FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az erdőtüzek nyomában

Egyre több hatalmas tűzvész pusztít egyre nagyobb területeken. Általában az ember a bűnös: tábortűz, cigaretta vagy gyújtogatás. De mi köze ehhez a klímaváltozásnak? Riporterünk, Hans von der Brelie Tenerifén járt, ahol idén nyáron a sziget felszínének 6 százaléka égett le.

Tenerife augusztusban: a paradicsomi sziget lángoló pokollá változik (video). Alig néhány nap alatt 15.000 hektár erdőt emésztett fel ez a tűz. A katasztrófavédelemnek 13 000 embert kellett evakuálnia.

Antonio Aguiar megmutatja nekünk a dédapja által ültetett, leégett gesztenyefát. A könnyeivel küszködik, miközben a megfeketedett tájat nézi: “Szörnyű, ez annyira szomorú. A következmények végzetesek, barbárok, elképzelhetetlenek”.

A csirkéi elpusztultak. “Egyikünk sem gondolta, hogy a tűz eljön idáig, de olyan gyorsan, brutálisan és olyan erővel jött, a lángok 40-50 méter magasak voltak, és az egyetlen, akit ki tudtam innen hozni, az a kutya volt”.

Antonio a rossz erdő- és földgazdálkodást okolja. A műveletlen területeken felhalmozódik a száraz aljnövényzet: a tűz lakomája. “A szigeten a becslések szerint a mezőgazdasági területek 60%-a elhagyatott” – mondja Antonio.

Egyik barátja, Miguel Salazar Jacinto egyetért és meg is magyarázza: “Régebben az emberek száraz fát vittek az erdőkből a főzéshez. És hatalmas szarvasmarhacsordák voltak mindenütt. Ezért az erdők tisztábbak voltak.”

Bejutok a vészhelyzeti parancsnoki központba. A tűzoltók, a polgári védelem, a rendőrség és a katonai erők operatív vezetői úgy döntenek, hogy folytatják a légi tűzoltást. A problémát a városok burjánzása jelenti: házak mindenütt, közel az égő erdőhöz.

A spanyol ökológiai átállásért felelős miniszter, Teresa Ribera Rodríguez osztja ezt a nézetet. Előremutatóan ajánlja: “Be kell fektetnünk az előrejelzésbe, a korai figyelmeztetésbe”.

Miért lett a tűz ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas? Túl sok a holtfa a hegyi kanyonokban. A polgári védelem vezetője, Montserrat Román elmagyarázza, hogy a tűz saját klímát teremtett: hat kilométer magas füstoszlopot, amely napokig minden irányba szórta a szikrákat. És megerősíti, hogy a klímaválság valóban szerepet játszik: “Egyre gyakoribb és kiterjedtebb a hőség, a magas hőmérséklet és az aszály. A klímaváltozásnak szerepe van ezeknek a tüzeknek az erősödésében és súlyosságában”.

A szakemberek figyelmeztetnek: a legrosszabb még hátravan. A rossz erdőgazdálkodás és a nagy népesedési nyomás puskaporos hordóvá változtatta a Kanári-szigeteket. A rossz fejlesztési tervek, a klímaválság és a gyújtogatók közösen dolgoznak a pusztításon. Ennek a hatalmas tűznek már vége, de a következő már várat magára.

forrás: euronews 09-07

Előző cikk

Grúzia: esőerdők és felhőkarcolók

Következő cikk

A klíma és az erdők



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Selmeci Társaság 35 éves

A Selmeci Társaság idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, melyet egy hétvégi programsorozattal készül megünnepelni 2024. november 8. és…
Tovább

Gyászhír – Bolla Sándor [83]

2024. szeptember 4-én, életének 83. évében, elhunyt Bolla Sándor, Pro Natura-díjas (1996), Bedő-díjas (2008) erdésztechnikus, okl. erdőmérnök, az…