Egyre több hatalmas tűzvész pusztít egyre nagyobb területeken. Általában az ember a bűnös: tábortűz, cigaretta vagy gyújtogatás. De mi köze ehhez a klímaváltozásnak? Riporterünk, Hans von der Brelie Tenerifén járt, ahol idén nyáron a sziget felszínének 6 százaléka égett le.
Tenerife augusztusban: a paradicsomi sziget lángoló pokollá változik (video). Alig néhány nap alatt 15.000 hektár erdőt emésztett fel ez a tűz. A katasztrófavédelemnek 13 000 embert kellett evakuálnia.
Antonio Aguiar megmutatja nekünk a dédapja által ültetett, leégett gesztenyefát. A könnyeivel küszködik, miközben a megfeketedett tájat nézi: “Szörnyű, ez annyira szomorú. A következmények végzetesek, barbárok, elképzelhetetlenek”.
A csirkéi elpusztultak. “Egyikünk sem gondolta, hogy a tűz eljön idáig, de olyan gyorsan, brutálisan és olyan erővel jött, a lángok 40-50 méter magasak voltak, és az egyetlen, akit ki tudtam innen hozni, az a kutya volt”.
Antonio a rossz erdő- és földgazdálkodást okolja. A műveletlen területeken felhalmozódik a száraz aljnövényzet: a tűz lakomája. “A szigeten a becslések szerint a mezőgazdasági területek 60%-a elhagyatott” – mondja Antonio.
Egyik barátja, Miguel Salazar Jacinto egyetért és meg is magyarázza: “Régebben az emberek száraz fát vittek az erdőkből a főzéshez. És hatalmas szarvasmarhacsordák voltak mindenütt. Ezért az erdők tisztábbak voltak.”
Bejutok a vészhelyzeti parancsnoki központba. A tűzoltók, a polgári védelem, a rendőrség és a katonai erők operatív vezetői úgy döntenek, hogy folytatják a légi tűzoltást. A problémát a városok burjánzása jelenti: házak mindenütt, közel az égő erdőhöz.
A spanyol ökológiai átállásért felelős miniszter, Teresa Ribera Rodríguez osztja ezt a nézetet. Előremutatóan ajánlja: “Be kell fektetnünk az előrejelzésbe, a korai figyelmeztetésbe”.
Miért lett a tűz ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas? Túl sok a holtfa a hegyi kanyonokban. A polgári védelem vezetője, Montserrat Román elmagyarázza, hogy a tűz saját klímát teremtett: hat kilométer magas füstoszlopot, amely napokig minden irányba szórta a szikrákat. És megerősíti, hogy a klímaválság valóban szerepet játszik: “Egyre gyakoribb és kiterjedtebb a hőség, a magas hőmérséklet és az aszály. A klímaváltozásnak szerepe van ezeknek a tüzeknek az erősödésében és súlyosságában”.
A szakemberek figyelmeztetnek: a legrosszabb még hátravan. A rossz erdőgazdálkodás és a nagy népesedési nyomás puskaporos hordóvá változtatta a Kanári-szigeteket. A rossz fejlesztési tervek, a klímaválság és a gyújtogatók közösen dolgoznak a pusztításon. Ennek a hatalmas tűznek már vége, de a következő már várat magára.
forrás: euronews 09-07
