Az Európai Unió a 2020-ban elfogadott Biodiverzitás Stratégia cselekvési terve a tagállamokra nézve jogilag kötelező természethelyreállítási terv kidolgozását írta elő. A rendelet tervezetének első nyilvános véleményezési időszaka 2021. tavaszán zajlott. Ezt követően elkészült a tervezetet megalapozó átfogó hatásvizsgálat. A jogalkotási folyamat következő lépéseként pedig a rendelettervezet immár bizottsági elfogadási szakaszba jutott, melynek keretében újra lehetőség van a tervezetben foglaltakkal kapcsolatban a vélemények kinyilvánítására. A továbbiakban röviden áttekintjük, mit is tartalmaz a tervezet, valamint annak kapcsán – így az utolsó órában – milyen kérdések merülnek/merülhetnek még fel.
A véleménynyilvánítási célból közzétett tervezet indoklása előre bocsátja, hogy a jogalkotási intézkedés szorosan kapcsolódik több, a klímaváltozás kezelésére, illetve az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására irányuló nemzetközi egyezményhez, illetve egyeztetési folyamathoz, így az ENSZ biológiai sokféleség egyezményéhez, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményhez, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez, valamint az ENSZ által meghirdetett helyreállítási évtizedhez (2021-30). A helyreállítási intézkedésekre emellett azért is szükség lesz, hogy az EU teljesíteni tudja az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
A biológiai sokféleség – amely egyben deklaráltan a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás terén is az egyik meghatározó környezeti adottság – a földünkön, és azon belül az Unió területén is, példátlan ütemben csökken. A Biodiverzitási Stratégia, illetve a készülő természethelyreállítási rendelet – az előbbi globális programokkal összhangban – ezt a trendet kívánja megfordítani. Immár nem csak a tagországok felé megfogalmazott irányelvi ajánlásokkal, hanem az intézkedések eredményességét jobban szolgáló, jogilag kötelező erejű rendelet, illetve természethelyreállítási célértékek rögzítésével.
Minket, erdészeket a rendelettervezetnek az erdőkre vonatkozó intézkedései érdekelnek leginkább, így a továbbiakban elsősorban ezeket, valamint a körvonalazódó feladatokat vesszük számba.
A javaslatok részben a korábbi természetmegőrzési és természethelyreállítási intézkedésekre – elsősorban a madárvédelmi- és élőhelyvédelmi irányelvekben foglalt elvárásokra – épülnek, azzal a kiegészítéssel, hogy az új elvárások már nem csak a NATURA 2000, illetve védett területekre terjed ki.
1. természethelyreállítási intézkedési kör
A tagállamoknak a rendelet mellékletben felsorolt élőhelytípusok jó állapotának eléréséhez hathatós intézkedéseket kell bevezetniük, amelyeket azután az érintett élőhelytípusok minden egyes csoportja esetében az azonosított területnek 2030-ig legalább 30 %-án, 2040-ig legalább 60 %-án, 2050-ig pedig legalább 90 %-án alkalmazniuk is kell. (Az érintett erdei élőhelyek listája a „3. Folyók, tavak, hordalékos és part menti élőhelyek”, valamint a „4. Erdők” élőhelycsoportokban találhatók.)
Ha az egyes élőhelytípusok azonosított területe nem éri el a tagállam által meghatározott kedvező referenciaterületet, akkor a hiányzó területet élőhely-rekonstrukció keretében 2030-ig legalább 30 %-os, 2040-ig legalább 60 %-os, 2050-ig pedig 100 %-os arányban pótolni kell.
A tagállamoknak az így kijelölt kedvező referenciaterületeken bevezetett természethelyreállítási intézkedéseinek biztosítaniuk kell az élőhelyek állapotának folyamatos javulását, egészen addig, amíg a jó állapotú területek aránya legalább a 90%-ot el nem éri. E folyamattal párhuzamosan a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a rendeletben felsorolt élőhelytípusok meglévő, illetve elért állapota ne romoljon.
A tervezet a természethelyreállítási, illetve megőrzési kötelezettségek alól az alábbi esetekben ad felmentést:
- vis maior,
- az élőhely elkerülhetetlen átalakulása a klímaváltozás közvetlen következményeként,
- kiemelkedő közérdeken alapuló projekt, amely tekintetében nem állnak rendelkezésre kevésbé káros alternatív megoldások.
