A jövő a BSP, amely ott nagyobb szilárdságú, ahol szükséges.
(BSP = Brettsperrholz. Angolul: CLT = Cross Laminated Timber, avagy: rétegragasztott fapanel.)
A lucfenyővel a közép-európai faipar olyan fafajjal rendelkezik, amely műszaki tulajdonságait, hozamát és elérhetőségét tekintve aligha lehetne jobb. Csak azt testesíti meg, amit Univ.-Prof. Dr. Johannes Konnerth, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem új faipari technológiai professzora avató előadásában „sok képességű fa”-ként emlegetett.
Az éghajlatváltozással kevesebb lucfenyő lesz a jövőben, más fafajok – különösen a lombos fafajok – egyre fontosabbak lesznek. Konnerth a Holzkurier interjúban Christian Huber grafikájára hivatkozik, amely nagyon jól mutatja a különböző fafajok teljesítményét.
„Párbeszédet szeretnék kezdeményezni az erdőgazdasággal arról, hogy mely fafajokat fogják használni az erdőben a következő évtizedekben. Természetesen ez határozza meg fő kutatási területeinket is” – magyarázza az egyetemi tanár. “Ez lehet a jegenyefenyő, amely nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a lucfenyő.”
Mire képesek más fafajok?
A magas rendelkezésre állás miatt a lucfenyő mindent felülmúlt volna a felhasználás terén. Konnerth szerint a korábbi évek erdőkár eseményei miatt új perspektívából kell szemléljük a többi fafajt – és ezzel szeretne foglalkozni.
A fenyővel könnyebb: „A lombos fával ellentétben ezeknek megközelítőleg a lucfenyőhöz hasonló tulajdonságai vannak. Ezért viszonylag könnyen helyettesíthető a lucfenyő más fenyőfélével. Az építőiparban már vannak jó megoldások a tűlevelűek számára. Teljesen más a helyzet a lombos fával. Ha lucfenyő helyett juhart ültetünk, akkor a kutatás jelenlegi állása szerint messze vagyunk az építési alkalmazástól” – fejezi be a lelkes kerékpárversenyző. „Ezzel szemben a nyír nagyon magas rugalmassági modulussal rendelkezik. Itt fontos tisztázni az erdészeti ágazattal, hogy hol találhatnak megfelelő feltételeket.”
A jegenyefenyő korábban jól szerepelt az építőiparban.
Konnerth szerint először is fontos az egészséges faállomány – csak ezután lehet figyelembe venni a felhasználói szempontokat. “A jegenyefenyő gyökérzetének köszönhetően jobban alkalmazkodik az éghajlatváltozáshoz – fontossá válhat és reneszánszát élheti meg a jövőben, mivel nagyon jól jelen van a történelmi épületekben.” Véleménye szerint az akác is nagyon speciális tulajdonságú: tartós,
de kétszer akkora tömegre lenne szükségem belőle az épületben, ami erősen korlátozza az alkalmazási területet”. Míg a lucfenyőnek alig van létjogosultsága a műszaki favédelem nélküli homlokzatokhoz, e téren az akác nagyon jól használható lenne. „Használjon minden fafajból a célra legjobbat” – mondja az interjúalany.
A fűrészelést már optimalizálták.
A „fafajok és tulajdonságaik” szempontja mellett Konnerth szerint létezik még a „feldolgozási folyamat és annak tulajdonságai” is. „A fűrészelésből amit lehet, már kihozták”-mondja Konnerth, amihez azonnal hozzáteszi: „de van értelme azon elgondolkodni, hogy le kell-e aprítani a kiváló fenyő széldeszkát, vagy ezt az anyagrészt is lehetne magasabb értéken hasznosítani?” [A faragósorok eleve aprítéknak marják a rönk szélanyagát.]
Az LSL (laminated strand lumber) olyan anyag, amely a jövőben egyes fafajok számára érdekes lehet. „A bükk esetén a térfogat kevesebb mint fele a rönk. Az ágakat azonban makroszálakra lehet bontani, és abból kiváló minőségű építőanyag állítható elő”- jósolja Konnerth. [Az LSL az SCL (structural composite lumber ) termékcsalád része és hasonló az LVL-hez (laminated veneer lumber) és a PSL-hez (parallel strand lumber). A termékcsaládról a Wikipédián.]
BSP-ből a városi ajtónyitó.
A BSP lett volna a megfelelő termék a megfelelő időben. Konnerth egyenesen „a városi faépítés ajtónyitójának” nevezi. [Amely megnyitja az ajtót a városban a faépítés előtt.]
A BSP esetén az igazi innováció azonban inkább az alkalmazása volt, mint maga a termék. Természetesen nagyon sok fa van a BSP-ben. Talán jobb lenne makrorostot vagy szálakat (strand) használni a deszkák helyett. Akkor lehetőség lenne arra, ott megnövelni a sűrűséget, ahol az statikailag szükséges. Az IKEA ugyanezt teszi a bútorok esetében. Ott a helyileg megnövelik a sűrűséget a forgácslapban.
A BSP gyártásnál a nyílásokra előre gondolni lehet
„A tömör falszerkezettel (tégla, stb.) építés esetén senkinek nem jutna eszébe, hogy telibe húzza fel a falat, majd kivésse az ablakok és ajtók helyét. Sok BSP gyártó azonban ezt teszi” – mondja Konnerth, aki úgy véli, hogy további közös kutatási erőfeszítésekre van szükség az ipar és az egyetem számára.
Konnerth szerint az a tény, hogy jelenleg nagy kapacitásokat hoznak létre a szigetelő farostlemez számára „jó dolog, mert ezzel a kőolaj alapú szigetelőanyagokat megújulóra cserélik. E téren fokozatosan lehetőség nyílik arra, hogy több lombos fát lehessen felhasználni. “
Fát az autókba? Miért ne?
Konnerth szerint az építőiparban van a legjobb lehetőség a nem megújuló nyersanyagok helyettesítésére – vannak azonban más lehetőségek is. „Az autóiparban a lombos fa azért érdekes, mert mikro szinten homogén, ami előnyökkel jár az energiaelnyelés szempontjából. A rövid, hibamentes alkatrészek potenciálisan nagyon magas értékű alkalmazások az autóban.”
A fa továbbra sem létezne az autógyártók számára. “A WoodC.A.R. úttörő munkát végez, hogy a kiszámíthatóságot (méretezhetőséget) a fa esetén is bizonyítása” – mondja a salzburgi származású.
Pályafutása leghosszabb szakaszában Konnerth a “ragasztás” területén dolgozott. Itt az egyre több megújuló nyersanyag irányába mutató tendenciát tapasztalja. A lignin iparilag kapható, és a ragasztás esetén az “áttörés küszöbén” van. Cukor vagy olaj is elképzelhető a fa ragasztásban.
Funkcionális fa
„Hogyan adhatok többlet értéket a fának? Ez a legalapvetőbb kutatási feladatunk. Ennek vége a funkcionális fa. Például a fa, amely önmaga ‘jelzi’, amikor nedves lesz” – gondol Konnerth a jövőre. A Konnerth egyre több kutatási érdeklődést ismer fel. Nemcsak a falemezipar részéről, amely mindig is több kutatást igényelt, hanem a kkv-k részéről is, amilyenek sok esetben a CLT-gyártók. “A tömörfát feldolgozó ipar nagyfokú érdeklődést mutat itt” – mondja végül elégedetten Konnerth.
Forrás: holzkurier.com
SzF: MM
