Hatvanadik “életévét” tölti 2022-ben az Európai Unió Közös Agrárpolitikája, amelyben a sokat vitatott Zöld megállapodásnak köszönhetően egyre hangsúlyosabb a környezet- és klímabarát elem. A következő 5 évben (2023-2027. között) a KAP teljes költségvetésének 40%-át kell környezet- és klímavédelmi célok elérésére fordítani. Nagyon leegyszerűsítve: a termelők akkor részesülnek pénzügyi támogatásban, ha az éghajlat és a környezet számára előnyös gyakorlatokat vezetnek majd be.
Az Európai Unió (korábban Európai Gazdasági Közösségek) Közös agrárpolitikája 1962-ben született meg, legelsősorban ártámogatási politikaként. Napjainkra egyre inkább multifunkcionálissá válik, hiszen magában foglalja a vidékfejlesztési politikát, a mezőgazdaság hagyományos termelői funkcióját, de a környezet- és éghajlatvédelem is fontos szerepet játszik benne. A KAP-nak a mostanival együtt hat nagy reformját különböztethetjük meg: az 1992-est, az AGENDA 2000-hez kapcsolódót, a 2003-ast, a 2009-est, a 2013-ast és a 2019-től tapasztalhatót.
Az 1990-esévek második felétől a KAP két pillérből tevődik össze:
I. pillér: mezőgazdasági közvetlen kifizetések és piaci intézkedések,
II. pillér: vidékfejlesztési intézkedések.
A KAP költségvetése az 1980-as évek elején az Európai Gazdasági Közösségek költségvetésének 66%-át adta, a 2014–2020-as időszakra ez az arány 37,8%-ra csökkent. A 2013-as reformmal jelent meg a közvetlen támogatások terén a zöldkomponens. A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket 2014-tőlfelváltó rendszer egyik részét képezik a tagállamok számára kötelező elemek, amelyek része a zöldítéskifizetés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2015-től a közvetlen támogatások 30%-ának a folyósítása a zöldkritériumok betartásához kötött. A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket, gyakorlatot takar. Bővebben az állandó gyepterület fenntartásának, a terménydiverzifikáció (növénytermesztés változatosabbá tétele) és az ökológiai jelentőségű területek kijelölésének összessége adja a zöldítést. Magyarországon az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III.13.) FM-rendelet vezette be ezeket a szabályokat.
A rendelkezések elsődleges célja az, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a természeti erőforrások megőrzéséhez. A 2014–2020 közötti időszakban nemcsak a zöldítési szakrendszer, hanem a vidékfejlesztési program segítségével is hozzájárult a környezetvédelemhez a KAP. Ez utóbbi célja, hogy integrálja a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos korlátokat és lehetőségeket, továbbá előnyöket biztosítson a gazdálkodás, a vidéki területek és a társadalom részére. Ebben az időszakban a KAP forrásainak negyede – mintegy 104 milliárd euró – klímavédelmi célú intézkedéseket szolgált, így például az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentését (a felelős állattartás és -tenyésztés elősegítésével), a szénmegkötés és -tárolás növelését (talaj- és erdő-helyreállítási célú intézkedésekkel), valamint a termelők segítését abban, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás kihívásaihoz. Ezekkel az intézkedésekkel az Európai Bizottság adatai alapján 1990 és 2017 között 21%-kal csökkent a károsanyag-kibocsátás, a termelés érdemi visszaesése nélkül. Bár ezek a szabályok – legalábbis részben – változóban vannak, de a KAP 2020-as reformját komoly viták kísérték a tagállamok egy része és a gazdálkodók szakszervezeteinek részéről.
Kötelező csökkentések…
A KAP újabb, napjainkban is zajló reformjának kiindulópontja a 2019-ben bemutatott Európai zöld megállapodás, a fenntartható európai gazdaság megteremtésének programja, amely számos konkrétumot is tartalmaz. A tagállamok a nemzeti KAP stratégiai terveiket többek között környezet- és klímavédelmi célokra összpontosítva tervezték meg és építették fel.
