Építőipari cégek sora szűnik meg

Bár az építőipari termelés volumene kezd stabilizálódni a COVID előtti szinten, a megszűnő cégek száma továbbra is rendkívül magas, különösen a fővárosban.

Szeptemberre újra biztató építőipari adatot közölt a KSH, az ágazat termelési volumene 14,2 százalékkal van magasabban, mint egy évvel ezelőtt, számos egyéb ágazati céginformációs mutató tekintetében azonban nem áll jól a szektor. Az egyik legkirívóbb adat az induló kényszertörlési eljárások száma. A szeptemberi magas érték után októberben is tovább emelkedett az induló kényszertörlési eljárások száma, októberben már 725 ilyen megszüntetésre irányuló eljárást tett közzé a cégbíróság. Ilyen magas ágazati kényszertörlési számokkal egyáltalán nem találkozhattunk a kényszertörlés intézményének történelmében, még 2015-ben sem, amikor csúcson voltak a kényszertörlések. Ez a rekord jelentős részben a kényszertörlési eljárások korábbi szüneteltetésének köszönhető. Ugyanakkor a magas értékben sajnos benne van az a hatás is, hogy az elmúlt években még a saját ágazati értékeihez képest is kimagasló cégalapítási számokat produkált az építőipar, és sok vállalkozás nem bizonyult hosszú távon életképesnek.

A kényszertörlési eljárások döntő többsége a cég megszűnésével zárul, így a kényszertörlési eljárás hulláma mögött szorosan tényleges cégtörlési hullám azonosítható. Októberben ugyan még csak 314 ágazati társas vállalkozás szűnt meg, de az év utolsó hónapjaiban további emelkedés várható e tekintetben is. Érdekes módon, a kiugró cégtörlési értékek ellenére még mindig tovább növekszik az ágazatban működő cégek száma a magas cégalapítási értékeknek köszönhetően. 2021 októberében 553 cégalapítás került közzétételre, ami mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az elmúlt fél év havi cégalapítási értékeinél, de egy hajszállal még mindig a 2020-as havi cégalapítási átlag felett van. Az ágazatban tehát mind a cégalapítás, mind a cégtörlések igen magas szinten vannak, amelyek együttes hatása kimagasló cégfluktuációt jelent.

Az összességében magas fluktuáció jelentős részben az ágazatban zajló turbulens gazdasági változásoknak köszönhető. A kormányzati ösztönzőprogramok, mint a CSOK és a központi beruházások ingadozása, az önkormányzati beruházások visszaesése, a logisztikai problémák, a drasztikus áremelkedések az ágazat szereplői elé igen komoly kihívásokat állítanak, és sok kisebb vállalkozás nem bizonyul hosszú távon életképesnek.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, szerint a vállalkozói kör egyre nagyobb részét hozza nehéz helyzetbe a nem várt mértékű építőanyag áremelkedése, ami ellehetetlenít vállalkozásokat.

„A járvány helyzet közepette, különösen a mikró- és kisvállalkozói körben, a vállalkozói csoportoknak fellazult a megrendelők és a központi költségvetés felé elvárható fegyelmük.”- emelte ki az ÉVOSZ elnöke.

„Vannak, akik cégmegszüntetéssel „menekülnek” az ellehetetlenült konkrét szerződésekből. Ez a folyamat várakozásaim szerint 2022. évben is velünk lesz, amit a jövő év első negyedévében várható anyagáremelkedés és egyéb költségek növekedése fog erősíteni.”- tette hozzá Koji László.

Érdekes módon, októberben a fővárosi cégek körében söpört végig elsősorban a kényszertörlési hullám. A 725 októberi kényszertörlés közül 497 budapesti építőipari cég ellen indult. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fővárosi építőipari társas vállalkozások 2,5 százaléka került ilyen megszüntetésre irányuló eljárás alá egyetlen hónap alatt, ami drasztikusan magas havi értéket jelent.

A szektor nehéz helyzetéről tanúskodik az induló végelszámolási eljárások száma is. Októberben 96 építőipari társas vállalkozás tulajdonosa döntött vállalkozása szabályos megszüntetése mellett. Ilyen magas végelszámolási értékek az ágazatban egyáltalán nem jellemzőek az évnek ebben a szakában, és különösen aggasztó, hogy az érték fél éve folyamatosan emelkedik. Az egyetlen pozitív jelenség a magas végelszámolási számban, hogy ezek a társas vállalkozások legalább gazdaságilag is rendezett körülmények között vonulnak ki a piacról, a kényszertörlésekkel és a felszámolásokkal ellentétben.

A megszüntetésre irányuló eljárásokon túl a végrehajtások száma sem mutat túl szép képet az ágazatban. Az elmúlt fél évben 900 és 1200 között ingadozott a havi végrehajtás alá került ágazati cégszám, és októberben is 1021 építőipari cég került végrehajtás alá. Ezek az értékek sajnos elég magasak még az ágazat saját adataihoz képest is, más ágazatokhoz képest pedig különösen.

Az év hátralévő részében a cégtörlési hullám további emelkedése várható, piaci szempontból pedig a forintárfolyam esése okozhat problémát sok építőipari vállalkozás számára. Az éves cégalapítási és cégtörlési adatok a cégtörlési hullámot is figyelembe véve körvonalazódni látszanak. Ha a mostani trend megmarad év végéig, akkor a 2021-es évre összességében 7000 körüli cégalapítás és 2500 körüli cégtörlés várható, mind két érték rekordnak ígérkezik. Azonban míg a cégalapítás tekintetében minden idők legerősebb éve lehet 2021, addig a cégtörlések tekintetében – az év végi cégtörlési hullám ellenére – várhatóan negatív éves rekordról számolhatunk majd be.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) októberre vonatkozó értéke átlagosan 18-19 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Somogy és Csongrád-Csanád megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és a Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.

forrás: OPTEN