FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fából épült felhőkarcoló

Skelleftea városa a skandináv ország északi részén, mindössze 200 kilométerre az északi sarkkörtől fekszik. A 33 ezer fős település sokáig úgy tűnt, hogy csak egy a környék tipikus kisvárosai közül, de nemrégiben megnyílt a Sara Kulturális Központ. A 75 méteres épület a világ egyik legmagasabb felhőkarcolója a fából készültek közül.

Mivel Észak-Svédországban hatalmas erdőségek és virágzó faipar található, csakis ebből a könnyen hozzáférhető, organikus és olcsó anyagból érdemes épületeket építeni. Valójában egészen a közelmúltig ez volt a jellemző Skandináviában, és mostanában megfigyelhető az építészeti gyökerekhez való visszatérés is, mint jellemző trend.

Így volt ez a Sara Kulturális Központ esetében is. A tervező White Arkitekter építészei művészeti események, előadások, találkozók számára terveztek helyszínt, de hotelfunkciók is helyet kaptak az épületben.

Skelleftea eleinte nem egy 20 emeletes épület terveit vázolta fel, hanem egy stratégiát, ami lényegében azt jelenti, hogy a város nemcsak túlélni, hanem gyarapodni is akart – idézte az ArcticToday Therese Kreiselt, Skelleftea városfejlesztési vezetőjét. A szakember hozzátette, hogy az központ építéséhez összesen 12 200 köbméter a faanyagot használtak fel, amelyek a város 60 kilométeres sugarú körzetében nevelkedtek.

A kulturális funkciók az épület alsó négy szintjét foglalják el, ragasztott rétegelt fából készült oszlopokkal és gerendákkal épült, és nem használtak fel hozzá betont. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a cementipar jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 7 százalékáért felelős, ami nagyon komoly mennyiséget takar.

Az épületben helyet kapott a városi könyvtár, hat színpad, két művészeti galéria, egy konferenciaközpont, valamint egy 205 szobás szálloda is, amelyből remek kilátás nyílik a városra.

A város lakosságának új találkozóhelye modern energiarendszerének köszönhetően a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással működik. A napelemek, akkumulátorok és hőszivattyúk az elektromos rendszerrel és a távfűtőrendszerrel is össze vannak kötve. Az épületből származó felesleges energiát a város más részeire továbbítják, vagy a kulturális központ saját akkumulátoraiban tárolják.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a fát sem minden esetben lehet fenntartható alapanyagnak nevezni. A szakértőket is megosztja tehát a kérdés, hogy az emberiségnek valóban ilyen szuperszerkezeteket kell-e építeni, vagy inkább előnyben részesíteni a régi épületek felújítását.

forrás: KékBolygóAlapítvány

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Új kilátó a szentendrei Bölcső-hegyen

Következő cikk

PONSSE Elephant King - több fa egy menetben



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések