A zöld városok előmozdításáról beszélgettek Debrecenben – a Mathias Corvinus Collegium kerekasztal beszélgetésén a zöld politikáról és az urbanizáció új irányairól volt szó.
– Debrecent olyan irányban szeretnénk fejleszteni, hogy a fiatalok itt munkahelyet és jövőképet találjanak. Ehhez hozzátartozik, hogy hosszútávon is egészséges környezetet tudjunk biztosítani. Ennek érdekében rengeteg zöld intézkedést hoztunk az elmúlt években, amely a fenntarthatóságot és a zöld jövőt szolgálják. Városunkban komoly összefogás jött létre a zöld ügyek mentén – hangsúlyozta Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere. Elmondta, hogy létrejött a Zöld Munkacsoport, amelyben fiatal debreceni környezetvédelmi és természetvédelmi szakemberek mellett egyetemi professzorok is segítik a munkát.
Kiemelte, hogy a Civaqua-programnak köszönhetően egy ötven éves álom válik valóra: a Tisza vizét elhozzák Debrecenbe. Beszámolt továbbá arról, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében öt év alatt összesen tíz ezer fát fognak elültetni Debrecen területén, a légszennyezés csökkentése érdekében pedig törekednek arra, hogy egyre több modern elektromos busz járja a várost.
Az alpolgármester szerint a fenntarthatósági folyamatokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen a fejlődés érdekében. – A világ jelentős technológiai átalakulás alatt van, emiatt nagy kihívás előtt állnak a város polgárai. A változásokat meg kell érteniük, és el kell fogadniuk, hiszen ez a fenntarthatósági folyamat része. Azok a városok, amelyek kimaradnak ebből, nem tudnak majd jó minőségű munkahelyeket teremteni a fiataloknak. Közös feladatunk kutatni azt, hogy a világ milyen irányba halad, milyen technológiák lesznek azok, amelyek húsz-harminc év múlva is működni fognak, hiszen később ezek biztosítják majd a város fenntarthatóságát. Azt gondolom Debrecen jó irányba megy – fűzte hozzá.
Ehhez kapcsolódóan rámutatott az oktatás fontosságára, amely Debrecen egyik legfontosabb erőforrása, ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy a meglévő tudást beépíthessék a város fejlesztésébe. Szólt továbbá arról is, hogy a város ereje az itt élők magas fokú együttműködési képességéből fakad, amely történelmi hagyományokon alapszik.
Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy az urbanizáció és az erdészet egymástól távol eső kifejezések ugyan, de mégis összekapcsolódnak, hiszen a városban hozott környezetvédelmi intézkedések kihatnak a klímaváltozásra, így befolyásolva természeti környezetünket.
– A fenntarthatóság kérdése kulcsfontosságú a mai gazdasági környezetben. Lényeges a környezettudatos gazdálkodás, valamint a környezetünk és minden olyan elem – a víz, a föld, a levegő, – védelme, amely az életünk részét képezi. Az elmúlt időszak számos alkalommal mutatott rá arra ennek jelentőségére. Elég, ha csak a tavalyi aszályra gondolunk, amely nemzetgazdasági szempontból is jelentős károkat okozott – hívta fel a figyelmet Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette, az Agrárminisztériumban kiemelten támogatják az erdőtelepítést, valamint igyekeznek elősegíteni a környezettudatos gazdálkodást és a vigyázó magatartást.
Dr. Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézet szenior kutatója a faültetésekkel kapcsolatban rámutatott az önkormányzatok és az állami szervek együttműködésére a fenntarthatóság érdekében. A klímaváltozás következtében Magyarországon is egyre nő a hőségnapok száma, melyek miatt közkutak létesítését, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt pedig vízelvezetők telepítését tartja célravezetőnek.
Az ökológiai fenntarthatóság, a felszíni vizek védelme, a klímaváltozás hatásainak enyhítése, a véderdősítés mind fontos tényezők a városok fenntarthatóságának előmozdításában. A helyi közösségek és a városvezetések együttműködése kulcsfontosságú a zöld városok létrehozásában és a természet megőrzésében.
forrás: HAON
