FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Biotermék üzem Kemiben (Finnország)

A Metsa-csoport Kemiben lévő új gyárának forgalma jelentősen meghaladja majd az évi ezermillió eurót. Fotó: N: Metsä Group

Az északi félteke leghatékonyabb fafeldolgozó üzeme – még a szagokat is visszanyerik és feldolgozzák.

A finn erdészeti ipar történetének legnagyobb beruházása, a Kemi biotermék-gyár a tervek szerint 2023-ban készül el. Ilkka Hämälä, a Metsä Group elnök-vezérigazgatója a forest.fi-nek adott interjúban elárulja, hogyan oldaná meg az EU által kezdeményezett, az erdők felhasználásáról szóló vitát.

A Metsä Grouphoz tartozó Metsä Fibre új biotermék-gyárának építése a tervezett ütemterv szerint halad, annak ellenére, hogy a költségek 1,6 ezer millió euróról 1,95 ezer millió euróra emelkedtek, többek között az anyagárak emelkedése miatt. A gyár 2023 harmadik negyedévében indul be.

A Metsä Group elnök-vezérigazgatója, Ilkka Hämälä szerint a gyár megtérülési ideje a kamatokkal együtt és a cellulóz árától függően 10-15 év. A gyár működése azonnal nyereséges lesz.

Ha egyszer egy ilyen gyár beindul és működik, olyan, mint egy bébiszarvas. Amint megszületik, azonnal talpon kell maradnia” – mondja Hämälä.

A Metsä Group elnök-vezérigazgatója, Ilkka Hämälä rámutat, hogy a fő versenytársaik az Európai Unión kívül vannak, így az uniós szabályozás sem vonatkozik rájuk. Fotó: Tero Karjalainen

És mit fognak termelni ezen a 60 hektáros telken a Botteni-öböl legtávolabbi sarkában? Az új Kemiben lévő létesítmény évente 3,6 millió tonna* lucfenyő- és nyírfapépet fog előállítani, amely a karton, a selyempapír és a nyomdaipari papírok, valamint a speciális termékek alapanyagául szolgál.

A nyírfapépet a biotermék-gyárral szomszédos integrált kartongyárban dolgozzák majd fel bevont fehér nátronpapírrá, más szóval közvetlenül a szállítási csomagolások anyagává. A melléktermékek feldolgozása a biotermék-gyárban számos más terméket eredményez majd, például megújuló energiát, generátorgázt, kénsavat, tall olajat és terpentint, mind értékesítésre, mind belső felhasználásra.

Jelentős bioalapú villamosenergia-termelés

A Kemi biotermék-gyár bioalapú villamos energiát fog termelni, sokkal többet, mint egy hagyományos cellulózgyár. Ilkka Hämälä szerint az értékesített villamos energia mennyisége “jelentős” lesz.

Az eladott villamos energia értéke évente több tízmillió euró lesz. A gyár távhőt is termel majd, amelyet a kemii távhőhálózatba adnak el” – folytatja.

A fakéreg egy részét gázosítják majd generátorgázzá, hogy a biotermék-gyárban helyettesítsék a fosszilis tüzelőolajat, míg a maradékot tüzelőanyagként értékesítik majd a kommunális erőműveknek.

A Kemi biotermék-üzemnek kevésbé kell észrevehetőnek lennie a szaga miatt, mint a hagyományos cellulózgyáraknak. A kénvegyületeket eltávolítják a szagos gázokból, és kénsavvá dolgozzák fel, amelyet a gyár többek között a tallolaj előállításához használ majd fel.

Vezető a hatékonyságban

A Kemi biotermék-gyár elkészültével a leghatékonyabb fafeldolgozó létesítmény lesz az északi féltekén. Hämälä megemlíti, hogy az új üzem forgalma jelentősen meghaladja majd az évi ezer millió eurót.

Hämälä szerint az új létesítménybe beruházásról szóló döntésnél figyelembe vették a potenciális versenytársakat. A tervezett piacon a költségversenyképességének mások előtt kell lennie.

“Hatékonysági ugrást kell végrehajtanunk. Nyilvánvaló, hogy az új üzem az első tíz évben jól fog működni, csakhogy a következő harminc évben is jól kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a beruházási szakaszban mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hatékonyságot fenntartsuk” – mondja Hämälä.

Az új Kemi üzem folytatja a Metsä Group gigantikus beruházásainak sorát. A Metsä Fibre 2015-ben döntött a Äänekoski biotermékgyár megépítéséről. A mintegy 1,2 ezer millió euróba kerülő gyár néhány évvel később készült el.

Hämälä szerint a Äänekoski és a Kemi gyárak ugyanazt a generációt képviselik. A közép-finnországi Äänekoskiból a dél-lappföldi Kemihez átvett tanulságok Hämälä szavaival élve “enyhe finomhangolást” jelentenek.

Az új Kemi gyár folytatja a Metsä Group gigantikus beruházásainak sorát. A Metsä Fibre 2015-ben döntött a Äänekoski biotermék-gyár megépítéséről. A mintegy 1,2 ezer millió euróba kerülő malom néhány évvel később készült el. Fotó: F: Metsä Group

“A hangekoski gyárhoz képest Kemiben valamivel nagyobb termelési volument fogunk elérni, és valamivel jobb energiahatékonysággal. A vízfogyasztási adatok jobbak lesznek, és az automatizálást egy kicsit tovább vittük. Például a fa bevitele teljesen automatizált Kemiben” – mondja Hämälä.

“A nyersanyag-logisztika Kemiben főként vasúti szállításon alapul, míg Äänekoski a közúti szállításra támaszkodik. Ez alapvetően a fa beszerzésének földrajzi elhelyezkedéséből adódik” – folytatja.

A Metsä Group stratégiája az, hogy az elkövetkező években és évtizedekben több ipari folyamatot integráljon a Kemi gyárba. Äänekoskiban ezek közé az integrált folyamatok közé tartozik egy kísérleti üzem, amely faalapú textilszálakat állít elő.

Az EU-n kívüli versenytársak a fenyő piaci-cellulózban

Ami a versenyt és a cellulózpiac kapacitását illeti, miután a Kemi gyár jövőre beindul, Hämälä azt mondja, hogy csak találgatásokba bocsátkozhat. A fő versenytársak a fenyő cellulózpiacon Kanadában, Chilében és Oroszországban, valamint bizonyos mértékig Svédországban és Németországban vannak.

Hämälä szerint a globális cellulózpiac volumene egyértelműen meghaladja a 60 millió tonnát, és ezt számos változó tényező befolyásolja, mind a termelés, mind a vevők tekintetében. Néha a dolgok igen gyorsan változhatnak.

“Amikor az Äänekoskival kezdtük, számítottunk arra, hogy egy nagy új gyár belépése pillanatnyi túlkínálatot eredményezhet cellulózból és áresést. Mint kiderült, világszerte különböző helyzetek alakultak ki, amelyek erős áremelkedéshez vezettek” – jegyzi meg.

“A nyereségesség kiszámításakor a cellulóz hosszú távú trendárát nézzük a ciklusokon és a rövid távú trendeken túl, majd ehhez képest számoljuk ki a projektünk nyereségességét”.

A Metsä Grouphoz tartozó Metsä Fibre új biotermék-gyárának építése a tervezett ütemterv szerint halad, annak ellenére, hogy a költségek 1,6 ezer millió euróról 1,95 ezer millió euróra emelkedtek, többek között az anyagárak emelkedése miatt. Fotó: N: Tero Karjalainen

Hämälä szerint a cellulózárak emelkedése több területen jelentkező problémákra vezethető vissza. Kanada, a fenyő piaci cellulóz fontos termelője, az elmúlt másfél évtizedben nehézségekkel küzdött. A 2000-es évek elejétől kezdve az országot rovarkárok sújtották, ami a fahasználat korlátozásához vezetett, és ez csak egy része a helyzetnek.

