kilométeres gyaloglással oda lehet érni a faóriáshoz. Mivel nemzeti parkról van szó, a kijelölt turistaösvényeket kell használni.
Szúnyograjok az ártérben
Aki nyáron beteszi a lábát a Gemencbe, amikor alacsony a Duna vízállása, annak azt tudom tanácsolni, hogy vigyen magával szúnyogriasztót, hosszú felsőt, hosszúnadrágot, kendőt, amivel bekötheti a fejét – bár lehet, hogy a vegyvédelmi ruha lenne a legjobb. Ilyenkor meleg van, lement a víz, és minden kis visszamaradt pocsolya vérszívók keltetője – a Gemenc természetvédelmi terület, nincs szúnyogirtás. Magas vízállásnál viszont a fát nem lehet megközelíteni, mivel mint írtuk, gyakorlatilag egy szigeten áll.
Ha megálltunk, egy pillanat alatt komplett szúnyograjok leptek meg minket, „Tekerj, mert meghalunk!” felkiáltással sürgettük egymást a továbbhaladásra. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ember biciklizik, és közben úgy száz szúnyog kapaszkodik boldogan csak a bal vádliján. Én ugyanis nehezített pályát választottam, pólóban és rövidnadrágban mentem neki a kalandnak: kipróbáltam, hogy önöknek már ne kelljen, kivéve, ha szeretnek vakarózni. Kicsit a Jackass című sorozat jutott eszembe a százezredik csípés után, ami évekkel ezelőtt nagy sikereket aratott. Mások szenvedését lehetett nézni benne: néhány idióta mindenféle fájdalmas, de olykor vicces próbatételnek vetette alá magát.
Eltörpül mellette az ember
Mindenesetre megérte, már csak az ártéri erdő látványa miatt is. Gémek csapatostul a vízivilágban, mocsarak, mohalepte, zuzmós fák, érdekes virágok, holtágak, vaddisznócsalád, pocsolyákból ugráló kisbékák: ha el tudunk vonatkoztatni a csípésektől – volt csalános is –, nagyon szép kaland. A Pörbölyi Titánt meglátni pedig életre szóló élmény. A hatalmas fekete nyár, ahogy Pósfai György is írta, négy sarj összenövésével keletkezhetett, ugyanis mintegy négy méteres magasságban négy egyenes ágra bomlik. Tájékoztató táblát is helyeztek ki mellé két paddal, de nem tömegeltek arra a kirándulók, egész pontosan egyetlen emberrel sem találkoztunk.
A tábla szerint a fa harmincnyolc méter magas, és hetven köbméternyi faanyagot tartalmaz. A fotók talán érzékeltetik, mekkora monstrummal van dolgunk: nagyon-nagyon kicsinek éreztük magunkat mellette. A száz év még nem a vég egy fekete nyárnál, akár kétszáz évig is élhet: a fa növésben van, lehetnek majd még mellette az emberek sokkal kisebbek is. Kapott egy társbérlőt is, ugyanis a törzs tövénél – vagy tövéből – egy kis tölgyfa nőtt ki.
A fekete nyár jól tűri akár a több hónapos elárasztást is, szereti, ha a talaj szinte a felszínig nedves: ennek a feltételnek az élőhelye kétségkívül eleget tett. Ahogy fentebb írtuk, magas vízállásnál oda sem lehet jutni. Nem csoda, hogy ilyen szépen fejlődik, mert ehhez rengeteg fényre, vízre, tápanyagra van szüksége, amit a holtág partján mind megkap. A nyirkos, időszakonként elárasztott vastag homok- vagy kavicsrétegre települt talajokat kedveli, írja róla a Wikipédia. Az árterek fája, Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén őshonos, és veszélyeztetett.
Nem csodálkozunk rajta, hogy ilyen későn fedezték fel: azért is van helye egy szegedi hírportálon, mert szegedi természetfotós, Csejtei Péter bukkant rá 2013-ban egy fotós túrán. Nemsokára tíz éve annak, hogy észrevette: mint megtudtuk, augusztusban, nagyvadfotózáson cserkelt éppen egy vadcsapáson. – Elmentem a fa mellett, néztem, milyen szép nagy. Lefotóztam magam vele, mert ekkora fát még nem láttam – idézte fel kérdésünkre a körülményeket. A fotót feltette a Facebookra, ott látta meg Szombathelyi Gergely, aki felvette a kapcsolatot Csejtei Péterrel, majd Fekete Adriennel elmentek a fekete nyárhoz és lemérték. Ekkor derült ki, hogy rekorder fáról van szó, és ezt jelezték Pósfai Györgynek is.
A hatalmas fekete nyár felfedezőjétől a szúnyogok ellen is kaptunk tippeket. Leginkább azt, hogy ha a helyiek azt mondják, sok a szúnyog, ne menjünk be a gemenci erdőbe, mert még akkor is sok van, amikor azt mondják: nincs szúnyog. Ha mégis bemegyünk, és jön a fekete felhő, jó szolgálatot tehet például egy sapka vagy kalap, amire szúnyoghálót erősítünk, meg egy katonai zubbony. A póló és a rövidnadrág abszolút ellenjavallt, és a szúnyogriasztó szerek is legfeljebb tíz percig tartanak ki ekkora túlerő ellen.
forrás: SZEGED.hu