Az említett 9 célból környezet- és klímavédelmi szempontból kettő jelentős:
– hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez és az ahhoz történő alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez,
– a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások hatékony kezelésének előmozdítása. A végső cél a 2050-re klímasemlegessé váló Európai Unió (bővebben még lásd a Fit for 55 programot, amely cél a jelenlegi mezőgazdasági termelésünk alapjait érintő kihívásai miatt tekinthető „forradalminak”). A környezeti terhelés csökkentésére a stratégia támogatja a környezetbarát technológiákat, és érvényre juttatja az F2F (termelőtől a fogyasztóig) szemléletet az egészséges élelmiszer való ellátás biztosítása révén. Az európai uniós célokkal összhangban a magyar szabályozás is – 2021–2030 viszonylatában – többek között a természeti erőforrások megóvása mellett vonzó vidéki környezetben megvalósuló mezőgazdasági fejlődést és fejlesztést tart fenntarthatónak. A konkrét uniós elvárások számosak: legalább 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát és a használatukból eredő kockázatokat, és legalább ugyanennyivel vissza kell fogni a fokozottan veszélyes növényvédő szerek használatát is. 50%-kal csökkenteni kell a talaj tápanyagvesztését a termőképesség fenntartása érdekében, továbbá 20%-kal csökkenteni kell a műtrágya-felhasználást is. A legtöbb vitát kiváltó javaslat értelmében az Európai Unió földterületének 25%-át biogazdálkodásra kell átállítani. A további tervek szerint a természetvédelmi területek növelése szükséges mintegy 30%-ra, ezzel párhuzamosan 25 000 kilométernyi folyószakasz helyreállítása is elengedhetetlen. Végül, de nem utolsósorban felére kell csökkenteni az állattenyésztésben értékesített antimikrobiális szerek mennyiségét.
A tagállamok és a Bizottság közötti, 2021. júniusra véglegessé vált megállapodások megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között, vagyis ezeket a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. A tagállamok vállalták, hogy az uniós támogatások számottevő mértékéig segítik a gazdálkodókat, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésével és a biológiai sokféleség megőrzésével. Ugyanakkor azt is vállalták, hogy a vidékfejlesztési források legalább 35%-át környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni beruházásokra fordítják. A közvetlen támogatások negyedét teszi ki az agroökológiai alapprogram, amelyet csökkenthet a kötelezően előírt II. pilléres zöld költéseken felüli ráfordítások egy része. A környezetvédelmi szabályok ellen vétőkkel szembeni szankciókat szigorítani fogják.
… és bővülő források 2023-tól
2021. december 6-án jelent meg a KAP reformcsomagot képező három (KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló) rendelet a hivatalos lapban. A jogszabályok bár 2021. december 7-én hatályba léptek, de csak 2023. január 1-től kell alkalmazni azokat. Fontos hozzátenni, hogy az Európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzések a KAP Stratégiai Terv rendelet preambulumában szerepelnek, vagyis azok konkrét célértékei nem kérhetőek számon a tagállamokon. Ugyanakkor a Bizottság a KAP Stratégiai Tervek jóváhagyása során kiemelten ellenőrzi majd, hogy a környezeti vállalások összhangban vannak-e a stratégiákban foglaltakkal. A tagállam által készített stratégiai tervből derül majd ki, hogy mely feltételek hová és pontosan hogyan épülnek be.
A Bizottság kifejezetten Magyarország számára készült ajánlásaiban előírta az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló gyakorlatok és az azokhoz való alkalmazkodást célzó eszközök támogatását, az erdőtelepítést, a talaj szénmegkötésének ösztönzését és a talajerózió csökkentését célzó javadalmazó széngazdálkodást. Előírta továbbá a tápanyag-gazdálkodás hatékonyságának növelését a veszteségek és a talaj-, lég- és vízszennyezés csökkentése érdekében, továbbá a mezőgazdaság felkészítését a vízgazdálkodást érintő kihívásokra (öntözési beruházások, valamint a talajok vízmegtartó képességének és a víz újrafelhasználásának növelése formájában). Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezet- és klímavédelmi célok megvalósítására fordítani a Zöld felépítmény strukturális keretei között. Ez magában foglalja az alap-követelményrendszert, valamint az arra épülő, zömében többletvállalásokat ösztönző zöldbeavatkozásokat is.
Míg a korábbi – 2014–2020 (2022) közötti – időszakban a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös jó gyakorlatok alkalmazását inkább kötelező előírások formájában kívánták ösztönözni, a 2023–2027 közötti időszakban ezt a célt immár az I. pillérben is önkéntes vállalások ösztönzésével, illetve azokra adott plusztámogatásokkal tervezik megvalósítani. A megerősített környezet- és klímavédelmi alapfeltételek előírásai (amelyek az összes közvetlen kifizetés és területalapú vidékfejlesztési intézkedés előfeltételévé válnak) mind 2023-tól alkalmazandók. A 2014–2020 (2022) közötti időszak előírásai további elemekkel (foszfátok diffúz szennyezésének megakadályozása, fenntartható növényvédőszer-használat, vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme) bővülnek 2023-tól. 2023 és 2027 között a KAP I. pillérének (közvetlen támogatások) támogatási kerete évente 1347,4 millió euró lesz, míg a II. pillérhez (vidékfejlesztési támogatások) 4382 milliárd forint tartozik majd. Mindeközben Nyugat-Európa egyes országaiban az ottani környezetvédelemmel (és állatjóléttel) kapcsolatos társadalmi elvárások miatt a termelési kapacitások és a termelési intenzitás csökkenése várható, elsősorban az állattenyésztésben.
A hazai stratégia várható alapjai
A magyar KAP stratégiai terv elemzése alapján a területalapú zöldintézkedéseknek hazánkban leginkább az alábbi környezeti szükségleteket kell kielégíteniük: szénmegkötés, üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése; a talaj szervesanyag-tartalmának védelme, a talajpotenciál megőrzése; talajvédelem és erózió elleni védelem; vízvisszatartás a talajban és a tájban; víztestek mennyiségi és minőségi védelme; biodiverzitás és tájkép védelme. A természeti erőforrások védelmével kapcsolatos előírásokat úgy lehet konkretizálni, hogy meg kell óvni a mezőgazdaságban felhasznált víz mennyiségét és minőségét. Ennek érdekében vízvédelmi sávokat kell kialakítani, támogatni kell a hatékonyabb öntözőrendszerek kiépítését, és szigorítani kell a nitrátérzékeny területekre vonatkozó szabályokat. Továbbá a talajerózió csökkentésére kötelező előírásokat kell bevezetni a minimális talajborítást illetően. Végül védeni szükséges a levegő minőségét azáltal, hogy ösztönözni kell az ammóniakibocsátás csökkentését, és korlátozni kell a maradékanyagok égetését.
A KAP Stratégiai Terv területalapú támogatásokra vonatkozó felépítménye az alábbiak szerint vázolható:
1. szint: a támogatásra jogosult terület fogalmának kibővítése ún. agroökológiai területekkel (I–II. pillér);
2. szint: megemelt szintű zöldalapfeltételek, ún. kondicionalitás (I-II. pillér);
3. szint: agroökológiai program talaj- és vízvédelmi, biodiverzitás-védelmi előírások (I. pillér);
4. szint: Natura 2000-területek kompenzációja, AKG és ÖKO, földhasználatváltás (II. pillér);
5. szint: versenyképességi és nem termelő beruházások, tudásátadás, szaktanácsadás (II. pillér).
A fent felvázolt szerkezethez természetesen még hozzáadódnak az ágazati támogatások egyes zöldelemei, illetve egyes, főleg az energia- és erőforrás-hatékonyságot, valamint a megújuló energia használatát célzó beruházások, az erdészeti intézkedések az erdőtelepítéstől kezdve az erdészeti környezetvédelmi programig, valamint a genetikai erőforrások megőrzését célzó támogatások is.
forrás: Csegődi Tibor László/Mezőhír