Az erdei teendők zömét tavasszal az erdősítési munkálatok teszik ki. Hivatásunk talán legszebb feladataként ilyenkor új erdők létrehozásán dolgozunk, melyekben majd a jövő nemzedékek gazdálkodhatnak és kirándulhatnak.
Az őszi-téli időszak java a fakitermelési feladatokkal telik, hiszen azokat – a talajra és az újulatra tekintettel – a száraz, hideg napokon tudjuk a legkíméletesebben elvégezni. Újulatnak az idős erdő fáiról lehullott magokból kikelt csemetéket hívjuk, mely évtizedek alatt a korábbihoz hasonló erdővé nő. Az idős állományokban a fakitermelésnek már az újulat megsegítése, felszabadítása is célja.
Egy jókor, jól elvégzett fakitermeléssel utat adunk a kis csemetékből álló fiatal erdőnek, így természetes módon, a lehető legkisebb beavatkozással tudjuk felújítani az erdőt. Erre azonban nem mindig van lehetőségünk, különböző károsítók, kórokozók, aszály vagy a gyenge termőhely miatt sokszor mesterséges beavatkozásra is szükség van.
A hiányos foltokban, részterületeken pótoljuk a csemetéket, a nagyobb területeket pedig beerdősítjük csemeteültetéssel vagy makkvetéssel.
Makk, csemete vagy sarj
Fontos, hogy a csemete vagy a makk olyan talajba kerüljön, melyből biztosított eredése, növekedése, ezért a talajt megfelelően kell előkészíteni. Tányérozással kis foltokban megtisztítjuk a talajt a konkurenciát jelentő gyomoktól, pásztázással pedig egy hosszabb vonalban tudjuk ültetésre alkalmassá tenni a területet.
Zömében ékásóval ültetünk, de nagyobb gyökerű csemete esetén gödörfúrót is használunk.
Ez általában páros munka, az egyik dolgozó készíti a lyukat az ékásóval, a másik pedig a csemetét rakja és taposással tömöríti a talajt. Az ültetés nagy gondosságot igényel, hogy a gyökerek teljesen bekerüljenek a talajba és ne hajoljanak vissza, valamint ne maradjon körülöttük légrés. A jól elültetett csemetéket kézzel már csak nagy erőkifejtéssel lehet kihúzni a talajból. Területtől függően egy ültetőpár 1000-1500 csemetét tud gondosan elültetni egy munkanapon.
2. Pásztázással előkészített terület csemeteültetéshez
Fő fafajaink, például a tölgyek esetében gyakran makkal végezzük az erdősítést. A makkot vethetjük kézzel, illetve arra alkalmas területen géppel is. A makkvetés előnyei, hogy sokkal nagyobb tőszám érhető el vele, és a csemete már az erdőterületen fejlődik ki belőle, így jobban tud alkalmazkodni a helyi körülményekhez, mint amit kertben neveltünk.
Egyes fafajokat, mint például az akácot, sarjról is fel lehet újítani. Az akác gyökerét tavasszal megszaggatva, az arról elinduló sarjakból nő az új erdő.
A géppel végzett szaggatás ugyan mesterséges beavatkozás, de így nem kell máshol megtermelt szaporítóanyagot használnunk.
Szakszerű tárolás
Az erdősítésekben felhasznált makkot ősszel gyűjtjük, és a csemetekertekben megnevelt csemeték egy része is már ősztől rendelkezésre áll az ültetésekhez, így szerencsés esetben október-november tájékán megvalósulhat az ültetés. Az el nem vetett makkot, illetve a csemetekertekből már kiemelt csemetéket viszont megfelelő körülmények között, szakszerűen kell tárolni a tavaszi ültetésig. Fontos, hogy ne száradjanak ki, ne fagyjanak meg a hideg hónapokban. A makkot magtárolókban tároljuk, forgatjuk és folyamatosan figyeljük nedvességtartalmát. A csemeték hűtőházban vagy vermelőhelyen várják a tavaszt.
Sokszínűség, elegyesség
Az erdők felújításánál fontos szempont, hogy minél változatosabb, elegyes erdőket hozzunk létre. A több fafajból álló erdők növelik a biológiai sokféleséget, ellenállóbbak lesznek a károkkal, kórokozókkal szemben. Az erdősítésekhez ezért általában a termőhelyhez illő több fafajt tervezünk, és elegyesen ültetjük el a csemetéket.
Az erdőtelepítések a korábban nem erdő által borított területeken (pl. szántó, rét) létrehozott új erdők. Magyarország területének hozzávetőleg 21 százalékát borítják erdők, amit az évtizedek óta zajló erdőtelepítésekkel értünk el, és a területük napjainkban is folyamatosan nő.
A gazdálkodókat pályázatok segítik, az állami erdőgazdaságok pedig a Mintafásítási és az Újszülöttek Erdeje Program keretében vállalnak jelentős részt a hazai erdőterületek gyarapításában.
Az erdőtelepítéseket általában vadkárelhárító kerítések védelmében hozzuk létre, főbb hazai fafajaink esetében hektáronként 10 ezer csemetét vagy 300-400 kg makkot ültetve. A munkafolyamat általában gépesíthető, a terület-előkészítéstől az ültetésig, majd a későbbiekben az ápolásokig. Arra törekszünk, hogy ahol lehet, őshonos fafajokból álló, elegyes erdőket telepítsünk.
Az egy-két éves csemeték nagyon kitettek az időjárásnak, így a gondos, szakszerűen elvégzett erdősítés sem mindig garancia a sikerre. A kellő csapadékot hozó tavaszi időjárás elengedhetetlen a fiatal fácskák növekedéséhez, az új erdők születéséhez.
Rosta Katalin – Bakonyerdő Zrt.
Képek: Milinszki Tibor, Rosta Katalin
forrás: A Mi Erdőnk / Magyar Mezőgazdaság