“Rossz időjárás, a logisztikát megzavaró tüzek és a régi üzemek technológiájával kapcsolatos jelentős problémák voltak. A globális logisztikai láncok zavarai nehézséget okoztak a termékek piacra juttatásában” – mondja Hämälä.

Az Oroszország által február 24-én végrehajtott támadás az ágazatban is megmutatkozik.

‘Oroszországnak gondjai voltak a cellulóziparban szükséges berendezések, gépek és egyéb áruk nyugati országokból beszerzésével. Nehezen tudtak normális mennyiségű terméket piacra juttatni’ – mondja Hämälä.

Ugyanakkor a csomagolóanyagok és az alapvető higiéniai termékek iránti kereslet jó volt.

‘Van kereslet a rost iránt. Ez teremti meg az egyensúlyt a piacokon” – mondja Hämälä.

Az EU által nem szabályozott versenytársak

Ilkka Hämälä rámutat, hogy fő versenytársaik az Európai Unión kívül helyezkednek el, így nem tartoznak az uniós szabályozás hatálya alá. Úgy véli, hogy az erdők politikai szabályozása kihívást jelent, mivel több irányból is nyomás nehezedik rájuk.

“Az erdészeti politika a tagállamok hatáskörébe tartozik, nem az Unióéba, de az uniós jogszabályok számos jogalkotási tervezeten keresztül kötelezettségeket és szabályokat írnak elő az erdőhasználatra vonatkozóan. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos valamennyi korlátozás és többletkiadás jelentős kihívásokat jelent” – mondja Hämälä.

Rámutat, hogy ugyanakkor a fára szükség van az úgynevezett zöld átmenet során.

“A piacoknak megújuló anyagokra és termékekre van szükségük, hogy eltávolodjanak a fosszilis gazdaságtól. Ezt sikeresen kellene kommunikálnunk az uniós döntéshozók felé. Megvan a lehetőségünk arra, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek kiváltják a fosszilis gazdaságot, de ehhez nyersanyagbázisra van szükségünk. Ezt a vitát folyamatosan folytatjuk Finnországban és Európában egyaránt” – mondja Hämälä.

Hogyan nézne ki az erdészeti politika, ha Ön dönthetne?

“Konszenzusra törekednék, közös programra, amely összehangolja a különböző érdekeket. Nemzeti tervet készítenék az erdőgazdálkodás fejlesztésére, amely figyelembe venné az éghajlatot, a biológiai sokféleséget és minden mást” – válaszol Ilkka Hämälä.

“A legfontosabb az lenne, hogy minden eszközt meg kellene keresni az erdők növekedésének javítására Finnországban, és így megoldani az éghajlati kérdéseket. Olyan hatékony erdőgazdálkodást folytatnánk, amely a biológiai sokféleséget is figyelembe veszi. Széles fajösszetételű és sokféle életerővel rendelkező erdőkkel rendelkeznénk, és a védelmi intézkedések elég részletesek lennének” – javasolja a Metsä Group elnök-vezérigazgatója.

Forrás: forest.fi
(magyar szerkesztés: MM)

* A 3,6 millió tonna lucfenyő- és nyírfapéppel kapcsolatban “elfelejtették” megemlíteni, hogy ezt hány m3 hengeresfából tervezik előállítani. Így ugyanis tájékoztatnák a konkurenciát a kihozatalukról. Minden esetre a legjobb kihozatal mellett is 4,5-5 millió m3 faigényre lehet gondolni. Tehát közel annyi, mint Magyarország teljes nettó fakitermelése, ami ebbe az egyetlen leendő üzembe majd bemegy. Összesen két fafajból. (MM)

Előző cikk

ESZR kompatibilis a MobileForester

Következő cikk

Az Év Erdészét kérdeztük



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share