FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A GDP-t is pusztítják az erdőtüzek

Fotó: THIBAUD MORITZ / AFP

Az országok a rendelkezésre álló forrásaik 80 százalékát inkább a lángok oltására fordítják, míg csupán 20 százalékát a megelőző intézkedésekre.

Miközben erdőtüzek tombolnak Európa-szerte, gyakran egyszerre akár több tízezer hektár földet felégetve, otthonokat és vállalkozásokat elpusztítva, már súlyos aszállyal is meg kell birkóznia a régió országainak. Az Európai Központi Bank 2021-es jelentése szerint az éghajlatváltozás a legrosszabb forgatókönyv szerint több mint 4 százalékkal csökkentheti az európai GDP-t 2030-ra. Idei jelentésükben pedig már kifejezetten hangsúlyozták, hogy a tüzek, a szárazság, máshol pedig az áradások, valamint a tengerszint emelkedése miatt az euróövezeti bankok éghajlatváltozással szembeni kitettsége nagy kockázatú kategóriába sorolható.

Bár a kontinens is lassan ráébred a környezetvédelmi kötelezettségeire, a hatóságok egyelőre nehezen tudják felfogni az erdőtüzek és évtizedek óta nem látott aszály hosszú távú következményeit. A Moody’s hitelminősítő szerint Görögország – ahol tavaly nyáron Európa legsúlyosabb erdőtüzei pusztítottak – jelenleg az EU sürgősségi finanszírozásából fedezi az lángok megállításának rövid távú költségeinek nagyobb részét.

A tüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedése azonban hosszú távon akár az ország kulcsfontosságú turisztikai ágazatának is árthat, amely 2019-ben még a GDP mintegy 21,2 százalékát adta.

A szokásosnál háromszor több az erdőtűz Európában
Január óta több mint 345 ezer hektárnyi föld égett le az EU-ban.

Steffen Dyck, a Moody’s Investor Service alelnöke úgy látja, hogy további gazdasági kihívásokat hoz majd az éghajlatváltozás, az egyetlen kérdés így az, hogy Európa más régiókhoz képest miképpen tudja ezt kezelni. A térség nemzeti költségvetéseire az elmúlt időszakban már lesújtott a koronavírus járvány, valamint azóta a rekord magas infláció és az energiaválság is megkeseríti a a háztartások mindennapjait, amit ráadásul tovább növelt az ukrajnai háború is. A kormányokra nyomás nehezedik, hogy finanszírozást találjanak akár csak az alapvető tűzoltó felszerelésekre is. Ráadásul Janez Lenarcic, az EU válságkezelési biztosa arra is figyelmeztetett, hogy a tagországoknak jobban fel kell készülniük, mivel hamarosan több intenzívebb, időjárással kapcsolatos esemény várható.

TEMNICA, SLOVENIA - 2022/07/22: Exhausted firemen rest after containing a part of a large wildfire that burns near the village of Temnica in the Karst region of Slovenia for the sixth day. About a thousand firemen with air support from three Slovenian helicopters, two Serbian helicopters, an Austrian helicopter, a Slovakian Black Hawk helicopter and two Hungarian helicopters, a Croatian Canadair firefighting airplane and a Slovenian army Pilatus airplane continued battling a large wildfire that broke out five days ago and has intensified in the Karst region of Slovenia. Villages in the area were evacuated. This is the largest wildfire in the history of Slovenia. (Photo by Luka Dakskobler/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Fotó: SOPA Images / Getty Images
Az országok képességeikhez mérten el is kezdték növelni a tűzoltásra fordított kiadásaikat 

Franciaország, ahol a délnyugati régióján végig söprő lángok porig égették a kempingeket, 850 millió eurót különített el a tűzoltó repülőgép-flottájának fejlesztésére.

Görögországban is jóval több tűzoltó és repülő tevékenykedik, mint három évvel ezelőtt, azonban néha még ez sem elég, hogy szembe szálljanak a napi 50-70 erdőtűzzel, így míg a költségvetésben korábban nem szerepeltek olyan intézkedések, amelyekkel megelőzhetők vagy könnyebben kezelhetőek lettek volna a tüzek, mára már 75 millió eurót különítettek el erre a célra – ismertette Giannis Oikonomou kormányszóvivő. Emellett a Dimitrisz Stathopulosz, a görög tűzoltók szövetségének elnöke kérte a kormányt, hogy vegyenek fel további 4 ezer új alkalmazottak, hogy meg tudjanak birkózni az egyre növekvő feladatokkal.

A környezetvédelmi csoportok, mint például a World Wildlife Fund (WWF), azt kérik, hogy fordítsanak több pénzt a tüzek megelőzésére. Egy közelmúltbeli jelentés szerint Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország a rendelkezésre álló forrásaik 80 százalékát inkább a lángok oltására fordítják, míg csupán 20 százalékát a megelőző intézkedésekre.

Pinos Puente Forest Fire, PINOS PUENTE, SPAIN - JULY 25: Two forest firefighters from INFOCA work to extinguish a fire on July 25, 2022 in Pinos Puente, Spain. Forest fires have devastated almost 200,000 hectares in Spain this year, already considered the worst of the century. (Photo by Carlos Gil Andreu/Getty Images)
Fotó: Carlos Gil Andreu / Getty Images
A kétségbeesett lakosok kezükbe veszik a saját területeik védelmét

Az elkeseredett dél-európai lakosok, akiknek a megélhetése függ a tűzveszélyes területektől, gyakran inkább a saját kezükbe veszik a dolgokat. 

Például az észak-portugáliai Murça településen, ahol a héten ellenőrizetlenül égett a tűz, a 67 éves olajbogyó-termesztő, Manuel Lopes az erdőgazdálkodás hiánya miatt panaszkodott. Tart otthon egy teli víztartály, hogy szükség esetén elolthassa a lángokat, ha a tűzoltók nem tudnának jönni a kapacitáshiány miatt, és saját költségén rendszeresen eltakarítja a tűzveszélyes száraz növényzetet is a saját és szomszédai földjéről. A nehézséget az jelenti, hogy az emberek elvándoroltak, kevesen élnek a falvakban, és a földek ott maradtak megműveletlenül.

Nincs ez másként Spanyolországban sem, a lakosok évtizedek óta hagyják el falvaikat, és munkalehetőségek reményében a tengerparti városokba költöznek. Az elmúlt évtizedben a települések több mint 80 százalékában csökkent a lakosságszám. A spanyol területpolitikai minisztérium szerint az ország lakosságának 90 százaléka – mintegy 42 millió ember – 1500 városban, azaz az ország földerültének 30 százalékára koncentrálódik, míg a másik 10 százalék (4,6 millió ember) a fennmaradó 70 százalékot foglalja el. Ferran Dalmau, a Medi XXI GSA környezetmérnöki tanácsadó cég vezérigazgatója szerint a vidéki elnéptelenedéstől és az egyre gyakoribb hőhullámoktól a föld teljesen elhagyatottá vált, cserjések nőttek a jól ápolt növényzet helyére, így érzékenyebbé váltak a területek az erdőtüzekre is.

Görögországban pedig már a tavalyi tüzek is olyan károkat okoztak, amelyek hatásai a szakértők szerint minimum egy generáción át érezhetőek lesznek, és olyan szektorokat is veszélyeztetnek, amelyek megélhetése a felégett területektől függött. Bizonyos területeken például teljesen kipusztultak a fenyők, így az erre specializálódott méhészek majd csak 30 év múlva tudnak újra dolgozni az adott területeken, már ha addig nem csapnak le újra a lángok.

Szélsebesen terjed az erdőtűz Németország északkeleti részén, százakat kellett evakuálni

A helyi tanács közleményében azt írta, hogy a szeles időjárás miatt a tűzoltók csak nehezen tudják megfékezni a lángok terjedését. Mintegy négyszázan dolgoznak a tűz megfékezésén, eddig az oltásban már hét tűzoltó megsérült, közülük hatot kórházban ápolnak. Mindemellett Rehfeldből körülbelül kétszáz embert kellett kitelepíteni hétfő este, és a környék több száz lakója készül az evakuálásra. Kölsában négyszáz embert szólítottak fel otthona elhagyására, valamint leégett egy sertéstelep, és számos állat elpusztult. A lángok a közeli szélerőműveket is fenyegetik. Brandenburg tartományban idén már többször pusztított tűz. A helyi környezetvédelmi minisztérium szerint az erdőtüzek több mint kilencven százalékáért emberi tevékenység tehető felelőssé. Az erdőtűz veszélyét csaknem az egész tartományban a legmagasabb, ötös fokozatúnak minősítették, mivel Brandenburgban 1,1 millió hektárt borít erdő.

forrás: vg.hu 2022-07-27

Előző cikk

Pótfelvételi a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon

Következő cikk

10 milliárd fa ültetése Szaúd-Arábiában



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Németh Alajos [83]

Szomorúan tudatjuk, hogy férjem, apánk, nagyapánk, a Roth Gyula Erdészeti Technikum egykori diákja, aki az Erdészeti és Faipari…
Total
0
Share