FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Ukrajnai háború hatása az erdészeti holdingokra

A 39,6 hektáros gazdaság eladási ára a piaci érték 1,5-2-szerese. Ez 313 500 és 418 000 EUR közötti összeget jelentene. Fotó: L: Metsätilat

A forest.fi mai cikke szerint a szakértők két véleményen vannak. (Erdészeti holding: erdő, erdőterület, erdőbirtok.)

Az erdők, erdőterületek ára tavaly közel 11 százalékkal emelkedett. Finnországban a külföldiek is vásárolhatnak erdőt, és egyes erdészeti szakértők szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása már itt is érzékelhető.

A Suomen Sijoitusmetsät Oy piackutatása szerint tavaly 11 százalékkal emelkedtek az erdők árai, de Oroszország Ukrajna elleni támadása sötét felhőket vetít a horizonton. Esa-Jussi Viitala, a Natural Resources Institute Finland vezető kutatója szerint még túl korai lenne megbecsülni a háború hatását az erdők értékesítésére, bár két dolgot érdemes követni.

“Hogyan hatnak majd a kamatlábak [a piacra], és mennyire lesz érdekes Finnország az ingatlanvásárlás szempontjából? Ezeket a kérdéseket feltehetném, de nem tudom a válaszokat” – mondja Viitala.

Janne Savilahti, a Länsi-Suomen Metsätilat [Western Finland Forest Holdings] vállalat engedéllyel rendelkező ingatlanügynöke és a közbeszerzés tanúja úgy véli, hogy a háború máris gátat szabhatott az erdők értékesítésének.

“Nem tudok biztosat mondani, de legalábbis az általános kereslet és az emberek megkeresései nem élénkültek. Attól tartok, hogy ez a katasztrófa miatt az emberek kétszer is meggondolják, hogy vásároljanak-e ingatlant” – mondja Savilahti, aki a tamperei régió északi részein tevékenykedik.

Az erdő most már stabilabb befektetési forma?

Jari Kinnunen, a Suomen Sijoitusmetsät [Finn Befektetési Erdők] társaságtól úgy véli, hogy az ukrajnai háború drámai hatással lesz a tőzsdékre, de az erdőállományok tekintetében nem biztos, hogy nagy fordulatot látunk. Sőt, a háborúnak akár az ellenkező hatása is lehet.

“Az ingatlanokba és erdőkbe befektetés stabilabb kilátásnak tekinthető [mint a tőzsdék]” – véli Kinnunen.

Kinnunen szerint is túl korai lenne még felmérni a háború hatását, bár általában a tél vége az erdők eladásának gyenge szezonja.

“Áprilisban általában felpörögnek a dolgok, májusban pedig már teljes erőbedobással dolgozunk” – mondja Kinnunen.

Külföldi befektetők kapcsolatai

Harri Huupponen, a Metsätilat.fi Palvelut vezérigazgatója és a Metsänhoitoyhdistysten Palvelu MHYP fejlesztési igazgatója szerint már érkeztek megkeresések külföldiek és különösen orosz állampolgárok számára történő földterület-értékesítéssel kapcsolatban.

Huupponen szerint nincs akadálya az ilyen értékesítéseknek, kivéve a Finn Védelmi Erők (hadsereg) számára stratégiai fontosságú területeket. Ami Oroszországot illeti, Huupponen arra figyelmeztet, hogy a gazdasági szankciók a bankjait is érinteni fogják.

“Sok orosz valószínűleg fizetési nehézségekbe fog ütközni ebben az időszakban. Mégis, az eladónak kell eldöntenie, hogy kinek ad el, és feltételezem, hogy az eladók gondolatai valószínűleg most különösen fel vannak töltve” – folytatja Huupponen.

A háború előtt minden gazdaságot (erdőt) eladtak, mint a cukrot.

A háború kitörése előtt teljesen más volt a légkör. Eladói piac volt.

“Nem tudnak elég gyorsan hozzájutni a gazdaságokhoz (erdőkhöz)” – mondta Janne Savilahti februárban, az orosz támadás előtt.

“Nagyon-nagyon régen volt már olyan erdő eladása, amely nem talált érdeklődő vevőt a tipikus értékesítési időszakon belül” – mondta Savilahti, aki 30 éve dolgozik ingatlanügynökként, és 11 éve a jelenlegi munkakörében, mint erdők közvetítője.

A finn erdők piaca a külföldi befektetőket is érdekelte. Jari Kinnunen szerint a befektetők olyan kérdéseket szoktak feltenni, hogy lehet-e egyáltalán erdőt vásárolni Finnországban. Finnországban lehet erdőt vásárolni, kivéve a szankciók alá helyezett személyek esetében.

A pénzeszközök eredetét és a vevő politikai pozícióját vizsgálják” – mondta Kinnunen.

A nagy fatömegű, fenyő erdőt Virrat településen értékesítették. Fénykép: Metsätilat

A háború hatására a kilátások némileg megváltoztak.

