Az utolsó üzleti év adatai szerint az XXXLutz áruházakat üzemeltető cégnél legmagasabb az átlagos fizetés, a rangsorban második a Mömax és Möbelix boltokat összefogó vállalatcsoport, hamadik a JYSK és csak negyedik az IKEA.
Pedig az utolsó tárgyévet megelőzően még svéd bútorlánc vezette a tabellát. Mi történt az IKEA-ban, és mennyire reális a bruttó 350 ezer forint körüli fizetési igény? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.
A lakberendezési áruházak között kiélezett verseny folyik a hazai bútorpiacért és a vásárlók kegyeiért. Korábbi cikkünkben elemztük, hogy alakul a legfrissebb cégbeszámolók alapján az IKEA, JYSK, Mömax-Möbelix (MMXH) és a Kikát kivásárló XXXLutz versenye, most viszont azt vizsgáljuk, hány főt foglalkoztatnak, és a bevalott bérköltség alapján mennyi az átlagos fizetés az áruházakban. Egészen más kép rajzolódott ki, mint a piaci verseny során.
Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvános adatai szerint a legtöbb dolgozót az IKEA foglalkoztatja Magyarországon a lakberendezési áruházak közül, az utolsó üzleti évükben átlagosan 1445 főt. Ez ráadásul 15,7 százalékos növekedést jelent a tárgyévet megelőzőhöz képest, és a 2017. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. közötti időszakhoz képest pedig 36,4 százalékos a bővülés. Az IKEA 5 milliárd 650 millió 454 ezer forintot fordít bérköltségre az utolsó tárgyévben (2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között).
Ha ezt elosztjuk a foglalkoztatottak számával, azt láthatjuk, hogy havonta az IKEA-ban bruttó 325 862 forintot kerestek átlagosan az alkalmazottak – ebben benne vannak az ügyfélszolgálatosok, raktárosok, éttermi dolgozók, de a vezetőség is. Ez az átlagos fizetés kevesebb mint a JYSK, Mömax-Möbelix és XXXLutz esetében, legalábbis az alapján, ami az üzelmetető cégek nyilvános adataiból kiderül.
Ahogy a grafikon “Havi bruttó átlagfizetés” fülén látható, a tárgyév előtti évben az IKEA még vezette ezt a rangsort cirka 360 500 forinttal, viszont náluk volt a legdinamikusabb a felvétel (15,7%), a bérköltség viszont csak 4,6 százalékkal nőtt. Feltehetően ez okozza a visszaesést az átlag fizetésekben, a sok új, kezdő belépő alacsonyabb bére lefelé húzta az átlagot.
Ez azt eredményezte, hogy átlagos havi fizetéseket tekintve az XXXLutz vezet bruttó 376 ezer forinttal. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a bérköltség nemigen változott (1,6 %-kal csökkent) ahhoz az időszakhoz képest, amikor még a Kika volt az üzemeltető. Akkor mi történt? Ha megfigyeljük a foglalkoztatottakat ábrázoló grafikont, látható, hogy az egyetlen áruházlánc volt, ahol a tárgyévben, és azt megelőzően is már csökkent a dolgozók száma. Így vette át az XXXLutz az IKEA-tól a vezetést. Azt viszont nem lehet eltagadni, hogy a “piros székes áruház” 63 százalékkal foglalkoztat kevesebb alkalmazottat, mint a svéd húsgolyó mekkája, viszont csak 57 százalékkal költ kevesebbet bérre.
A JYSK foglalkoztatta a tárgyévben a második legtöbb embert, átlagosan 745 főt, de még ez is az IKEA csapatának csak felét teszi ki. Bérköltségre szintén a második legnagyobb összeget fordítja a cég, havi bruttó átlagfizetésben viszont csak a harmadik: 347 ezer forinttal. Ugyanis a Mömax-Möbelix áruházakat üzemeltető MMXH-nál 652 dolgozó átlagosan bruttó 357 ezer forintot kap. (Hangsúlyozzuk, ebben a takarítók és a felsővezetők bére ugyanúgy benne lehet, ebből jön ki az átlag.)
Mennyit lehet keresni valójában?
Arról nincs hivatalos információnk, mennyit fizetnek a lakberendezési áruházak az alkalmazottaknak – ez bizonyára eltér munkakörönként, végzettségtől és tapasztalattól függően is. Azt viszont láthatjuk, hogy üres állásokat folyamatosan hirdetnek. Magyarországon nem különösebben divat az álláshirdetésben a bérezést feltüntetni, viszont a diákmunkáknál jellemzően odaírják az órabért.
Ezért szétnéztünk a diákmunkák között, és az euDIÁKOK oldalán találtunk IKEA-s és XXXLutzos hirdetést is. Ez alapján az IKEA-ban bolti kisegítő, leltározó munkakörben hétfőtől péntekig bruttó 1084-1250 forint/óra, szombaton és vasárnap bruttó 1432 forint/óra bérre számíthat egy diák. Ha, tegyük fel, heti 40 órában dolgozna egy diák hétköznap, akkor bruttó 173 440-200 000 forintot keresne meg. Ha pedig csak hétvégi napokat vállalna, havi négyszer 8 órában, akkor bruttó 45 824 forint lenne a havi bére.
Akinek jobban fekszik az irodai munka, a telefonos ügyfélszolgálatra nagyon hasonló feltételekkel toborozzák a diákokat, és az étterembe is ilyen bérrel van felvétel. Az XXXLutz raktári kisegítőket toboroz Budaörsre bruttó 1150 forintos órabérért. Vagyis heti 20 órával is meg lehet keresni a bruttó 92 ezer forintot.
Természetesen más a diákmunka, és a teljes munkaidős felnőtt foglalkoztatottság. Viszont az a sok vendéglátásból, turizmusból, rendezvényszakmából érkezett munkanélküli, aki a járvány alatt áruházi munkát vállalt, feltehetően részben vissza fog térni az eredeti szakmájához a nyáron. A kieaső munkaerőt pedig pótolni kell, ezt egyfelől diákokkal lehet megoldani, illetve versenyképes bérezéssel lehet megtartani, vagy más szektorokból átcsábítani a dolgozókat.
Egy friss kutatás viszont arra is rámutatott, hogy pályakezdő fiatalok számára a munkahelyválasztásnál a kellemes munkahelyi légkör számít leginkább, ebben a válaszadók 69 százaléka egyetértett. Ezt követi, a válaszadók közel fele szerint a karrier és az előrelépési lehetőség, valamint a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása. Az előző évek trendjeihez képest a kezdő fizetés nagysága (41%) csak a negyedik helyet foglalja el a fontossági sorban: továbbra is számít tehát, de a fiatalok manapság már más, kevésbé az anyagiakhoz köthető szempontokat is komolyan mérlegelnek a munkahelyválasztáskor.
Forrás: pénzcentrum
