Bár a fa hasznos alapanyag, a felelőtlen erdőirtás rövidlátó és kártékony gyakorlat. Az erdők ugyanis nélkülözhetetlen szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában – mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
“Paul Hawken a maga megszokott, utánozhatatlan stílusában leírja a legfontosabb megoldási lehetőségeket az önmagunk által előidézett környezeti és társadalmi problémákra, és bemutatja, hogyan függenek ezek össze egymással.
A Regeneráció őszinte és informatív könyv, cáfolat azoknak a vészmadaraknak, akik azt hiszik, hogy elkéstünk: már úgyis vége mindennek. Azt az erős hitemet támasztja alá, hogy még nyitva áll előttünk egy időablak; hogy léteznek gyakorlati megoldások, amelyek megvalósításával mi és intézményeink helyreállíthatjuk bolygónk éghajlati stabilitását. Törekedjünk arra, hogy rászolgáljunk tudományos nevünkre: Homo sapiens, az értelmes ember.”
Jane Goodall előszavának záró mondatai
Az erdők elengedhetetlenek a jóllétünk szempontjából. Vízgyűjtőként szolgálnak, élőhelyet és menedéket nyújtanak; tisztítják, hűsítik a levegőt, és éltető oxigént termelnek. A szilárd földfelszín közel 30%-át, hozzávetőleg 41 millió négyzetkilométert borít erdő (az utolsó jégkorszak végén ez a szám még 60 millió km2 volt). 60 065 fafajt ismerünk. Több ezer különböző erdőt ismerünk, és mindegyik jelentős mennyiségű szenet tárol. Ezt a hatást tovább fokozza, ha a fák szénben gazdag talajban, például tőzegben vagy mocsárban gyökereznek.
Az erdők adnak otthont a bolygók legtöbb szárazföldi növény- és állatfajának. Ezen belül is a trópusi esőerdők a fajok legalább kétharmadának, de előfordulhat, hogy 90%-ának is. Az erdők az édesvízkészleteink fontos letéteményesei, mivel hozzájárulnak a környezeti viszonyok és az ökológiai közösségek által igényelt erőforrások szabályozásához és biztosításához.
Az elmúlt két évtizedben az erdőkről alkotott elképzeléseink átalakultak
Ahogyan a humán mikrobiom kutatása forradalmasította az egészségről és a betegségről alkotott tudásunkat, úgy a fák, a gombahálózatok, a mikroorganizmusok és az egymással nem rokon növények biológiai kölcsönhatásával kapcsolatos új információk is megváltoztatják az erdők és a bennük zajló események megítélését.
A vízért, napfényért és tápanyagokért egymással versengő fák képét a kutatások fényében felváltja egy olyan modell, amelyben az érintetlen erdőket társas lények alkotják: a fák kapcsolatban állnak egymással, megosztják az információt, és gondoskodnak a közösségükről. Tanulnak, vizuálisan érzékelik az állatokat (és minket, embereket), emlékeznek, és pontosan megjósolják az időjárást. Az erdő fái inkább emlékeztetnek egy élő organizmus részeire, mint különálló egyedekre.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/12/erdo-alulrol2.jpg)
Ennek ellenére a fákat fogyóeszköznek tekintjük. Úgy adjuk-vesszük a faanyagot és az erdőterületet, mint valami holt anyagot. Ez nagy hiba. Bár a fa hasznos alapanyag, a felelőtlen erdőirtás rövidlátó és kártékony gyakorlat. Az erdők ugyanis nélkülözhetetlen szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.
Becslések szerint a három fő erdei biom 2200 milliárd tonna szenet tárol. Ennek nagyjából 54%-a a trópusi esőerdőkben, 32%-a az északi, 14%-a pedig a mérsékelt övi erdőkben raktározódik el. A szén sűrűsége az északi erdők ökoszisztémáiban a legnagyobb: a legújabb becslések szerint a teljes ökoszisztémát – a biomasszában és a talajban tárolt szenet is – figyelembe véve az északi erdők több szenet raktároznak, mint a trópusi és mérsékelt övi erdők együttvéve.
Minden beavatkozás, a „fenntartható” fakivágást is beleértve, csökkenti az erdőben tárolt szén mennyiségét, és növeli az erdőtüzek kockázatát. A klímaválság megoldásában az erdők kulcsszerepet játszanak. Elsődleges feladataink közé tartozik az érintetlen őserdők (más néven öregerdők) megóvása. Ezek ugyanis a legnagyobb, legellenállóbb és legtöbb szent tároló erdők a Földön. A klímaváltozás visszafordításának egyik leghatékonyabb módja, ha hagyjuk tovább növekedni és további szenet megkötni.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/08/faultetveny.jpg)
További feladatunk az emberi beavatkozás miatt kiirtott erdők újratelepítése. De nem akárhogyan. Számos klímaprojekt olyan elképzelést javasol, hogy ültessünk a délszaki területeken több mint 400 ezer km2-en gyorsan növő fákat, vágjuk ki, égessük el őket, majd szűrjük ki, végül pedig ássuk el a hulladékégetőkben az égés során felszabaduló szenet. A „faültetvények” fáit gépek termelnék ki és égetnék el, úgynevezett tiszta energiát termelve.
Hajlamosak vagyunk leegyszerűsítve szemlélni a világot
A tudósok kiszámították, hogy egybillió fa ültetésével el is lehetne érni a szén-dioxid-csökkentési célokat. Mindez logikusan hangzik. A faültetés szinte minden klímamegoldás központi eleme. Csak az a gond, hogy itt szó szerint „nem látjuk a fától az erdőt”. A faültetés tényleg fontos, de körültekintően kell eljárni. Világszerte mindenki fát ültet a kibocsátások ellensúlyozására és az úgynevezett „nettó nulla” célok elérésére.
A kibocsátási célokat azonban a tényleges kibocsátás csökkenésével kellene megvalósítani. Az erdőtelepítés és -bővítés során az őshonos fajok, a víz és az emberi jogok helyreállítása lebegjen a szemünk előtt, ne csupán a légköri szén-dioxid-megkötése. A faültetéshez viszont gyakran a déli országok területét vesszük igénybe, hogy ellensúlyozzuk a gazdag, iparosodott északi országok kibocsátását. Ilyen értelemben ez nem sokban különbözik Afrika, Dél-Amerika és Ázsia korábbi gyarmatosításától. A klímaválság elleni küzdelem hevében hajlamosak vagyunk túlságosan leegyszerűsítve szemlélni a világot, mintha bizony a fa csupán tucatáru lenne.
Mivel az erdőirtás javarészt őslakosok területein zajlott, a globális erdőgazdálkodásnak csak akkor van értelme, ha az erdőkről évezredek óta gondoskodó népek védelmét is tartalmazza. A főáramú természetvédelem tudományos alapú és elemző stratégiát alkalmaz, de többnyire figyelmen kívül hagyja, hogy a szóban forgó erdők lopott területeken találhatók.
Az erdők helyreállításához első körben az emberi jogokat kell helyreállítanunk. Az őslakosok üldözése a mai napig folytatódik. A több mint 5000 őslakos nemzet a világ legnagyobb tudású és legelhivatottabb embercsoportjai közé tartozik a saját földjük sebeinek begyógyítása, helyreállítása és regenerálása terén. Kulcsfontosságú lépés annak meghatározása, hogy pontosan mi is az erdő. Jelenleg az eukaliptuszültetvényeket is erdőnek nevezzük, miközben ezek a monokultúrák az őshonos fajok diverzitásának csökkenéséhez és az őslakosok kiűzéséhez vezetnek.
A tönkretett erdők helyreállítására kiváló lehetőségek kínálkoznak. Ugyanakkor a globális felmelegedés és a fakivágás miatt pusztító erejű, sosem látott mértékű aszályok és erdőtüzek tombolnak. A kiszáradás rovarkárokhoz és fapusztuláshoz vezet. A száraz körülmények között az újraerdősítés a világ számos részén kihívást jelent.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/09/regen2.png)
A fenti cikk a Regeneráció című könyv szerkesztett részlete.
A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló emberi létezéshez.