Emlékkeresztet helyezett el DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. az ásotthalmi Gárgyán erdőben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére, amit csütörtökön avattak fel.
Az ásotthalmi Gárgyán erdőben, a pihenőhely mellett állították fel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére elkészült utolsó, huszonegyedik emlékkeresztet. A hivatalos átadóünnepségen Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Babits Mihály szavaival köszöntötte a résztvevőket.
– Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani – idézet, majd így folytatta: minden felállított kereszt jelzi azonosulásunkat őseink hitével. Ez az erő lehetővé tette, hogy képesek voltunk megújulni és gazdagítani Európát. Erre az életerőre most is szükség van, mert a keresztállítás mostanában Európában nem divat. Ezekben a napokban az ország huszonegy pontján emeltek keresztet az erdészek. Legyenek ezek az élet fái – fogalmazott, és azzal zárta beszédét, örül, hogy itt lehet az utolsó kereszt felállításán és megszentelésén.
Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár Ásotthalom múltját és Kiss Ferenc erdőmérnök munkásságát, az elsivatagosodás ellen vívott harcát méltatta.
– Az erdészek reményei szerint ezek a keresztek a teremtő és a teremtett világ találkozásának a helyszínei, zarándoklatok célpontjai lesznek majd. Kívánom, hogy ez kereszt hirdesse évszázadokon át az eucharisztikus kongresszus jelmondatát: „Minden forrásom belőled fakad” – mondta.
A keresztállítással kapcsolatban emlékeztetett, az állami erdőgazdaságok a kereszténységen alapuló értékrend hirdetésére és a teremtett világ megóvásának fontosságára emlékeztetve állítottak országszerte 21 erdei feszületet. Az első keresztet a Bakonyerdő Zrt.-nél szentelték fel a balatonfüredi Koloska-völgyben, de kereszt áll már a Mecsekben, a Kövestetőn, Budakeszin Makkosmárián, a tatabányai Turul-szobor mellett, a nyíregyházi Sóstói-erdőben, a Jeli Arborétumba vezető úton és a Kékes-tetőn, az Angyalok tisztásán. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az országszerte állított erdei emlékkeresztek egyfajta koordináta-rendszerre emlékeztetnek, melyek megmutatják, hogy az embernek szüksége van térbeli és időbeli viszonyítási pontokra az életben. Hozzátette, az erdei keresztek zarándokutak, a hittanos kirándulások, a cserkész portyák és az egyéni túrák kiinduló- és célpontjai lesznek, ahol a túrázók lelki felüdülést is találnak.
– Ez az esemény, aminek most tanúi vagyunk, hogy egy erdőben egy kereszt körül állunk, erre 2000 évvel ezelőtt azt hitték volna, hogy egy kivégzés. Kétezer év óta és alatt sok értékes üzenet szimbólumává vált a kereszt. A kereszt az erdőben a természet templomában több dologra figyelmeztet. A függőleges része az ember és a teremtő közötti kapcsolatot, a vízszintes a harmonikus kapcsolatot jelenti a teremtett világ és az ember, valamit ember és ember között. Ez a kereszt nem csak a kongresszusnak, hanem a Vadászati és Természeti Világkiállításnak is emléket állít – jelentette ki Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, és az ünnepség végén Isten áldását kérte a kereszt és a jelenlévők mellett mindenkire, aki a természet templomába jön kirándulni, vagy ott dolgozik.
borítóképen: Az országban 22 keresztet állítottak az erdészek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére, az utolsót az ásotthalmi Gárgyán erdőben, amire az ünnepség végén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kérte Isten áldását. Fotó: Török János
1 megjegyzés