Nem mindennapi feladatra vállalkozott Bojár Iván András és csapata: a 10 millió fa elültetése mellett Magyarországon őshonos fafajok magjának gyűjtésébe is belevágtak. Emellett a környezetvédelemről, a sztárok aktivitásáról és egy kis pszichológiáról is beszélt a művészettörténész.
Visszanyerni valamit abból, amit már elveszítettünk, talán ezzel lehet leginkább leírni, mi is az a küldetés, amelyre a 10 millió Fa csapata vállalkozott több mint négy évvel ezelőtt. Hogyan egészíti ki az eddigi tevékenységüket a Magyarországon őshonos fafajok magjának gyűjtése?
A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja, hogy tízmillió fát ültessünk el Magyarországon, mindezt úgy, hogy a lehető legtöbb embert vonjunk be, hiszen a természet megóvása, értékeinek gyarapítása közös ügyünk. Jelenleg csaknem százharminc településen vagyunk jelen, minden szezonban ötven-hatvan helyszínen ültetünk fákat, cserjéket, így közterületen, oktatási és szociális intézményekben, de vannak már földterület felajánlásaink is, így egy-egy területen a saját csapatunk által ültetett erdőket is fejlesztjük. Idén leginkább ebbe az irányba, az erdősítés felé kacsintgatunk.
Azért, hogy minél hatékonyabban dolgozhassunk, szükségesnek láttuk, ha nem csak már szárba szökkent növényeket, de azok terméseit is elkezdjük begyűjteni. Ehhez kizárólag őshonos fafajok és cserjék magjait használjuk, így például kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.
Művészettörténész vagyok, nem szeretnék úgy tenni, mint akinek a kisujjában van az erdész szakma, ezért inkább munkatársamat, Bozzay Balázs erdésztechnikust, faápoló szakmérnököt, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértőjét idézem. Ő minden ültetésünk alkalmával kiemeli, hogy a fásítás egyszerre segíti az erózió csökkentését, hiszen jobban megtartja a lehulló csapadékot, de segít a talaj, valamint az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában is. Külön figyelünk arra is, hogy a különböző társításokkal, facsoportokkal együtt az általunk ültetett területek magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló legyen. A magyarországi faiskolákban kapható facsemeték nagy részét külföldről vásárolják fel, így értelemszerűen kikerülnek az országból. Természetesen globálisan ez is rendkívül hasznos, de a mi munkánkat megnehezíti.
Mennyire aktivizálhatóak a témában a társadalom különböző szereplői, a vállalatok, a helyi közösségek, az önkéntesek?
A különböző piaci szektorban működő vállalati együttműködéseink azt mutatják, hogy egyre több szervezet ismeri fel: verseny helyett együttműködésre van szükség. A cégvezetők egy része már felismerte, hogy a bolygónkat, pontosabban azon az emberi élet feltételeit, óvnunk kell. Ahhoz pedig fel kell hívnunk az emberek figyelmét a környezetvédelemre.
Egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésünkhöz, és akár kisebb, akár nagyobb csapatban, de valóban megéri összefogni, és új növényeket ültetni, ezáltal kicsit hozzátenni a klímaválság elleni küzdelemhez. A célunk elérése elképzelhetetlen lenne egy folyamatosan fejlődő közösség nélkül. Ők jelentik a nagyszabású projektünk szívét. Hihetetlenül lelkes csapatról beszélek, akik gyakorlatilag néhány év alatt a professzionális nagyvállalati működési modell jegyeit magán viselő szervezetté alakították szervezetünket. Idén ez ügyben is magasabb fokozatra kapcsolunk, és szeretnénk például új lendületet adni az ismert emberek közreműködésével megvalósuló kampányainknak, de folyamatosan várjuk a társadalom legszélesebb rétegéből érkező önkéntesek jelentkezését is.
Pokorny Lia, a 10 millió Fa Alapítvány nagykövete, de említhetem Geszti Pétert is, aki a közelmúltban csatlakozott hozzánk. Mellettük olyan közismert személyek fejezték ki támogatásukat, mint Pumped Gabo, aki egy-egy ültetési akció során lemezlovasként szórakoztatta a lelkes természetbarátokat. Kollár-Klemencz Lászlóról talán kevesen tudják, hogy tájrendező-kertépítő mérnök végzettséggel is rendelkezik, amellett, hogy énekel a Kistehén zenekarban. Filozofikus novellákkal, és természetesen zeneszámokkal is nagy segítségünkre van. Szinetár Dóra, Döbrösi Laura, Szabó Simon és Váczi Eszter is ültetett már velünk. Mindannyian sok-sok emberhez képesek eljuttatni az üzenetünket. Vagy ott van Boldizsár Ildikó, aki mesekutatóként és meseterapeutaként elsősorban a szellemi, de mondhatom, hogy spirituális értelemben is segítségünkre van. Ahhoz, hogy a természetet, azon belül is a fák, a növények világát értsük, el kell rugaszkodnunk a materiális, fogyasztási őrület uralta életünktől.
Azt szokták mondani, hogy minden emberben lakik egy fa…
Nem véletlen, hogy amikor pszichológus segítségét kérjük például egy traumánk feldolgozása kapcsán, akkor ő elsőként fát rajzoltat velünk. Ezen szimbólumon keresztül lehet a legközvetlenebb módon eljutni a lelkünkhöz. Egy gyerek rajzából is egyértelműen kiolvashatóak a személyiségjegyei, pillanatnyi hangulata. A gyerekek is előszeretettel rajzolnak fákat.
Egészen elképesztő, amilyen mértékben távolodtunk el a természettől, pedig az, a maga misztikumával kitörölhetetlenül itt él bennünk.
Úgy érzékelem egyébként, hogy ezt a nők jobban értik. Nem véletlen, hogy a szervezetünkben is jelentősen több a nő, mint a férfi. Egészen fantasztikus munkát végeznek. Hiszem, hogy nálunk ki is tudnak teljesedni.
Mennyire trendi ma környezetvédelemmel foglalkozni?
A társadalom egy részében egészen biztos, hogy számít, ha valaki felelősen gondolkozik. Ugyanezt tapasztalom a fiatalok jelentős részén is, akik sokszor jobban tisztában vannak az emberiségre leselkedő veszélyekkel, vagy egész konkrét problémákkal, akár a globális felmelegedéssel, mint a felnőttek. Nekik van igazuk, ha átfogóan szemléljük a természetet, akkor azt láthatjuk, hogy elég nagy bajban vagyunk. Ez nyilvánvalóan hatással van ránk, emberekre is.
Minden emberre hárul valamennyi a planetáris felelősségből. Arra is, aki fákat ültet, de arra is, aki járó motorral áll félórákat egy városi utcán, mert SMS-t ír. És akkor csak pici, jelzésértékű példát mondtam. Meg kellene tudnunk őrizni a bolygót olyannak, ahogy átvettük az őseinktől, de lehetne akár jobb állapotban is a következő generációra hagyni. Ez persze sokkal aktívabb, tudatosabb életet és nagyobb erőforrásokat igényel, amit a különböző szervezeteknek is célul kellene kitűzniük.
Az Európai Unióban van ez irányú törekvés, hiszen olyan iniciatívákat fogalmazott meg, amelyek következtében a vállalatoknak a környezetvédelmi állapotok visszaállításába sokkal intenzívebben kell majd bekapcsolódniuk. A tervek szerint az Európai Uniót 2050-ig zéró karbon állapotára akarják hozni. Ehhez az egyetlen üzleti alapon értelmezhető szén-dioxid megkötő technológia az erdősítés. Ebben állunk a társadalom és a szervezetek szolgálatába. Célunk az, hogy 2023-ban túlszárnyaljuk az eddigi ültetéseink számát, amihez várjuk a tenni vágyó magánszemélyek és cégek megkeresését. Dolgozzunk össze egy jobb és élhetőbb világért!
forrás: BLIKK
