A tömör faszerkezetekért lelkesedő építészeknek javítaniuk kell a tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteiket, vagy katasztrófát kockáztatnak – állítják a szakértők a Dezeen-nek a Timber Revolution sorozat részeként.
A kormányok és a biztosítók bizonytalansága azzal kapcsolatban, hogy a közép- és magasépítésű faépületek biztonságosak-e tűz esetén, továbbra is kulcsfontosságú akadálya a gépészeti fából készült épületek szélesebb körű elterjedésének.
A különböző építési szabályzatokban nem született konszenzus a faépítés biztonsági korlátairól, és a szabályok országonként nagyon eltérőek.
Finnországban a fa tartószerkezetű, sprinklerek nélküli lakóépületek megengedett legnagyobb magassága két emelet. A szomszédos Svédországban nincs korlát.
Néhány ország, köztük az Egyesült Államok, Franciaország és Svájc a közelmúltban megváltoztatta a szabályokat, hogy megkönnyítse a faépítést, más országok azonban – például az Egyesült Királyság – szigorítottak rajta.
Tűzbiztonság “kompetenciaprobléma”
“A faanyag tökéletesen biztonságos lehet, ha jól csinálják” – mondta José Torero, a University College London építő-, környezet- és geomatikai mérnöki tanszékének vezetője, a tömör faanyagok tűzbiztonságának világelső szakértője.
“Ez nem technológiai vagy technikai probléma” – mondta a Dezeen-nek. “Ez alapvetően kompetenciaprobléma. A probléma az, hogy [az épülettervezők] elég kompetensek-e ahhoz, hogy megfelelő értékelést tudjanak végezni, és ez egy sokkal, de sokkal bonyolultabb kérdés.”
Bár a Dezeen által megszólaltatott szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy a tömörfából készült épületek nem eleve nem biztonságosak, azt is hangsúlyozták, hogy fontos ismerni a kockázatokat.
“Mindenképpen lehet olyan faépületeket építeni, amelyek megfelelnek a megfelelő biztonsági szintnek, de nem lehet korlátok nélkül bármit építeni, amit csak akarunk” – magyarázta Danny Hopkin, az OFR Consultants műszaki igazgatója. “Meg kell oldani azokat a konkrét veszélyeket, amelyeket ezek az épületek jelentenek.”
Egy acél- vagy betonépülettel ellentétben egy faépületben maga a szerkezet is potenciális tűzforrás.
“Visszajelzés van a szerkezet és a tűz között” – magyarázta Rory Hadden, az Edinburgh-i Egyetem tűzvizsgálatért felelős Rushbrook előadója.
“Az acél és a beton csak a tűznek van kitéve, bármi legyen is a tűz. Tehát a faanyagok problémája emiatt vitathatatlanul összetettebb – és ezt tudomásul kell venni.”
Az olyan tényezők, mint a faanyagok kitettségének mértéke, valamint az ablakok és helyiségek mérete nagyban befolyásolhatják, hogyan viselkedik egy fából készült épület a tűzben.
Eközben egy égő faépületből kiáramló külső lángok sokkal nagyobbak lennének, mint egy betonszerkezetből, ami növeli annak kockázatát, hogy a tűz átterjedhet a környező épületekre, és városi tűzvészt okozhat.
“A végső következmények egy faépület esetében sokkal jelentősebbek lehetnek, mint egy beton- vagy acélépület esetében” – figyelmeztetett Torero. “Nem szabad lekicsinyelnünk a tűzvédelmi aggályokat”
Joe Giddings, a Built By Nature brit hálózatainak vezetője a tömörfával építés hangos szószólója. Úgy véli azonban, hogy fontos, hogy nyíltan beszéljünk az anyag potenciális veszélyeiről.
“Minél többet tudunk meg a fából készült épületek tűzdinamikájáról, annál inkább rájövünk, hogy a kérdés mennyire árnyalt és összetett” – mondta a Dezeen-nek.
“Ha hamis bizalmat szítunk anélkül, hogy a kompetencia széles körben elterjedne, veszélyes játékot játszunk. Nem szabad lekicsinyelnünk a tűzvédelmi aggályokat.”