“A legtöbb eladás a finnországi székhelyű szereplők között lesz, bár például a turizmusban megfigyelhető, hogy a külföldi szereplők meglehetősen tartózkodóak lehetnek. A kormánynak egyértelmű nyilatkozatot kellene kiadnia arról, hogy Finnország milyen irányba halad, hogy a külföldi szereplők továbbra is itt fektessenek be” – mondja Kinnunen.

Finnországban az erdők 60 százaléka magán tulajdonban van. A külföldi tulajdonhányad nem ismert, de nem belföldieknek is van erdőtulajdonuk, legalábbis befektetési alapokon és erdőtulajdonos finn vállalatokon keresztül.

Az árak emelkedtek

Az ukrajnai háború előtt az erdő iránti kereslet a megkötött ügyletek számában is megmutatkozott. “Rövid időn belül, az elmúlt évben az erdők árai minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedtek, amennyire csak vissza tudok emlékezni” – mondja Janne Savilahti.

Februárban Savilahti egy 39,6 hektáros, bőséges fakészlettel rendelkező, fenyőfával dominált gazdasággal foglalkozott Virrat településen. A kért ár 260.000 euró volt. A terület piaci értékét körülbelül 209.000 euróban határozták meg. Savilahti becslése szerint a valószínű eladási ár a piaci érték 1,5-2-vel való szorzata lesz. Ez 313.500 és 418.000 EUR közötti összeget jelentene.

Ami az árszinteket illeti, Harri Huupponen rámutat, hogy az elmúlt évtizedekben a finn erdők növekedése gyorsult.

“Az eladásra kerülő erdőkben hektáronként több fa van. Ezt figyelembe kell venni, amikor az árat nézzük. Véleményem szerint egy erdő piaci ára mindig megfelelő, ha az eladó és a vevő megfelelő áron tud találkozni egymással.”

A jogszabályok kötelezik az erdőtulajdonosokat, hogy újítsák fel erdejüket

Harri Huupponen szerint a piacot olyan alapok (pénzügyi alapok) uralják, amelyek a jó időkben tőkét halmoztak fel, és most be akarják fektetni azt. Az erdő egyre vonzóbbá válik az úgynevezett zöld átmenet miatt, amelyet a jelenlegi válság várhatóan felerősít.

A piac újdonsága az önkéntes szén-dioxid-kereskedelem termékei iránti érdeklődés kialakulása.

“Sok olyan befektetési és egyéb alap van, amely zöld státuszra törekszik. Az erdőt sok mindenre fel lehet használni a zöldítéshez. Szénmegkötésbe vagy az úgynevezett zöld növekedésbe akarnak befektetni” – mondta Huupponen február elején.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az erdőbe befektetés nem fog egyik napról a másikra meggazdagítani. Aki a hosszú távú befektetésben érdekelt, az a fenntarthatóságot is előnyben részesíti.

“Nem láttam sok olyan szereplőt, aki csak úgy kivágná a fát és eltűnne. Az erdőkben érdekeltek tisztában vannak az itteni kötelezettségekkel. Azt mondanám, hogy a vásárlók valóban felelős típusok. Nekik a jövőben is szükségük lesz pénzforgalomra, és ezt azzal biztosítják, hogy az erdők továbbra is termőképesek maradnak”.

A finn jogszabályok arra kötelezik az erdőtulajdonosokat, hogy a kivágás után újítsák fel az erdőt.

Jari Kinnunen a Suomen Sijoitusmetsätnél szintén úgy véli, hogy az erdőtulajdonosok és a vásárlók érdeke, hogy az erdőket fenntarthatóan használják.

“A gazdasági fenntarthatóságon kívül más szempontokat is figyelembe kell venni. A piacok olyan követelményeket támasztanak, amelyek megkövetelik, hogy a fenntarthatóságra is figyeljünk a működésünk során.”

A szén-dioxid-nyelőknek köszönhetően az emberek valóban úgy tekintenek az erdőbirtokokra, mint amelyeknek több előnyük is van a pénzügyi potenciálon túl.

Milyen erdők iránt van érdeklődés?
  1. Nagy, 100 hektár feletti erdők. Ezeket általában csak Finnország északi részén adják el.
  2. Épület nélküli erdők.
  3. Fakitermelési potenciál, amely pénzügyi biztonságot és pénzforgalmat teremt.
  4. A jó útkapcsolatok (feltártság) és a szilárd talaj magasabb faanyagárakat eredményez. Ezzel szemben a tőzeglápok kevésbé érdekesek.
  5. Kedvező földrajzi elhelyezkedés, például rövid távolság a fafeldolgozó létesítménytől. Különösen keresettek a dél-finnországi, Häme, Savo, Kymenlaakso és Karélia területén található erdők.
  6. Termékeny termőhely. Az ásványi talajon fekvő gazdaságok kívánatosabbak és értékesebbek, mint a tőzeglápokon fekvő gazdaságok.

Forrás: forest.fi

Előző cikk

Új EUSTAFOR stratégia 2022-2026-ra

Következő cikk

Településfásítás - Szokolya



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések