Az erdészeti ágazat támogatásának Finnországban vitathatatlanul egyedülálló rendszere – háromból egy fakereskedő önkéntes adományokat tesz.
Martta Fredrikson ügyvezető igazgató szerint a Közép-Európából érkező kritikák hozzájárultak a Finn Erdészeti Alapítvány 1995-ös megalapításához.
A finnországi faanyagértékesítők körülbelül egyharmada fizet önkéntes eladásösztönzési díjat a faanyagügyletek kapcsán, mondja Martta Fredrikson, akit nemrég neveztek ki a Finn Erdészeti Alapítvány ügyvezető igazgatójává. Amennyire ismert, ez a módszer az erdei megélhetés életképességének támogatására egyedülálló Finnországban. A díjat a Finn Erdészeti Alapítvány finanszírozására fordítják, amely évente mintegy 1,5 millió euró értékű támogatást oszt szét a finn erdészeti ágazat támogatására, elsősorban kommunikáció és kutatás révén.
A díj mértéke a tőár 0,2 százaléka, a leszállított áron történő értékesítésnél pedig 0,1 százaléka, bár a minimális díj mindig 8 euró. 100.000 eurós rönk értékesítésnél az erdő tulajdonosa számára a tényleges költség a megengedett adólevonások után 14 euró.
Az eladó és a vevő egyaránt egyenlő összegekkel járul hozzá a finanszírozáshoz. Amikor az erdőtulajdonos úgy dönt, hogy finanszírozza az Erdészeti Alapítvány tevékenységét, a fát vásárló is kötelezettséget vállal arra, hogy ugyanekkora összeget fizet az Alapítványnak. Jelenleg körülbelül minden harmadik eladó fizeti az eladásösztönzési díjat.
“A díj megfizetése az eladó számára önkéntes, a vevő pedig egyenlő összeggel járul hozzá. Mindkét fél erősen érintett” – mondja Fredrikson, aki az alapítvány legfontosabb feladatának a finn erdei megélhetés működési környezetének védelmét, valamint az erdők használatának és a fa és a faalapú termékek értékesítésének előmozdítását tartja. Az alapítvány támogatja a terület kutatását is.
A Finn Erdészeti Alapítvány támogatja az ágazat hangját
Sokak számára meglepő lehet, hogy a Finn Erdészeti Alapítványt csak 1995-ben hozták létre. “Az Erdészeti Alapítvány nem büszkélkedhet százéves múlttal, ellentétben sok más finnországi erdészeti ágazati szereplővel” – jegyzi meg Fredrikson.
Az 1990-es években a finnországi erdőhasználat kemény kihívásokkal nézett szembe. A kritikák egy része a közép-európai piacról érkezett. Az egyik forró téma az elsődleges erdők (öreg erdők, “őserdők”) állítólagos kivágása volt. Támogatásra volt szükség a finn erdészeti know-how és a fenntartható erdőhasználat üzenetének hatékony közvetítéséhez.
“Abban az időben fontosnak tartották, hogy az ágazat hangját hallassák, valamint hogy legyen olyan finanszírozó az ágazatban, amely támogatja az ágazat egészének kommunikációját” – mondja Fredrikson. Az alapítványt az erdőtulajdonosok, az erdészeti ágazat, a Metsähallitus (Finn Állami Erdőgazdaság. 160 éves története), a fűrészipar és más, az erdőgazdálkodásból megélhetést biztosító szereplők közösen hozták létre.
“A háttérszervezetek ilyen széles skálájával az üzenet erős. Az Erdészeti Alapítvány hatása az általunk finanszírozott projektekben mutatkozik meg a legvilágosabban. Ha a finanszírozás jól célzott és a projektek sikeresek, sokkal többet tudunk elérni, mint amit egy kétfős irodától várnánk” – mondja Fredrikson.
Fredrikson szeretné, ha az alapítvány ismertsége növekedne, mint befolyásoló tényező és az egész erdészeti ágazat fejlődését elősegítő szereplő. ‘Jelenleg a stratégiánkat vizsgáljuk felül az igazgatótanáccsal, és a részleteket jövő ősszel fogjuk rendezni’ – mondja Fredrikson.
Különböző időtartamú projektek
“A spektrumunk széles, és sokféle perspektívát foglal magában” – mondja Fredrikson, amikor kedvenc projektjeiről kérdezik.
‘Kétféle típusú projektünk van. Egyrészt a hosszú távú befolyásoló munkák, mint például a nagyszerű márka a Döntéshozók Erdészeti Akadémiája (Forest Academy for Decision Makers). Ez már évek óta tart, és ez is változott az idők folyamán. A résztvevők értékes tapasztalatokkal gazdagodtak. Az először 1996-ban megvalósított Forest Academy for Decision Makers (Erdészeti Akadémia Döntéshozóknak) meghívásos tanfolyam és vitafórum, amelynek célja a döntéshozók közötti interakció és az erdészeti kérdések iránti érdeklődés növelése. A tanfolyamot a Finn Erdészeti Szövetség szervezi, és a Finn Erdészeti Alapítvány mellett a finn Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium is támogatja.
