EU Tanácsa következtetései az erdőstratégiáról

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén elfogadott következtetésekben a miniszterek elismerték, hogy az erdőknek nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk az európai zöld megállapodásban foglalt célok, valamint az olyan globális célértékek teljesítéséhez, mint amilyenek a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben is szerepelnek.
(FATÁJ megjegyzés: az Agrárminisztériumi sajtóanyagát hétfőn már közöltük, a témához most jelent meg az EU Tanácsa alábbi sajtóközleménye magyarul.)

Ezen belül is a miniszterek:

• kiemelték, hogy az erdők az „Egy az egészség” koncepció keretében alapvető szerepet töltenek be a humán- és az állategészségügy, valamint a természeti környezet egészsége szempontjából
• egyetértettek abban, hogy az erdészet kulcsszerepet játszhat az Uniónak a zöld, klímasemleges és versenyképes körforgásos biogazdaságra való átállásában
• hangsúlyozták a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt felek és a civil társadalom közötti együttműködés és konstruktív párbeszéd fontosságát
• üdvözölték az erdészettel kapcsolatos új kutatási és innovációs partnerség létrehozására irányuló javaslatot, amiképpen azt is, hogy az új stratégia hangsúlyt helyez a fenntartható módon előállított faalapú termékek népszerűsítésére.

Mindazonáltal a miniszterek a tanácsi következtetésekben arra is felhívták a figyelmet, hogy egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági vetületei között, valamint hangsúlyozták, hogy fontos tiszteletben tartani és fenntartani az erdőknek és az erdőgazdálkodási gyakorlatoknak a különböző tagállamok és régiók szintjén megfigyelhető sokféleségét. Ezen túlmenően a tagállamok kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy lenne-e hozzáadott értéke annak, ha nemzeti erdészeti stratégiai terveket dolgoznának ki, ahogyan azt a Bizottság a közleményében előirányozza, és a meglévő nemzetközi monitoring- és jelentéstételi folyamatok alkalmazását szorgalmazták. Végezetül a miniszterek úgy vélték, hogy az új uniós erdőstratégiának a globális erdőirtás megfékezését célzó nemzetközi dimenziót is magában kellene foglalnia.

“A területarányosan legkiterjedtebb erdőterületekkel rendelkező európai országok egyikeként Szlovénia mindig is elismerte a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét. A ma elfogadott következtetések azt tükrözik, hogy az erdőink előtt álló, példa nélküli mértékű kihívásokkal való szembenézés érdekében az összes érdekelt félnek együtt kell működnie egymással és kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia, miközben azon közösségek részére is védelmet kell biztosítani, amelyek megélhetése az erdészeti erőforrásoktól függ.” – közölte Jože Podgoršek, Szlovénia mezőgazdasági minisztere

Háttér

Az Európai Bizottság 2021. július 14-én közzétette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiát. Az európai zöld megállapodás kiemelt elemei közé tartozó kezdeményezés az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájára épül, és központi részét fogja képezni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A Bizottság a közleményében több olyan intézkedést is javasol, amelyek arra irányulnak, hogy növeljék az európai erdők méretét és minőségét, valamint javítsák az erdőknek az olyan kihívásokkal szembeni rezilienciáját, mint például az éghajlatváltozás, mindeközben azon közösségeket is támogatva, amelyek megélhetése az erdészettől függ.

A Bizottság az európai erdők helyreállítása és az erdőalapú iparágak védelme érdekében a következő intézkedéseket javasolja:

• előmozdítani a fenntartható erdőgazdálkodást, többek között a faalapú erőforrások fenntartható használatának ösztönzése révén
• pénzügyi ösztönzőket biztosítani az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók részére annak érdekében, hogy azok környezetbarát – például a szén-dioxid-tárolással és -megkötéssel kapcsolatos – gyakorlatokat alkalmazzanak
• növelni az erdők méretét és javítani biológiai sokféleségüket, többek között 3 milliárd új fa ültetésével 2030-ig
• népszerűsíteni az alternatív erdészeti iparágakat – például az ökoturizmust –, valamint az olyan nem faalapú termékeket, mint a parafa, a méz és a gyógynövények
• ösztönözni a közös agrárpolitika keretében nyújtott olyan pénzügyi támogatások igénybevételét, amelyek segíthetik az erdőket és az erdőalapú iparágakat az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében
• oktatást és képzést biztosítani az erdőalapú iparágakban dolgozók részére, valamint ezen iparágakat vonzóbbá tenni a fiatalok számára
• létrehozni egy, az ökoszisztémák helyreállítását szolgáló, jogilag kötelező erejű eszközt
• védelmezni az EU még meglévő természetes és őshonos erdőit.

Következő lépések

A Bizottság a közleményében ütemterv formájában részletezi, hogy milyen konkrét lépéseket fog tenni a 2021–2023-as időszakban az új uniós erdőstratégia céljainak elérése érdekében. A Bizottság 2025-ig felülvizsgálja majd a stratégiát annak érdekében, hogy felmérje az elért eredményeket, valamint megállapítsa azt, hogy szükség van-e további intézkedésekre. A Tanács a ma elfogadott következtetésekben arra is felkéri a Bizottságot, hogy éves szinten nyújtson naprakész tájékoztatást a stratégia végrehajtásáról, valamint hogy vonja be a Tanácsot a felülvizsgálat alapján esetlegesen meghozott további intézkedésekbe.

• A Tanács következtetései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról

(FATÁJ megjegyzés: a szövegezése értelmében ez a dokumentum tervezetként került a november 15-i tanácsülés elé. Mi azzal a feltételezéssel mutatjuk a 30 pontból álló anyagot, hogy ezt a szövegezést fogadták el az ülés résztvevői.)

(Tervezet – ) A Tanács következtetései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról
Az Európai Unió Tanácsa,

1. EMLÉKEZTETVE az erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikai kilátásokról és a 2020 utáni uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló, 2020. november 10-i, az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása terén elért előrehaladásról és egy új erdészeti stratégiai keretről szóló, 2019. április 15-i, a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról szóló, 2019. december 16-i, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiáról szóló, 2021. június 10-i, a „Helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében” című, 2020. december 17-i, az aktualizált uniós biogazdasági stratégiáról szóló, 2019. november 29-i és „A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség” című, 2020. október 23-itanácsi következtetésekre,
   
2. TUDATÁBAN annak, hogy a FOREST EUROPE miniszteri folyamat vezető szerepet tölt be az erdők többfunkciós szerepével és a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos párbeszéd, elvek, kritériumok, mutatók és fogalommeghatározások kidolgozásában, valamint EMLÉKEZTETVE az összes uniós tagállam és az Európai Unió nevében az Európai Bizottság által aláírt FOREST EUROPE állásfoglalásokra és nyilatkozatokra, továbbá „A jövő, amelyre vágyunk – az erdők, melyekre szükségünk van” című pozsonyi miniszteri nyilatkozatban szereplő, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan az európai erdőkkel kapcsolatos közös jövőképre,
   
3. HANGSÚLYOZVA, hogy a tagállamok a saját erdészeti szakpolitikáiknak megfelelően nemzeti erdőstratégiákat, az erdőkkel kapcsolatos programokat és eszközöket, valamint a fenntartható erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb eszközöket dolgoztak ki és hajtottak végre, illetve alkalmaztak,

4. TUDATÁBAN annak, hogy a FOREST EUROPE által az erdészeti elvek alapján meghatározott fenntartható erdőgazdálkodás egy olyan dinamikus és alakulóban lévő fogalom, amely keretet biztosít ahhoz, hogy kiegyensúlyozottá lehessen tenni az erdők és/vagy az erdei ökoszisztémák által biztosított ökológiai, gazdasági és szociális szolgáltatásokat és e szolgáltatások javítását annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a fenntartható fejlődés mindhárom dimenziójához, és ezáltal előmozdítsák az erdők sokrétű funkcióit,
   
5. HANGSÚLYOZVA, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás olyan fontos természetalapú megoldás, amely az erdészeti erőforrások fenntartása és megfelelő fejlesztése, valamint a globális szénkörforgáshoz, az erdei ökoszisztémák egészségéhez, vitalitásához és rezilienciájához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, helyreállításához és fenntartható hasznosításához, mindenekelőtt az éghajlatváltozás hatása tekintetében az erdők védelmi funkcióihoz, valamint az erdők produktív és egyéb társadalmi-gazdasági funkcióihoz való hozzájárulás tekintetében több célt is magában foglal,
   
   Az erdőkre vonatkozó holisztikus megközelítés és keret
   
6. ÜDVÖZLI a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról szóló bizottsági közlemény közzétételét, továbbá az abban szereplő, arra irányuló fokozott törekvést, hogy az erdők többfunkciós szerepük révén hozzájáruljanak az európai zöld megállapodáshoz, valamint az erdőkkel kapcsolatos, többek között a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben szereplő globális célokhoz és célértékekhez. HANGSÚLYOZZA, hogy az erdők és az erdőalapú ágazat fontos szerepet tölthet be a fenntartható, zöld, klímasemleges és versenyképes körforgásos biogazdaságra való uniós átállásban;
   
7. EMLÉKEZTET arra, hogy az ágazat tekintetében olyan átfogó keretre van szükség, amely révén kiegyensúlyozott és holisztikus módon figyelembe vehető a fenntarthatóság mindhárom dimenziója, KIEMELI egyrészt, hogy összhangra van szükség az erdőket közvetlenül vagy közvetve érintő különböző, erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikák, célok és eszközök között, másrészt pedig az EU-nak a különböző nemzetközi folyamatokban betöltött szerepével való kapcsolatot. HANGSÚLYOZZA, hogy a közleményben kiegyensúlyozott jövőképre lenne szükség a fenntarthatóság különböző dimenziói tekintetében. A stratégia végrehajtását illetően KIEMELI, hogy fokozni kell a társadalmi-gazdasági célokat, meg kell határozni az uniós erdőstratégiába újonnan bevezetett fogalmakat és kifejezéseket, valamint egyértelmű lépéseket kell meghatározni a Bizottság és a tagállamok közötti jövőbeli együttműködéshez;
   
