Az utóbbi években, ahogy a gazdaság szinte összes ágazatában, a faiparban is minden fenekestül felfordult. A fűrészáru kereskedelmi ára csúcsokat döntögetett, illetve óriási volt a nyersanyaghiány, ami miatt a faiparhoz köthető cégek is nehéz helyzetbe kerültek. Miként élte meg ezt az időszakot a Waller Furnér Kft.? És mi a helyzet ma a faiparban? Waller Istvánnal, a Waller Furnér Kft. ügyvezető-tulajdonosával erről beszélgettünk!
Waller István, a Waller Furnér Kft. ügyvezető-tulajdonosa
Hogyan kezelte a gazdaságilag viszontagságos hónapokat a Waller Furnér Kft.?
Két oldalról közelíteném meg ezt a kérdést. Az egyik probléma az alapanyag beszerzése volt: az árak elszabadultak, az import fenyőáruk pedig szinte megfizethetetlenné váltak. Mi ezt azzal próbáltuk ellensúlyozni, hogy a termékeknél – ahol a fafaj nem volt megkötve – a lehető legtöbb hazai beszerzésű fenyő és nyár alapanyagot építettük be készítményeinkbe. A másik oldalon ott volt a piaci bizonytalanság, amit próbáltunk azzal tompítani, hogy az ügyfélkörünket kiszélesítettük és törekedtünk arra, hogy minél több iparágban jelenjünk meg.
Összességében hogyan látod, jól sikerült kezelni a helyzetet?
Én azt gondolom, hogy igen. Elindítottunk egy fejlesztést, ami a saját gyártású termékeinknek a bázisát erősíti meg. Új gépsorokat szereztünk be, amit az idén üzemelünk majd be, illetve folytatjuk az ügyfélkör bővítésre irányuló marketing akciót is. Mindez arra szolgál, hogy a stabil pozíciónk megmaradjon és a változékony gazdasági viszonyoktól függetlenül, hosszú távon sikeresen tudjunk működni.
A fapiacon ez az őrült áremelkedés kb. 2021 tavaszán kezdődött. Hogyan érintett ez benneteket?
Az elmúlt két évben közel 50 százalékot emelkedett a rönknek az ára, amiből mi is nagyon sokat felhasználunk, tehát elég érzékenyen érint bennünket az áremelkedés. A magyar piacon egyébként ezt zömmel az indukálta, hogy beindult az úgynevezett rezsicsökkentett tűzifa projekt, ami azt célozta volna meg, hogy a lakosság egy fix és valaki által jónak ítélt áron kapja meg a tűzifát, hogy a megnövekedett energiaköltségeket – ami a gáz és az áram drágulása miatt sokakat érintett – a tűzifával tudják kompenzálni. Ennek aztán az lett a következménye, hogy meghatároztak egy 30 ezer forint/m³ körüli árat. Jó tudni, hogy előtte voltak olyan erdészek, akik 25 ezer forintért adtak egy köbméter fát, ők persze rögtön felemelték 30 ezerre. Ez aztán minden faanyagtípus árára hatást gyakorolt. A fapiaci szortiment ugyanis úgy néz ki, hogy a tűzifa a legolcsóbb, ami utána következik, az ennél csak drágább lehet. A tűzifának az árát tehát ahelyett, hogy leszorították volna, kvázi fölemelték, ezzel a tűzifa felfelé nyomta a többi ipari választék árát is. Emiatt az ipari felhasználók is bajba kerültek, mert sok esetben szinte már megfizethetetlen magasságokba emelkedett ezeknek a hazai beszerzésű anyagoknak az ára.
Normalizálódott mostanra a faanyagok ára?
Az importált faanyagok esetében – ami zömmel a fenyőt foglalja magában – csökkentek az árak. Az elmúlt években látott és tapasztalt óriási mértékű áremelkedés megállt, illetve megfordult. A tavalyi árakhoz képest nagyjából 15-20 százalékot – beszállítója válogatja – csökkentek az árak.