A biztosítók és a szabályozók túlbuzgó ellenállásával szemben azonban a tömör faanyagok hívei néha pontosan ezt teszik.
“Az egyik tendencia a tipikus rajongó, aki azt mondja, hogy “nem, a fa önkioltó, és ez csodálatos és természetes, és csak fából kellene építenünk”” – mondta Carmen Gorska tűzvédelmi mérnök, aki a mesterséges faszerkezetek tüzéről doktorált.
“Pedig ez nem egészen így van. Ez egy csodálatos anyag, de tudnunk kell, hogyan tervezzünk vele”.
A tűzbiztonság “egyáltalán nem prioritás”
Torero tovább megy. “Egyáltalán nincs prioritásként kezelve” – mondta a tűzvédelmi szempontokról. “Ennek ellenére olyan sebességgel haladunk, ami rendkívüli. És számomra ez csak a puszta tudatlanságot tükrözi, és egy olyan térbe lépünk be, ahol vakon vállalunk kockázatot.”
Hadden azt állítja, hogy különösen az építészek gyakran bűnrészesek, nem hajlandóak részt venni a műszaki vitában.
“A tűzbiztonság egy akadály” – mondta. “Ezt úgy lehet megkerülni, ha foglalkozunk ezzel az akadállyal. És azt hiszem, hogy az építészek egy része eléggé elzárkózik ettől a kérdéstől.”
“Szerintem az építészeknek tovább kell lépniük, és azt kell mondaniuk: “Nézze, a fa ég, és ezt nyilvánvalóan figyelembe vettük az épület tervezése során.””
Aggódik a fa tűzzel szembeni viselkedésének “túlságosan leegyszerűsítő ábrázolása” miatt, különösen az elszenesedéssel kapcsolatban, ami szerinte “nagyon rossz szolgálatot tesz” a faépítészet mellett szóló érveknek.
Amikor a faanyag ég, szenes réteg képződik, amely védi a fát a szenesedés mögött, és segít csökkenteni a tűz hevességét.
“Minden anyagnak megvannak a maga problémái”
Hadden, Torero és Hopkin azonban egyetértenek abban, hogy ez a jelenség összetettebb, mint azt a tömör faanyagok egyes hívei gondolnák.
“Ez a tudás nagyon speciális körülményekből származik, nagyon ellenőrzött tesztelési rendszerekben, és egy épülettűzben nehezebb nagy bizonyosságot szerezni arról, hogy hogyan fog viselkedni” – mondta Hopkin.
Aztán ott van az az állítás, hogy a faanyag jobban viselkedik tűzben, mint az acél, amelyet gyakran hangoztatnak a fát támogató szervezetek.
“Ez egy teljesen értelmetlen, baromságos összehasonlítás” – mondta Hadden. “Egyszerűen csak különböznek. Az acélnak megvannak a maga problémái, a fának is megvannak a maga problémái. Minden anyagnak megvannak a maga problémái, csak ki kell találni, hogyan kezeljük ezt.”
Az építészeknek őszintének kell lenniük ezekkel az árnyalatokkal kapcsolatban, valamint tisztában kell lenniük saját megértési korlátaikkal – érvel Daniel Asp a White Arkitektertől, akinek a Sara Kulturhus Center a világ egyik legmagasabb tömörfából készült épülete.
“Szerintem fontos, hogy tudjuk, mit tudunk, és tudjuk, mit nem tudunk, és ha nem tudjuk, akkor a megfelelő mérnököket kell megkérdeznünk” – mondta.
A tömör faszerkezetek iránti gyorsan növekvő érdeklődés ellenére csak kevés építész és mérnök rendelkezik széles körű ismeretekkel és tapasztalattal az anyaggal való munkavégzés terén.
“A kompetenciába való befektetés nulla”
A Torero számára ennek gyorsan meg kell változnia. Megjegyzi, hogy a világ legmagasabb épületének magassága az elmúlt évtizedben már több mint kétszeresére nőtt, és hamarosan eléri a 100 métert a Schmidt Hammer Lassen’s Rocket&Tigerliben.
“A sebesség, amellyel haladunk, rendkívüli, a kompetenciába való befektetés azonban nulla” – mondta.
Giddings egyetért ezzel. “Igazán összetett kihívással állunk szemben: nagyon gyorsan át kell állnunk a tömör faanyaggyártásra, de gyors tudásbővítésre is szükségünk van ahhoz, hogy ezt az átállást lehetővé tegyük, ami jelenleg nem történik elég gyorsan” – mondta.
A tévhiteket figyelembe véve aggódnunk kell-e a meglévő tömörfából készült épületek biztonsága miatt?
“Tudom, hogy vannak olyanok, amelyekkel kapcsolatban aggályaim lennének” – mondta David Barber, az Arup igazgatója, a tömörfából készült szerkezetek tűzbiztonságának szakértője.
“Olyan emberek lennének azok, akik nem értették meg, amit nem tudnak, olyanok, akiknek nincs elég tapasztalatuk a tömör faanyaggal kapcsolatban ahhoz, hogy időt és energiát fordítsanak arra, hogy ténylegesen kiderítsék azokat a dolgokat, amiket nem tudnak.”.
A lehetséges következmények “katasztrofálisak lehetnek”.
A szakértelem hiányos volta ezen a területen különösen nyugtalanítja Torerót.
“Az az aggodalmam, hogy nincsenek megfelelő szakértelemmel kapcsolatos szabványok a tömörfából készült épületek tervezése terén” – mondta. “És a lehetséges következmények, amelyeket egy rosszul megtervezett épületben keletkező tűz okozhat, katasztrofálisak lehetnek.”
“Ebben a kontextusban tehát igen, rendkívül aggódom a meglévő épületek miatt, és a jövőben épülő épületek miatt is”.
Épülettüzek ritkán fordulnak elő, és viszonylag kevés tömörfából készült épület van, így a lehetséges kockázatok megértését alátámasztó valós példák száma elenyészően kevés.
Az egyik ilyen példa a Nottinghami Egyetem RIBA-díjas, CLT- és ragasztott fa vegyészeti épülete, amelyet “a világ első szén-dioxid-semleges laboratóriumának” neveztek el, 2014-ben, még építése közben teljesen megsemmisült egy tűzben.
Az építési tüzek nem feltétlenül reprezentálják azt, ami egy lakott épületben keletkezne, de Giddings továbbra is aggódik.
“Mi van, ha a következő nagy tűz egy faépületben keletkezik?” – mondta. “Sokat gondolkodtam ezen. Ez határozottan aggaszt engem.”
Összehasonlítást von a londoni Grenfell Towerrel, ahol a gyúlékony burkolati termékek hozzájárultak a 2017-es tűz gyors terjedéséhez, amely 72 ember halálát okozta.
“Nagyon közelről követtem a Grenfell-vizsgálatot, és ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy milyen típusú anyagokról beszéltek, akkor egy anyaglobbival állunk szemben, amely arra törekszik, hogy az általa használt anyagokat széles körben elfogadják, nem törődve a következményekkel – és ennek mindannyiunk számára fel kell nyitnia a szemünket” – mondta.
Egy esemény “nagyon jelentős hatással lehet a jövőbeli szabályozásra”.
Ha egy súlyos következményekkel járó tűzvész pusztít el egy fából készült épületet, az katasztrófát jelenthet az anyag számára.
“Az én aggodalmam az, hogy egy nap lesz egy észszerű faépület-tűz, és ez a szabályok és szabványok szempontjából térdre rogyó reakciót fog kiváltani” – mondta Barber.
Hopkin szerint már ennek a kockázatnak önmagában elégnek kellene lennie ahhoz, hogy meggyőzze a tömörfából készült épületek tervezésében érdekelteket, hogy legyenek nyitottak a tűzzel kapcsolatban.
“Különösen a Grenfell után elég egyetlen esemény, egyetlen incidens ahhoz, hogy nagyon jelentős hatással legyen a jövőbeli szabályozásra” – mondta.
“Ha továbbra is azt az üzenetet közvetítjük, hogy ez egyszerű, kiszámítható, és nem foglalkozunk a veszélyekkel, akkor növeljük annak a valószínűségét, hogy valami rosszul sül el, és ha ez megtörténik, a tömör faanyagot nagyon szigorúan korlátozhatják – és akkor alapvetően eltávolítjuk mint eszközt az éghajlati vészhelyzet kezelésében.”
Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-22