“Aztán ott vannak az egyszeri projektek, amelyekkel kis összegekkel is sokat lehet elérni” – folytatja Fredrikson. Az alapítványi támogatások egy részét olyan iskolai csoportok kapják, amelyeknek erdei kirándulásokra kell eljutniuk, ahol erdészeti szakember kalauzolja őket, és beszél a munkájukról. “Ez rendkívül pragmatikus támogatási forma, és nagy dolog az iskolások számára. Ezek a kirándulások sokféle szép emléket nyújtanak” – mondja Fredrikson.
A kutatás és az oktatás támogatása
Az Erdészeti Alapítvány elősegíti az erdőkkel kapcsolatos kutatásokat és az egyetemi oktatást is.
“Jó példa erre az Aalto Egyetem Faanyagtechnológiai Tanszéke. Az alapítvány az első öt évben társfinanszírozta, azóta pedig teljes egészében az Aalto Egyetem finanszírozza. Ennek a Tanszéknek köszönhetően a faépítéssel kapcsolatos kutatás folyik, és vannak olyan hallgatók, akik érdeklődnek a téma iránt, és erre specializálódnak’ – mondja Fredrikson.
Az alapítvány jelenleg két professzori állást finanszíroz. A Helsinki Egyetem Erdészeti Tudományok Tanszékén van az adományokból létrehozott erdészeti műveletek és logisztika professzúra. A Vaasa Egyetemen 2016-ban hozták létre az üzleti gazdaságtan és a faépítés professzori állást.
“Ami a kutatást illeti, meg kell említenem a Suomalainen metsänomistaja 2020 [Finn erdőtulajdonos 2020] című átfogó tanulmányt, amely az erdei megélhetés jövőbeli kilátásait vizsgálja, mindenekelőtt az erdőtulajdonosi és erdészeti struktúra szempontjából” – mondja Fredrikson.
Van egy készülő regionális projekt, amelynek Fredrikson bevallása szerint különösen örül. A Lusto finn erdei múzeumot innovatív felújítási megoldásokkal újítják fel a faépítésben.
Az Erdészeti Alapítvány célzott adománygyűjtési kampányt indít a Lusto számára Dél-Szavóban, valamint Észak- és Dél-Karéliában. Az egyéves kampány kezdete októberben lesz. Fredrikson beszámolója szerint a kampány szervezésében minden fafelvásárló és erdőtulajdonos részt vesz.
“A regionális adománygyűjtő kampányok különösen népszerűek és sikeresek, talán azért, mert a gyakorlatban is láthatóvá teszik az alapítvány munkáját, és közel hozzák azt az értékesítésösztönzési díjban gondolkodó erdőtulajdonosokhoz, valamint a fafelvásárlókhoz” – mondja Fredrikson.
Számítógépes játék, amely hírnévre tett szert
Fredrikson örömmel mondja, hogy az alapítvány néha megelőzte a korát/idejét, mint például a Hiiidenportti [Trollkapu] iskolásoknak szóló internetes játék esetében, amelyet a 2000-es évek elején finanszíroztak. Ezt az erdőben játszódó kalandjátékot a kritikusok dicsérték.
A Finn Erdészeti Alapítványnak volt az a nagyszerű ötlete, hogy webjátékot rendeljen meg, és a végeredményt a várakozásokkal ellentétben nem lehet elmarasztalni – írta a Mikrobitti magazin 2001-ben.
A fantáziaerdő több mint száz szereplővel elevenedett meg. A történet a tények és a fantázia, a finn erdészet, a folklór és a sci-fi ötvözete volt.
“Az emberek még mindig kérdezősködnek a játékról, és tudni akarják, hogy valamilyen formában elérhető lesz-e. Sajnos ez már egy letűnt korszakhoz tartozik. A webes játékok korai szakaszának sikertörténete volt. Tehát van lehetőségünk új dolgok finanszírozására, és nem kell mindig a régi módszerekhez folyamodnunk” – magyarázza Fredrikson.
Ami jelenleg készülőben van, az egy ingyenes mobiljáték általános iskolás gyerekeknek, Pocket Forest néven. Ebben a játékban a játékos jutalmat kap, ha ellátogat az erdőbe, fizikailag aktív és azonosítja a fafajokat. A játékosok egy erdőt kezelnek, és vagy eladják a fát, vagy feldolgozzák azt termékekké.
“A Pocket Forest első változata ősszel lesz kipróbálható. Ez tényleg nem lesz semmi” – mondja Fredrikson.
Írta: Tero Karjalainen
Forrás: forest.fi