A hazai piacon viszont még mindig ott tartunk, hogy felemelkedtek az árak és egyelőre még nem kezdtek el csökkenni. Feltételezhető, hogy majd itt is lesz egy csökkenés, a lakosság azért most jól bevásárolt tűzifából, tehát az őszi időszakban várhatóan lényegesen kevesebb lesz az ilyen jellegű megrendelés, ami lejjebb nyomja majd az árakat.
Az áremelkedés mellett a nyersanyaghiány is jelentős problémát jelentett az elmúlt időszakban. Ezen a téren is javulást tapasztaltok?
A nyersanyaghiány számunkra a legkritikusabb hónapokban sem jelentett akkora problémát. Az általunk legtöbbet használt nyárfával és puhafával kevesebben tüzelnek, így a lakosság részéről nem kellett akkora kereslettel számolni, mint a keményfák esetében. Azoktól a fatelepektől, ahol keményfával dolgoznak, sokszor hallottam, hogy nem érkezik meg az erdészetekkel leszerződött mennyiség, mivel a lakosságot szolgálták ki először.
Mindemellett persze a világpiaci helyzet is jelentősen hozzájárult az ellátási problémákhoz. A Covid után hirtelen megindult a gazdaság, és óriási mennyiséget szippantott fel a faanyagokból Európa és Amerika is. Most ez teljesen megállt, a gyártók próbálják a szabad kapacitásaikat értékesíteni több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel.
Milyen problémák vannak ma a fapiacon?
Sajnos a magas árak miatt egyre nagyobb a kétségbeesés, egyre gyakrabban találkozni olyan esetekkel, amikor egy építkezésre a faanyag bejön direktbe, feketén külföldről (pl. Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Boszniából). De azt is tapasztaljuk, hogy egyes belföldi cégek azért, hogy a beérkező készleteiket forgatni tudják, borzasztó alacsony áron, áfa nélkül értékesítenek.
Az így beszerzett faanyaggal sokszor minőségbeli problémák vannak. A vásárló viszont ezekkel csak akkor szembesül, amikor megérkeznek a szakemberek, és megnézik, hogy miből kellene mondjuk a tetőszerkezetet összeácsolni. Lehet jó ára volt a fának, viszont az ácsoknak a rossz minőségű fával másfélszer annyit kell dolgozni, így ők biztosan drágábban vállalják majd a munkát. A vásárló persze futkoshat az eladóhoz, viszont a számla és garancia nélküli vételnél már nincs csere.
Milyen tanácsot adnál az ügyfeleknek, mire figyeljenek a faipari termékek vásárlása előtt?
Az emberek többsége általában életében csupán egyszer épít házat, így azt érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel megtenni. Ami a faanyagokat illeti, javasolt elmenni több fatelepre, megkérdezni az eladókat, hogy honnan származik a fa, megnézni, hogy milyen körülmények között van tárolva, illetve milyen kiegészítő szolgáltatásokat tudnak biztosítani – gondolok itt mondjuk a faanyag védelemre, vagy a faanyagok gyalulására. Fel kell több fatelepet is keresni, tájékozódni kell, nem feltétlenül az ár alapján érdemes dönteni.
Hogyan látod a faipar jövőjét? Milyen változások jöhetnek?
Azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy el kell fogadni ezt a hullámvasút jellegű gazdasági változást, hogy egyszer felfelé megyünk és nagyon sok igényt kell kielégíteni, egyszer meg lefelé megyünk és akkor abból a kevés igényből kell lehetőség szerint a legtöbbet kihozni. Szerintem az alkalmazkodó készség, a tolerancia és a türelem, amit fejleszteni kell ebben a helyzetben amellett, hogy az ember mondjuk az bővíti az ügyfélkörét és a termékpalettáját, hogy minél szélesebb rétegeket tudjon elérni.
A Waller Furnér Kft. mindig megbízható csapatára a recesszió és a konjunktúra idején is számíthat!
