FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Tűzifa helyzet – lesz-e elég fa?

Fotó: Abby Savage // Unsplash

A kormányzati intézkedések fényében úgy tűnhet, sok helyen a gáz helyett a fatüzelés lesz legkézenfekvőbb fűtési alternatíva, de a növekvő árak és az általános készlethiány nem erről árulkodnak. A kereskedők sötétben tapogatóznak, a vásárlók pánikszerűen kapkodnak a készletek után, az erdészek csendesen emlékeztetnek: a hiány nem lesz tartós.

Az új rezsiszabályok bejelentése régóta nem látott lavinát indított el az energiafelhasználás terén. Egyre szélesebb körben kezdte el foglalkoztatni a lakosságot a fosszilis energiahordozókkal való szakítás (azaz a szén, a kőolaj és az aktuálisan legégetőbb problémát jelentő földgáz), úgy tűnik, akit a környezetvédelmi szempontok nem is, a drasztikusan emelkedő árak meg fognak győzni a váltás időszerűségéről.

Az energiaválság bebizonyította: a hazai gázfüggés nem fenntartható.

A kialakulni látszó kép azonban nem azt mutatja, hogy a klasszikus értelemben vett megújuló energiaforrásokat használnánk menekülőútnak a rezsilavina alól; a trendek alapján a többség számára a tűzifával való fűtés jelentheti a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb opciót.

Milyen jeleket látunk?

A lakosságon túl az elmúlt napokban hozott intézkedések is azt mutatják, hogy a kormány is a tűzifa mellett tette le a voksát.

Jön a nemzeti kályha- és kazánprogram?

A tűzifa kivitelét betiltottuk, az erdőgazdaságokat köteleztük arra, hogy készítsenek terveket a tűzifa-kitermelés növelésére

– mondta a miniszterelnök előző hét pénteken a szokásos reggeli beszédje alkalmával a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hozzátette: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter feladata lesz a kályha- és kazánprogram elindítása, ami a gázfűtés alternatívájaként szolgálna. Egy nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a meglepő időpontra időzített kormányinfó során arról számolt be, hogy minden közintézménynél felmérik, kiváltható-e a gázfűtés fatüzeléssel. A két bejelentés alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzati intézkedések fényében a megújuló energiahordozók közül a szilárd biomassza (tűzifa és faapríték, de a pellet is ide tartozik) lesz a gáz alternatívájaként kezelt slágertermék.

Forrás: Fatáj online szaklap (Facebook)

Azonban a fatüzelés, hiába tűnik elsőre olcsóbbnak, sem garantálja, hogy sokkal több pénz maradna a nap végén a pénztárcánkban. A Szeged.hu a bejelentés után számolta ki: csak a város iskoláinak 6000 tonna fára lenne szüksége, ami Szeged esetében a legideálisabb forgatókönyv szerint 480-500 millió, rosszabb esetben akár 800 millió forintot is jelenthet.

Általános készlethiány, bizonytalan árak

Hiába adottak a feltételek, tűzifa terén sem állunk annyira jól. Az árak tavasz óta emelkednek, a mostani kiugróan növekvő kereslet pedig tovább hajthatja az árakat. Több Facebook-bejegyzés is arról árulkodik (itt és itt), hogy egyre több helyen alakul ki készlethiány, Szegeden pedig már a bejelentés utáni napokban gyorsan elkapkodták a tűzifát, nem törődve az emelt árral.

A telefonon megkeresett öt hazai tüzép közül egy kereskedő tudott konkrét árakat mondani, ott egy kalodáért (kb. 600 kiló) 110 ezer forintot, míg a hálós tűzifáért 86 ezer forintot kérnek el. Igaz, a várólista itt is 2-3 hetes, emellett a listára való feliratkozás nem jelenti azt, hogy biztosan tűzifához jutunk majd.

Talán nem meglepő, hogy az ország eltérő pontjain lévő tüzépektől egységes válaszokat kaptunk.

  • Jelenleg nincs tűzifa.
  • Várólisták annál inkább, 2-4 hétnyi türelmet kérnek.
  • Jelezték a beszállítónak (jellemzően hazai erdészeteknek), hogy nagy a kereslet, de a szállítás időpontjával kapcsolatban ők sem tudnak konkrétumokat mondani.
  • Ha jön új szállítmány, helyben fogják beárazni.
  • Egy biztos: az árak növekedni fognak.
Több termékből is készlethiány van egy érdi kereskedőnél. Forrás: tuzifaker.hu

Egyes tüzépek weboldalain árak ugyan fel vannak tüntetve, de szinte minden termékből készlethiány van. Egy fővárosi kereskedőnél, ahol jelenleg még nem alakult ki hiány, a következőképpen alakulnak az árak:

  • hálós tűzifa (1,6 köbméter, ömlesztett): 49 ezer forint,
  • feldolgozatlan tűzifa (erdei köbméter): 46 ezer forint,
  • ömlesztett tűzifa (0,75 ömlesztett köbméter, konténerenkénti ár): 28 900 forint.

Egy százhalombattai kereskedés oldalán egységesen 60 ezer forintért árulnak 1,75 köbméternyi ömlesztett tűzifát, de a telefonos megkeresésünkre nem reagáltak.

Összevetésül a Zalaerdő Erdészeti Zrt.-nél nyilvánosan elérhetőek a tűzifaárak, a legdrágább köbmétere több mint 36 ezer forintba kerül, de vásárolhatunk innen ömlesztett formában is kandallófát, 0,54 köbméterért 19-21 ezer forintot kérnek el, fafajtától függően. A honlapjukon nem jeleznek készlethiányt.
(FATÁJ megjegyzés: az összes állami erdőgazdaság saját weboldalán sok éve már nyilvánosan elérhetőek a faanyagok árai.)

Erdészetek: csak idő kell

Az erdészetek eddigi kommunikációja alapján a hiány nem lesz tartós, csupán időre van szükség, amíg az erdőgazdálkodók reagálni tudnak a hirtelen megnövekedett keresletre. Több erdészetet megkerestünk a tüzelőanyag-ellátásról, az export-tilalomról és az árváltoztatásokról szóló kérdéseinkkel, de csak a Pilisi Parkerdőtől kaptunk választ.

 „Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának. A tűzifaellátás biztosított, évente átlagosan 3,5 millió köbméter tűzifát termel Magyarország, emellett a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére. A szociális tűzifaprogramot idén is biztosítani fogja a kormány. A tűzifa ára jellemzően a többi energiahordozóhoz igazodik. A tűzifa árának szabályozása nem tervezett” – nyilatkozta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője.

De ha nem fával, akkor mivel fűtsünk?

A klímaváltozás ellen, energiatudatosság mellett kiálló környezetvédők nem lelkesednek túlságosan a kormány által támogatott megoldásért. A fatüzelésű kályhák ugyanis jelentősen károsítják a levegőt, sőt, a fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetésekor keletkező károsanyagok rákkeltő hatással bírnak.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) adatai azt mutatják, a hazai végső energiafogyasztás 34 százalékáért a magyar háztartások felelnek (ez EU-s szinten ez csak 28 százalék), a lakásállomány mélyfelújításainak száma pedig tartósan alacsony szinten van évtizedek óta.

Számításaik alapján az unió által előírt 2050-es klímasemlegességi célok éréséhez évi 100-130 ezer lakást kellene energetikailag korszerűsíteni, a törekvéseknek pedig egyáltalán nem kedvez a kialakult energiaválság.

A szakértők szerint az energiafogyasztás csökkentése segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, de ez önmagában nem lesz elég, törekedni kell a fogyasztás saját megújuló energiaforrásokból történő biztosítására.

Röviden szó esett egyébként az eddig egyébként állami támogatottságú napelemberuházások sorsáról is a szombati kormányinfón. A miniszter azt mondta: a napelempályázatok jövője az EU-s forrásokról szóló megállapodástól függ. Nem teljesen egyértelmű tehát, hogy a döntéshozók végleg lemondtak az összes többi megújuló energiaforrásról, de a bejelentett intézkedések mind a tűzifa elsöprő győzelmét sejtetik.

szerző: Madzin Emília, forrás: Forbes.hu

Előző cikk

Riport dr. Kalydy Balázzsal a Solar Decathlon magyar épületről

Következő cikk

Szaporodó erdőtüzek



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Erdők vízpótlása

Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása! Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók! Igénybejelentés augusztus…