Kapacitásbővítő program indult 5 milliárd forint keretből a leghátrányosabb helyzetű négy régióban – Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – működő kis és középvállalkozásoknak (kkv) – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, a támogatásból (GINOP_PLUSZ-3.2.4-23) a vállalkozások bővíthetik a foglalkoztatottak létszámát, segítséget kapnak a zöld és digitális átálláshoz. [FATÁJ kiegészítés: a kormány hivatalos pályázati weboldalán látható, hogy előkészítés alatt van a GINOP Plusz-3.1.1.-23 – A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése című pályázat is, mintegy 78,4 milliárd forintos keretösszeggel.]
Hozzátette, számításuk szerint az 5 milliárd forint keret mintegy 2 ezer új munkavállaló foglalkoztatásának támogatását teszi lehetővé, emellett eszközfejlesztésre is lehetőséget ad. Egy új foglalkoztatottra összesen mintegy 2,5 millió forint támogatás érhető el fél év alatt.
Az államtitkár részletezte, hogy a bértámogatás mértéke legfeljebb 10 fős létszámbővítés esetén fél évig alkalmazottanként legfeljebb a havi bruttó 400 ezer forintot, és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegét érheti el. Elvárás továbbá, hogy a felvett többletlétszámot legalább négy hónapig továbbra is foglalkoztassák.
Czomba Sándor szerint Magyarországon 300 ezer olyan regisztrált álláskereső, inaktív van, akikre munkaerő-tartalékként lehet tekinteni, mozgósításuk a következő időszakban fontos.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár beszélt arról, hogy a hátrányos helyzetű régiókban a nagy beruházásoknak köszönhetően a következő időszakban lényeges, kedvező változások lesznek. Ebbe a kkv-k úgy tudnak beágyazódni, ha megfelelő minőségben és mennyiségben képesek lesznek kapcsolódni a beszállítói láncba.
forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium; MTI 01-16
Gazdaságélénkítő programok indulnak az ipari teljesítmény helyreállítása érdekében
A háború és a szankciók jelentős károkat okoztak a gazdaságban, továbbá a gyenge európai konjunktúra és így összességben a gyengébb kereslet negatívan járult hozzá az ipari teljesítmény alakulásához. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében éves alapon 5,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene.
A kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával azonban a következő hónapokban már újra növekedés várható az ipari termelés volumenét tekintve. Ezt vetítik előre a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexek is. A hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előre hozott jelentős emelése, a visszaeső infláció is támogatja, de pozitív hatást gyakorol a kamatstop és a bankok önkéntes kamatplafonja, amelyet mind a vállalati, mind a lakáshitel kihelyezések élénkülése is tükröz.
Mindemellett az energia-, és nyersanyagárak csökkenése az energiaintenzív ágazatok termelését könnyebbé teheti, amit az egyes nagyvállalatokkal kapcsolatos információk is alátámasztanak.
2023 az infláció letörésének az éve volt, 2024-et a gazdasági növekedés helyreállítása határozza meg. A kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, amelynek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat.
Az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja: a Széchenyi Kártya Program kibővítése; a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1.200 milliárd forintra emelése és folytatása; az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszegének közel hatszorosára emelése; továbbá az uniós források felhasználásával a beruházások új programmal történő ösztönzése.
forrás: NGM 01-09
