2022-ben Finnországban összesen 360 000 tonna fapelletet állítottak elő. Az orosz fapelletet már nem értékesítik Finnországban, ami a pelletimport csökkenéséhez vezetett. A számadatok a Finn Természeti Erőforrás Intézet (Luke) által közzétett, az éves pellettermelésre vonatkozó friss statisztikákon és a finn vámhatóság előzetes adatain alapulnak.
Tuomas Niinistö, a Finn Természeti Erőforrás Intézet (Luke) vezető statisztikusa szerint a nyersanyaghiány vezetett a fapellettermelés csökkenéséhez. Az erdészeti melléktermékeket és maradékanyagokat felhasználó pelletgyártás szorosan kötődik az erdészeti termelés volumenéhez. A pellet nyersanyagokra nagy a kereslet a fűtő- és erőművek tüzelőanyagaként való felhasználás szempontjából is.
Finnországban összesen 360 000 tonna fapelletet állítottak elő, ami 2021-hez képest két százalékos csökkenést jelent. [FATÁJ kiegészítés: Finnország fakitermelése évente 65-76 millió köbméter. Átlagokat számolva ez azt jelenti, hogy a finn viszonyok között egy köbméternyi kitermelt faanyagból 4,7-5,5 kg fapellet állítható elő.]
Az ukrajnai háború változásokhoz vezetett az európai pelletpiacokon
Az import csökkenése fellendítette a pellet iránti hazai keresletet. Korábban a Finnországban felhasznált pellet jelentős része Oroszországból származott, de az ukrajnai háború miatt megszűnt az onnan származó pelletimport. A finn vámhatóság előzetes adatai szerint 2022-ben 187 000 tonna fapelletet importáltak Finnországba, és ebből 73 000 tonnát az év első hónapjaiban Oroszországból származó behozatal tett ki. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország maradt az importált pellet legnagyobb egyedi forrása, de a más országokból származó behozatal is nőtt.
2021-ben összesen 196 000 tonna fapelletet importáltak Finnországba, és ennek több mint 60 százaléka Oroszországból származott. Az emelkedő energiaárak a pelletpiacokra is hatással voltak, és ennek következtében 2022-ben jelentősen emelkedtek a fapellet reál importárai. A pelletimport reálértéke 59 százalékkal nőtt 2021-hez képest (defláció: nagykereskedelmi árindex, 1949=100), noha a behozatal mennyisége több mint négy százalékkal csökkent.
“Az Oroszországból származó pelletimport megszüntetése különösen a közép-európai országok számára jelentett problémát, ahol a pellet fontos szerepet játszik a hőtermelésben. Az európai országok számára Észak-Amerika váltotta fel Oroszországot, mint elsődleges pelletforrást” – magyarázza Niinistö.
Az európai piac növekvő kereslete a finn pelletkivitelben is megmutatkozott, amely több mint harmadával, 18 000 tonnára nőtt. A finn pellet legnagyobb exportpiacai Dánia és az Egyesült Királyság voltak. A növekedés ellenére az export volumene kicsi maradt.
A csökkenő termelés és a külkereskedelemben bekövetkezett változások következtében a fapellet számított fogyasztása (termelés + import – export) Finnországban négy százalékkal 529 000 tonnára csökkent.
A belföldön előállított fapellet egyre nagyobb hányada kerül fűtő- és erőművekbe
A pellet még mindig csak csekély szerepet játszik a finnországi energiatermelésben, és a teljes faenergia-fogyasztásnak csak mintegy három százalékát teszi ki Finnországban. A fapellet szűkössége kevéssé befolyásolja az energiapiacot, mivel a mennyiség más tüzelőanyagokkal, például erdei forgáccsal helyettesíthető.
A hazai pelletgyártók által a vevőknek történő szállítások (390 ezer tonna) azonban öt százalékkal nőttek az előző évhez képest. A fűtő- és erőműveknek történő pelletszállítások 20 000 tonnával, összesen 330 000 tonnával nőttek. Ugyanakkor a háztartásoknak és mezőgazdasági üzemeknek történő szállítások két százalékkal, összesen 59 000 tonnával csökkentek.
Az európai országok a pellettermelés fellendítésén dolgoznak
A 2004-ben kezdődő statisztikai időszak szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a fapelletgyártás Európában: A Bioenergy Europe statisztikái szerint a mennyiség 2021-ben 21,6 millió tonna volt.
“Németország a legnagyobb fapelletgyártó Európában, és 2021-ben több mint hárommillió tonna lesz a termelése” – mondta Niinistö.
2021-ben a fapelletfogyasztás Európában 35,6 millió tonnát ért el, ami több mint négymillió tonnás növekedést jelent az előző évhez képest. Az Egyesült Királyság 9,8 millió tonnás fogyasztásával a fapellet legnagyobb piaca Európában. Az EU-ban az első helyen Dánia állt (3,4 millió tonna).
Kiegészítés:
Jelentés az EU 2021-es pelletfogyasztásáról (közzététel: 2022. július 13.)
2021-ben az EU fapelletfogyasztása új rekordot ért el, 23,1 millió tonnát (MMT), ami elsősorban a megnövekedett lakossági felhasználásnak köszönhető Németországban, valamint a fapellet és a szén együttes tüzelésének Hollandiában.
2022-ben az uniós kereslet várhatóan tovább nő, 24,3 MMT-re, ami a lakossági piacok bővülésén alapul, főként Németországban és Franciaországban, amit a biomassza kazánok telepítésére irányuló támogatási programok és a fosszilis tüzelőanyagok magas ára ösztönöz.
Az EU pellet iránti kereslete az elmúlt tíz évben jelentősen meghaladta a hazai termelést, és ez a főként Oroszországból, az Egyesült Államokból, Fehéroroszországból és Ukrajnából származó import növekedését eredményezte. Oroszország ukrajnai invázióját követően az EU 2022 áprilisától betiltotta az Oroszországból származó fapellet importját.
A bioüzemanyag-piac szélesebb körű jelentését a FAS GAIN külön jelentése tartalmazza: EU Biofuels Annual 2022.
szerk/ford: Tóth János, forrás: LUKE.fi