Az előbbiekben említett néhány sejtelmesnek tűnő új fogalmat, mint „jó állapot”, „helyreállítás”, és „kedvező referenciaterület”, a tervezet definiálja, eszerint:
- „jó állapot”: adott ökoszisztémának a hosszú távú fenntartáshoz szükséges fizikai, kémiai, szerkezeti és funkcionális állapota;
- „helyreállítás”: aktív vagy passzív folyamatot, amelynek eredményeképp egy ökoszisztéma a kedvező referenciaterületként meghatározott tarületen jó állapotba jut;
- “kedvező referenciaterület“: az élőhelytípus azon minimális területe egy adott bioföldrajzi régióban, amely az élőhelytípus és fajai hosszú távú életképességének biztosításához szükséges.
2. természethelyreállítási intézkedési kör
A tagállamoknak az előbbiek mellett folytatniuk kell az élőhelyvédelmi irányelvben foglalt veszélyeztetett fajok, valamint a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó vadon élő madarak élőhelyeinek javítását, visszaállítását és összekapcsolását szolgáló intézkedéseket is, amíg ezen élőhelyek el nem érik az előírt minőséget és mennyiséget.
3. természethelyreállítási intézkedési kör
A tagállamoknak az előbb említett helyreállítási intézkedéseken felül minden erdei ökoszisztéma esetében intézkedéseket kell hozniuk a biológiai sokféleség javítása érdekében. Ennek keretében a tagállamoknak a rendeletben meghatározott alábbi indikátorok tekintetében – a rendelet hatálybalépésétől egy meghatározott kielégítő szint eléréséig – javuló tendenciát kell felmutatniuk:
- álló száradék,
- ledőlt száradék,
- a nem egyidős fákból álló erdők aránya,
- az erdők összekapcsoltsága,
- erdei madárindex,
- szervesszén-készlet.
Nemzeti helyreállítási terv, nyomon követés, jelentéstétel
A tagállamoknak a rendelet végrehajtása érdekében a fent említett célok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, 2050-ig tartó időszakra szóló helyreállítási intézkedéseket, valamint az érintett területeket aktuális monitoring és kutatási tevékenységgel kell megalapozniuk, majd – megfelelő köztes határidőkkel – nemzeti helyreállítási tervben kell meghatározniuk a rendelet hatályba lépését követő 2 éven belül.
A tervezet végül meghatározza a nemzeti helyreállítási tervben foglalt helyreállítási intézkedések nyomon követésének a rendszerét, valamint a kapcsolódó jelentéstételi feladatokat.
Véleménynyilvánítási lehetőség
A Bizottság a rendelettervezethez 2022. augusztus 22-ig vár észrevételeket a tagállamok szakmai és egyéb szervezeteitől, valamint az Unió állampolgáraitól. Ha valakinek szándékában állt, de eddig még nem tette meg, akkor itt a valószínűleg utolsó lehetőség a véleménynyilvánításra.
Az elmúlt hetekben sokan, sokat gondolkodtunk azon, hogy a rendelettervezetre az erdőgazdálkodók és az erdészeti vállalkozások nevében a jogalkotás jelen stádiumában milyen észrevételeket érdemes még tenni. Az egyértelműen látható, hogy az uniós szabályozási szándék változatlanul és jelenleg megingathatatlanul fennáll, és érdemben a célok sem változtak. A tervezet, illetve az előterjesztés tartalma ugyanakkor néhány ponton pozitívan változott (például a korábbi rezervátumszemlélettel ellentétben már figyelemmel van a klímaváltozás élőhelyekre gyakorolt hatásaira is; illetve a jogalkotó számol azzal, hogy a tervezet megvalósítása érdekében megfelelő anyagi forrásokat kell biztosítani).
Elsősorban a jogalkalmazáshoz kapcsolódó aggályok fogalmazódtak meg bennünk, de ezeket – a rendelet tartalmának alaposabb megismerése és elfogadása után – inkább a hazai környezetben lehet majd tisztázni.
Az viszont már most látható, hogy az erdészeti szempontok eredményes érvényesítése érdekében ismét nagy szükség lesz a két, vagy inkább három érintett szakterület (erdészet, természetvédelem, valamint vadászat és vadgazdálkodás) közötti szoros és konstruktív együttműködésre.
forrás: NAK/Erdészet
