2022. október 28-án Lyonban sikeres nemzetközi lombosfa konferenciát (International Hardwood Conference) szervezett a Francia Nemzeti Faipari Szövetség (FNB), az Európai Fűrészipari Szervezet (EOS) és az Európai Fakereskedelmi Szövetség (ETTF).
Az eseményen mintegy 100 iparos, kereskedő és ágazati szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák a piaci trendeket, különös tekintettel a nyersanyaghiányra (elsősorban a kínai vállalatok európai keményfa rönkök iránti hatalmas igénye és az ukrajnai háború hatásai miatt), valamint az egekbe szökő energiaköltségeknek a keményfa-iparágakra gyakorolt hatására. A rendezvényt két érdekes helyszíni látogatás előzte meg, az LBSA-nál, Európa egyik legnagyobb tölgyfűrészüzeménél, valamint az OGF-nél, a tömörfa koporsók gyártása terén Európában első helyen álló cégnél.
Maria Kiefer-Polz, a lombosfa szekció elnöke az európai lombosfa-termelők álláspontját ismertette. Az EOS lombosfa tagok a 2021-es kétszámjegyű növekedést követően idén legalább 3%-os termeléscsökkenésre számítanak. A jó 2021-es évet és a 2022-es év fényes első félévét követően a kereslet az elmúlt hónapokban inkább lassult, és a termelést a gyengülő eladásokhoz igazították, mind a hazai európai piacokon, mind a tengerentúli piacokon (Ázsiában a világjárvány következtében továbbra is fennállnak az ellátási lánc zavarai). A jelenlegi helyzet meglehetősen nehéz, mivel a magas energiaárak megviselik az iparágat, különösen a nagyobb energiaigényű bükkfa-ágazatban. A magas infláció és a növekvő jelzáloghitel-kamatlábak miatt a fogyasztói kereslet gyengébb. A fűrészüzemek készletei magasak, és sok gyártó nehéz hónapokra számít. Sok országból munkaerőhiányról is beszámoltak. Ezt a bonyolult helyzetet súlyosbítja a tölgyfa rönk Ázsia és Kína felé irányuló növekvő exportja.
A tölgy rönk export problémáját David Chavot, a Margaritelli Fountains ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, aki kiemelte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az olyan fontos nyersanyag elszivárgásának kezelésére, amelyet Európában kellene feldolgozni és átalakítani. “A Franciaországban kitermelt tölgy 30%-át Ázsiába, főként Kínába exportálják anélkül, hogy Franciaországban hozzáadott értéket teremtenének. Ez azt jelenti, hogy a tölgy fűrészüzemek valójában kapacitásuk 80%-án dolgoznak”.
Az Európai Fakereskedelmi Szövetség nevében Ad Wesselink, a lombos fűrészáru tagozat elnöke kiemelte, a mérsékelt égövi fűrészelt lombosfa (EU27+UK, 2021 első 5 hónapjához képest), főként tölgy és bükk behozatalának mintegy 15%-os növekedését. Pozitív tendenciáról számoltak be a trópusi fűrészelt lombosfa behozatala terén is. Ugyanakkor Wesselink kijelentette, hogy körülbelül 22.000 tonna tölgy hiányzik az oroszországi és fehéroroszországi fűrészáru tevékenység teljes leállítása miatt, ami aggasztóan megnövekedett inflációt jelent a megnövekedett logisztikai költségekkel kombinálva. A jó oldalát tekintve csatlakozott Kiefer-Polz asszonyhoz, amikor hangsúlyozta, hogy a fa mint környezetbarát építőipari termék kétségtelenül elismert – a fa fokozott felhasználása ellensúlyozhatja az építőipari piac várható lassulását.
Michael Snow, aki az észak-amerikai gyártók szemszögéből tartott előadást, a kínai gazdasági növekedés lassulásáról számolt be, és a gyorsan hanyatló lakáspiac közvetlen hatással van a bútoreladásra is. Snow azt is megjegyezte, hogy az erdőirtásmentes termékekről szóló új rendelet tervezet, amelyet jelenleg uniós szinten tárgyalnak, “az amerikai lombosfát ki fogja szorítani az uniós piacokról, az ezzel összefüggő költségvonzatok miatt”, például a földrajzi helymeghatározási követelmény miatt.
James Xu rámutatott, hogy sem az USA, sem Európa nem a vezető lombosfa exportőr Kínába, mert más régiók előnybe kerültek: Kína most nagy mennyiségű fát importál Oroszországból és Thaiföldről az alacsonyabb költségek miatt. Xu úr ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a költségek befolyásolják a fogyasztók döntését, hanem a “divat” is kulcsfontosságú tényező. Üzleti lehetőségeket inkább az indiai piacon lehet találni, ahogyan azt Dr. Michael Adams is kiemelte: “Az indiai gazdaság 2022 második negyedévében éves szinten elképesztő, 13,5%-os növekedést produkált. A növekedési kilátások továbbra is jók, a nagyvállalatok folytatják a beruházásokat, miközben az építőanyag-piac várhatóan az elkövetkező 5-6 évben is növekedni fog”.
Az európai parkettapiac, ahogy Lorenzo Onofri bemutatta, 2021-ben jó volt a piac (+6,2% 2021/2020), de 2022-ben már csökkenésnek indult, ami a csökkenő fogyasztói bizalmat tükrözi (háború, energiaárak, valamint a megfizethető tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya – főként Oroszországból érkezik). Az uniós parkettagyártók (melyeket uniós szinten a FEP képvisel) más szövetségekkel együtt határozottan felszólítják az EU-t, hogy hozzon létre olyan eszközt, amely korlátozza a tölgy rönk exportját az EU-n kívülre. A tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya miatt a parkettaipar új fenntartható nyersanyag-helyettesítő anyagok után kutat, miközben továbbra is befektet a REAL WOOD kezdeményezésbe, hogy meggyőzze a fogyasztókat arról, hogy valódi fapadlót használjanak, és ne olyan mesterséges termékeket, amelyek fának tettetik magukat. A parkettaiparral azonos kihívásokban osztozik az európai bútoripar, és De Jaeger úr beszámolója szerint 2023-ban további piaci lassulásra számít, mivel a nyersanyag-beszerzéssel kapcsolatos kihívások növekednek, és az árak várhatóan emelkedni fognak.
Végezetül, amint azt a legtöbb felszólaló hangsúlyozta, a lombosfa-iparágak profitálhatnak a fatermékek pozitív környezeti értékéből, amelyet az európai döntéshozók és a fogyasztók is egyre inkább felismernek. Ugyanakkor az ágazatnak új piacokat és lehetőségeket kell találnia: egyes lombos fafajok kihasználatlanok, és az erdők potenciálisan több olyan fafajt fognak adni, amelyek jelenleg “kisebb jelentőségűek”. Ebben az értelemben a kutatás és a lombosfából készült termékek új alkalmazásaira vonatkozó szabványok kidolgozása kulcsfontosságú lesz az ágazat számára az elkövetkező években.
A következő nemzetközi lombosfa-konferenciára 2024-ben kerül sor Bécsben, Ausztriában.
Az előadások prezentációi ezen a linken letölthetőek.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EOS
1 megjegyzés