Az energiaválság fennállása óta érezhetően megemelkedett a hiszékeny vásárlók átverésével próbálkozó csalók aránya. A hatóság szerint a trükkös hirdetések zöme a közösségi oldalakon jelenik meg. Sokszor nemcsak az átadott faanyag minőségével, hanem a mennyiségével is gond van.
Az elmúlt hónapokban többszörösére nőtt hazánkban a tűzifa iránti kereslet. Az energiaválság kirobbanása óta azok is megpróbálnak a faalapú fűtésre átállni, akik korábban villamos energiával, illetve gázzal fűtöttek. A kiemelkedő méreteket öltő kereslet a csalók figyelmét is felkeltette, s míg a korábbi években is rendre felbukkantak a trükkös eladók a tűzifapiacon, az idén megsokszorozódott a gyanús hirdetések száma. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendszeresen ellenőrzi a különböző hirdetési portálokra, illetve a közösségi oldalakra feltöltött ajánlatokat.
A hatóság tapasztalatai szerint a csalók elsősorban hirdetése k útján szerzik az ügyfeleiket, ahol soron kívüli kiszállítással és meglepően alacsony árakkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. A telefonos kapcsolatfelvételnél a bizalmat még tovább igyekeznek erősíteni azzal, hogy kezdetben rendkívül meggyőzően és készségesen válaszolnak minden kérdésre. Ez jellemzően addig tart, amíg a szállítmány meg nem érkezik, és a gyors lerakodást, majd pénzátvételt követően el nem tűnnek.
A leborított fahalom sokszor már elsőre is kevesebbnek tűnik a megrendelthez képest, de a vásárlók zöme abban bízik, csak a szemük csal, a berakodást követően meglesz a kért mennyiség. Megdöbbentő, de gyakran a megrendelt tűzifa fele sem érkezik meg, ráadásul a halom aljáról odvas, korhadt, kisebb fűtőértékű tűzifa kerül elő. Ezt követően azonban eredményes reklamációra már senki nem számíthat, jobb esetben csak mellébeszél a hirdető, de sok esetben fenyegetően, akár testi megtorlást kilátásba helyezve, látszatfelháborodással utasítja el a „jóhírét” rontó vevőt.
A Nébih ellenőreinek tapasztalata szerint a legtöbb jogsértés a csalók hirdetéseivel kezdődik. – A legnagyobb hazai hirdetési portálok üzemeltetői egyre hatékonyabban szűrik ki a jogszerűtlen hirdetéseket és a csalókat, akik így egyre nagyobb számban jelennek meg a közösségi médiában, elsősorban a Facebook Marketplace-én, mivel ezen hirdetések ellenőrzését nem lehet hatékonyan elvégezni – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét a Nébih. A hatóság szerint míg a hirdetési portálok megkövetelik a hirdető megfelelő beazonosítását, a közösségi portálon akár fiktív profillal is lehet hirdetni. A visszaélések kiszűrése érdekében a Nébih ellenőrei fokozottan vizsgálják a Facebookon megjelenő tűzifahirdetéseket.
– Elszomorító tapasztalat, hogy az eddig ellenőrzött mintegy hatezer hirdetés csaknem kilenc százaléka jogsértőnek bizonyul, és az e felületen leadott rendeléseknél majdnem mindig a tűzifa mennyiségével és minőségével is csalva károsítják meg a megrendelőt – mutatott rá lapunknak küldött válaszában a hatóság.
A csalások hatékony elkerülése érdekében a Nébih készített egy összefoglalót. E szerint a legfontosabb, hogy ismert kereskedőtől, erdőgazdálkodótól ajánlott tűzifát vásárolni, aki a Nébihnél regisztrálta tevékenységét, így EUTR technikai azonosítószámmal vagy erdőgazdálkodói kóddal rendelkezik. A hatóság szerint a telephellyel, nyitvatartási idővel működő kereskedők megbízhatóbbak a csak tűzifa-közvetítéssel foglalkozóknál. Ha valaki hirdetés alapján vásárol, ellenőrizze, szerepel-e benne az EUTR-azonosító, amelynek valódiságát a Nébih honlapján könnyen lehet ellenőrizni. Amennyiben a közösségi oldalon megjelenő hirdető személye nem egyezik meg a technikai azonosító szám tulajdonosával, jobb, ha nem kötjük meg az üzletet.
A hatóság létrehozott egy feketelistát is, amelynek segítségével a hirdető telefonszáma alapján megtudható, hogy csalóval van-e dolgunk.
Az is árulkodó jel lehet, ha a hirdető regisztrált székhelyétől távol vagy az ország egész területére vállal szállítást. A magas fajlagos szállítási költség mellett sem a vevőnek, sem a kereskedőnek nem éri meg kisebb mennyiséget messze vinni. Ha pedig már megtörtént a baj, és az eladó nem hajlandó egyeztetésre, minden esetben meg kell őrizni a kapott bizonylatot, és a vásárlással kapcsolatos minden adatot megőrizve jelezni kell a hatóságnak a dolgot.
forrás: MagyarNemzet 11-23
