FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fa Forradalom hajnala

A Dezeen legújabb sorozata a tömörfa-szerkezetekben rejlő építészeti lehetőségeket vizsgálja. A Timber Revolution 2023. március elejétől kezdve azt a kérdést feszegeti, hogy a faanyag képes-e megtörni az acél és a beton uralmát az építőiparban.

Glulam szerkezet – Ibstock Place School, Roehampton, Nagy-Britannia

A világ legrégebbi építőanyaga visszatérőben van. Egykor az épületeink túlnyomó többségét fából építették, de a 19. és a 20. században az acél és a beton bitorolta, és ezek ma is uralják az épített környezetet. Nem éghető, tartós, erős és könnyen és nagy mennyiségben gyártható, ezek a modern anyagok váltak a kedvenccé, ahogy az épületek egyre magasabbak, összetettebbek és profitorientáltabbak lettek.

Az elmúlt néhány évtizedben azonban a fa újra előtérbe került – ezúttal nem nyersanyagként, hanem különféle szupererős, mesterséges változatokban, amelyek felhasználhatók e nagyméretű modern épületek építéséhez.

Az 1990-es évekbeli első mérnöki tervezésük óta az olyan termékek, mint a keresztsíkosított faanyag és a ragasztott rétegelt faanyag, valamint a kevésbé ismert tömörfa-szerkezeti faanyagok, például a DLT (dübeles rétegelt faanyag), folyamatosan nőtt a népszerűségük. A tömegfából készült mérföldkőnek számító épületek ma már rendszeresen szerepelnek a Dezeen oldalain, miközben az anyag egyre nagyobb elfogadottságot és megértést élvez.

A fűrészáru termékek egyre népszerűbbek

Ennek ellenére a tömörfa-szerkezet csak egy kis hányadát teszi ki a világszerte évente épített épületek teljes számának, mivel az acél és a beton még mindig a választott szerkezeti anyagok közé tartozik.

Egy nemrégiben készült jelentés szerint (a tanulmány ára 2700 USD) az európai CLT piac 2022-ben eléri az 1,6 millió köbmétert. Ez csak az Egyesült Királyságban havonta felhasznált beton mennyiségének körülbelül egyharmada – a kormány jelentése szerint 2022-ben havi szinten alig négymillió köbméter beton értékesítéséről számoltak be.

Európán kívül az elfogadás még kisebb. Az Egyesült Államokban a Faipari Termékek Tanácsa becslése szerint összesen 2022. decemberéig “csak” 1677 tömörfa-szerkezetű projektet építettek, vagy terveztek a többlakásos, kereskedelmi vagy intézményi kategóriákban.

Mindez hamarosan megváltozhat. A világ lassan szembesül az éghajlati vészhelyzet valóságával és mértékével. Az építészek kezdik elfogadni, hogy az építőipar – különösen az acél és a beton – milyen szerepet játszik az egyre súlyosbodó válságban, a tömeges faanyag pedig életképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívát kínál.

Az elmúlt néhány évben a megtestesült szén-dioxid – vagyis az épületek létrehozásával kapcsolatos kibocsátások, szemben az élettartamuk alatt keletkező működési kibocsátásokkal – a fenntarthatóság iránt érdeklődő építészek jelszavává vált. A betonnal és az acéllal ellentétben, amelyekhez hatalmas megtestesült kibocsátások társulnak, a fa a fák által a légkörből származó szén aktív megkötését jelenti.

De vajon elég jól méretezhető-e? A tömörfa-szerkezet valóban lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ezüstgolyó, amely drámaian csökkenti az építőipar szén-dioxid-kibocsátását?

A tömörfa-szerkezetben rejlő lehetőségek és kihívások

A Timber Revolution sorozat egész márciusban tart. Szakértőkkel fogunk beszélgetni, hogy megvizsgáljuk, vajon a tömeges faanyag képes-e valóban felforgatni az építőipart azáltal, hogy főszerkezeti anyaggá válik – vagy továbbra is hiánypótló termék marad, amelyet viszonylag kevés építész által vezetett lakásépítési és kulturális projektben használnak.

Bemutatjuk a tömörfa-szerkezetek előnyeit, esettanulmányokkal a legfontosabb projektekről, interjúkkal azokkal, akik a tömegfaanyag-építészet fejlődő világában dolgoznak. Emellett részletesen megvizsgáljuk az anyag lehetséges problémáit és korlátait is.

Most lenne a Fa Forradalom hajnala?

A Timber Revolution a harmadik a Dezeen által működtetett Revolution sorozatban, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az anyagok és a technológia a világot, amelyben élünk. A sorozat a 2021-es Carbon Revolution sorozatot követi, amely azt vizsgálta, hogyan lehetne pozitívan hasznosítani a sokat szidott elemet, valamint a Solar Revolutiont, amely azt vizsgálta, hogyan tudná az ember teljes mértékben kihasználni a Nap erejét.


Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-01

Előző cikk

Finnországban növekszik az érdeklődés a fiatalok körében az erdészeti szektor szakképzései iránt

Következő cikk

Elektromos rönkszállító világpremier



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések