Lépett a magyar kabinet, reagált a bizonytalan, sőt immár abszurd európai energiahelyzetre, és új rendeletében könnyítette a hazai tűzifa-kitermelést. Az a törvényi előírás nem változott, hogy a fakitermeléseket új erdő létesítésének kell követnie. Zambó Péter, az agrártárca erdőkért és földügyekért felelős államtitkára azt is elmondta, hogy Magyarországon a kontinens egyik legnagyobb erdőtelepítési programja zajlik.
– Mekkora ma az ország erdősültsége, és mekkora csökkenést okozhat a fokozott kitermelés?
– Magyarországon mintegy kétmillió hektár erdő található, amely fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, és amely egy hektárral sem csökken a fakitermelések miatt. Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat is elrendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet lépett érvénybe, és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energia-ellátása érdekében. A kormány azért enyhítette a fakitermelés szabályait, hogy a tűzifa szükség esetén minél gyorsabban juthasson el a lakossághoz. A vonatkozó rendelet a sajtóban megjelent kritikák ellenére nem veszélyezteti az erdeinket, hiszen nem lépi túl a fenntarthatósági kereteket. Semmiben sem változtak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. Mint ahogy minden fakitermelés esetében, az esetlegesen alkalmazott vészhelyzeti fakitermeléseket is új erdő létesítésének kell követnie, amelynek módját a termőhelynek és a fafajnak megfelelően a gazdálkodó választja meg, és a hatóságok hagyják jóvá.
– Az ellenzék rögtön lecsapott arra, hogy fa-, illetve biomasszafűtésre biztat a kormány. Annak ellenére, hogy az 27 százalékra szeretné emelni hazánk erdősültségét, telepítésben pedig pillanatnyilag első az unióban…
– A kormány álláspontja továbbra is ugyanaz: növelni a fával borított területek nagyságát, teljes mértékben fenntartható erdőgazdálkodást folytatni, és hosszú távon megőrizni az erdők összetett szerepét. A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11-ről 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területének arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészeknek mély elkötelezettsége, felelősségvállalása, szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden az erdők és fák sorsáért aggódó ember. Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát az Agrárminisztériumnak és a kormánynak hosszú távon érdeke megőrizni, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nemcsak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, víz-, természet- és egészségvédelmi szolgáltatásokra is. A magyar erdők területe folyamatosan növekszik, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik, két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást.
– Mit jelent a kitermelés növelése? Eddig évente 8-8,5 millió köbméter fát vágtak ki Magyarországon, ebből 3,5 millió a tűzifa…
– Ez a 3,5 millió köbméter az idei évben is rendelkezésre áll. Jelentős faanyagtartalékunk van, hiszen a magyar erdők minden évben mintegy 13 millió köbméterrel gyarapodnak, aminek a szűk 60-70 százalékát termeljük ki. Vagyis a zöldtőke veszélyeztetése nélkül tudjuk növelni a hasznosított faanyag mennyiségét. A vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akác faanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. Emellett szükség van a többi fafajra is, hiszen a fakitermelés ciklikus tevékenység, így hosszú távra kell feltölteni a készleteket. Az akác tűzifához történő hozzáférés megkönnyítése érdekében a kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a vészhelyzet idején a védett területeken elhalasszák azt a rendelkezést, miszerint a kivágott akácosok helyére mesterséges őshonos erdő felújítására kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy a letermelt akácosok természetes módon megújíthatók, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Ugyancsak az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti, hogy lecsökkenthető a vágásérettségi kor, vagyis például 40 helyett 30 év után már termelhető az akác. Ezenkívül több, arra alkalmas állomány sarjról is felújítható lesz. Ilyen például a cser. Mindez azonban kizárólag hatósági engedélyt követően, helyszíni mérlegelés alapján történhet. Egyébiránt pedig hamarabb véget ér a fakitermelési tilalmi időszak, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását. Ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljék. Ez a lépés a klímaváltozás miatt már régóta esedékes lenne, hiszen kevésbé kiszámítható az időjárás. Gyakorlatilag elmaradnak a téli fagyok, viszont az idén például az aszály miatt már augusztusban nyugalmi állapotba került az erdők egy része. Vagyis akkor lehet hatékonyabban védeni a megmaradó állományt, ha a szabályozók lehetővé teszik a rugalmasabb alkalmazkodást az időjáráshoz. Fontos azonban itt is az egyedi mérlegelés; mostantól a hatóságnál dolgozó szakemberek a gazdálkodókkal együttműködve már ennek megfelelően hozhatnak döntéseket.
– Sebesen növekszik a tűzifa ára, de drágábbak lettek a kazánok és nagyanyáink sparheltjei is, ha kaphatók egyáltalán. A tűzifát tekintve egyes kereskedők hiányról, az ellenzék politikusai pedig felvásárlási pánikról beszélnek…
– A tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik, az ára a többi energiahordozóhoz igazodik. Pánik nincs, de egyértelműen tapasztalható a növekvő kereslet. Az eddigi évek átlagánál már most több tűzifa fogyott, sokan korábban vették meg a téli tüzelőt, van, aki több évre is bevásárolt. A nyár végével megkezdődnek azonban az eredetileg is tervezett fakitermelések, amelyek ki fogják szolgálni a vásárlói igényeket. Nagyon lényeges, hogy az erdőgazdálkodás és azon belül a faanyagtermelés ciklikus tevékenység, ezért legfeljebb helyi, átmeneti hiány jelentkezhet, amely a fakitermelési időszak őszi kezdetével mérséklődik.
– Képes-e fellépni a kormány adott esetben a nyerészkedők durva árfelhajtó tevékenysége ellen? Ahogy sapkát tett például néhány alapvető élelmiszer árára…
– Nagyon hatékony az illegális fakitermelés és az illegális fakereskedelem ellenőrzése és felderítése, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei végeznek. Emellett fontos a felvilágosító munka is, ennek köszönhetően egyre kevesebben dőlnek be a csalóknak, akik elsősorban a mennyiséggel trükköznek. A legbiztosabb, ha minél inkább helyben, régóta ismert területről és mindenképpen számlára vásárolunk köbméterben, nem pedig súlyban mért tűzifát. A fával való fűtés még mindig gazdaságos. Idén az eredeti tervek szerint csak az állami erdőkből 1,3 millió köbméter tűzifa kerül a piacra, amit kiegészít a magánerdőkből származó mennyiség. Szükség esetén a meghozott intézkedések segítségével ez már az idén is növelhető, így a mostani számításaink szerint lesz elég kapacitás, és lesz elég tűzifa az országban.
– Érezteti már a hatását az exporttilalom? Úgy tudni például, hogy lengyel, osztrák, szlovák kereskedők is érdeklődnek a magyar tűzifa iránt…
– A kormány számára elsődleges a magyar háztartások ellátása, ezért rendelt el kiviteli tilalmat a tűzifára. Az új rendelet értelmében a tűzifaexporttal foglalkozó szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), amely erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön eladni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energiaszükségletét kielégítő veszélyhelyzeti szabályozásról van szó. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok zavartalan ellátásának érdekében használjuk fel.
– Az ellenzék úgy tálalja a fejleményeket, mintha a kormányfő a lovak közé dobta volna a gyeplőt. Mondván, még a természetvédelmi területek erdeinek kivágását sem ellenzi. Valóban lehetőség lesz erre?
– Az új, vészhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, és e lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. Az új intézkedéseket kizárólag vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatják az erdőgazdálkodók. Sajnos nagyon sok a félreértelmezés, de szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy Magyarország mint zöldtőkére tekint az erdeire, azaz 400 millió köbméteres élő fakészletére, amelyet semmiképpen sem szabad veszélyeztetni.
– Ha a közintézmények jelentős része is átáll a fatüzelésre, akkor jut-e elegendő tűzifa a korábbi szociális akciók kedvezményezettjeinek? Ők most emiatt aggódnak…
– A szociális tüzelőanyag-programra, az ehhez szükséges faanyag biztosítására az állami erdőgazdaságok a korábbi évekhez hasonlóan felkészültek. Az éves fakitermelési terveket úgy állították össze, hogy a szükséges mennyiség rendelkezésre álljon, a jogosultak mindenütt hozzájussanak a tűzifához. Adott esetben segítséget jelent a kiviteli tilalom is, hiszen az innen felvásárolt fára is számíthatnak a programban részt vevő települések.
– Az LMP aláírásgyűjtési akcióba kezdett a fakivágások ügyében, az új kormányzati rendelkezés kapcsán pedig az Alkotmánybírósághoz fordul, sőt önkéntes erdőőrség felállítását is tervezi. Mi lehet ennek a következménye?
– Sajnálatos, hogy a baloldal a mostani háborús helyzetben is csak félrebeszél, rémhíreket terjeszt és felelőtlenül politizál. Kifejezetten káros, ha az orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt bekövetkezett energiahiány idején félrevezetik a társadalmat, és elvetik az egyik megoldási lehetőséget. Magyarországon az erdőgazdálkodás nem problémát jelent, hanem a megoldás része. A kormány rendelkezései vészhelyzet esetére is biztosítják az ország faanyaggal történő ellátását, amely megoldható az erdők károsítása nélkül. Az erdők területe nem csökken, és semmiféle, a balliberálisok által vizionált erdőirtás nem történik.
forrás: demokrata 08-21