8. HANGSÚLYOZZA, hogy az erdők fontos szerepet töltenek be az EU-ban a biológiai sokféleség csökkenése, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, többek között az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó erőteljesebb intézkedések révén. EMLÉKEZTET az EU-ban még meglévő természetes és őshonos erdők meghatározására, feltérképezésére és nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő munkára, amelynek célja ezen erdők védelmének a biztosítása. SAJNÁLATÁT fejezi ki amiatt, hogy a stratégiában nem dolgozták ki kellőképpen az elsivatagosodás és az erdők hidrológiai funkciójának aspektusait;
   
9. ÜDVÖZLI a fenntartható módon előállított – és különösen a hosszú élettartamú – faalapú termékek előmozdítására helyezett hangsúlyt, egyúttal pedig EMLÉKEZTET arra, hogy az erdőalapú – többek között a hosszú és a rövid élettartamú – termékek erőforrás-hatékony és fenntartható termelése és használata hozzájárul az éghajlat-politikai célok eléréséhez, a körforgásos biogazdasághoz, a világjárványt követő fenntartható és környezetbarátabb gazdasági helyreállításhoz, valamint a vidékfejlesztéshez. E tekintetben HANGSÚLYOZZA, hogy még jobban elő kell mozdítani a fenntartható termelést, fogyasztást és beruházásokat, továbbá az értéklánc egésze mentén elő kell mozdítani a rövid és helyi ellátási láncokat, valamint a fenntarthatóság-központú közbeszerzési politikákat, elsősorban az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság elősegítése tekintetében;
   
10. ÜDVÖZLI annak elismerését, hogy az erdők megélhetést és fontos ökoszisztémaszolgáltatásokat biztosítanak. KIEMELI, hogy a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködése révén – egy közös végrehajtási munkaprogram részeként – tovább kell fejleszteni a stratégiában foglalt konkrét társadalmi-gazdasági célokat. NYOMATÉKOSÍTJA az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók kulcsszerepét a stratégia célkitűzéseinek teljesítésében, ideértve a vidéki területek fejlesztésének támogatását, a vidék elnéptelenedésének ellensúlyozása és a vidék újjáélesztése érdekében;
    
11. HANGSÚLYOZZA, hogy ki kell aknázni a rendelkezésre álló pénzügyi mechanizmusokat és ösztönzőket, többek között az erdei ökoszisztéma-szolgáltatásokért történő kifizetések vonatkozásában. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen vizsgáljon meg új, innovatív, piaci alapú megoldásokkal kapcsolatos lehetőségeket – ilyenek lehetnek például az ökoszisztéma-szolgáltatásokért, az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséért és az azokhoz való alkalmazkodásért, valamint a biológiai sokféleségért történő kifizetések –, ideértve olyan megoldásokat is, mint a természetközeli erdőgazdálkodás és a karbongazdálkodás, és ennek során korlátozza az erdőtulajdonosokra és -gazdálkodókra, valamint a közigazgatásra háruló adminisztratív terheket;
    
12. HANGSÚLYOZZA, hogy egy mindenki által egységesen alkalmazandó megközelítés az Unió erdői vonatkozásában kontraproduktívnak bizonyulhat. NYOMATÉKOSÍTJA, hogy el kell ismerni, tiszteletben kell tartani és meg kell őrizni az erdők és erdei ökoszisztémák, az erdőterületek, az erdőgazdálkodási és erdőművelési gyakorlatok, a tulajdonviszonyok, a tagállamok és régiók, köztük a hátrányos természeti adottságú területek és a legkülső régiók eltérő kulturális és történelmi fejlődésének sokféleségét és sajátosságait;
    
13. KIEMELI a tagállami hatáskörök jelentőségét, és e tekintetben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA az erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikai kilátásokról és a 2020 utáni uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló, 2020. november 10-i tanácsi következtetések 6. pontjának g) alpontjában foglaltakat;
    
14. SAJNÁLATÁT FEJEZI KI amiatt, hogy az új uniós erdőstratégiát nem a tagállamokkal és az érdekelt felekkel közösen dolgozták ki, valamint KIEMELI, hogy szándékában áll a Bizottsággal való együttműködés, és arra készen áll, továbbá ELISMERI, hogy közös érdek fűződik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia integrált módon történő végrehajtásához. E tekintetben HANGSÚLYOZZA a tagállamok, az Európai Bizottság és a páneurópai régió egyéb jelentős partnerei közötti együttműködés, koordináció és közös tevékenységek fontosságát az erdészeti politikával kapcsolatos kérdésekben;
    
15. NYUGTÁZZA az erdészeti megfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési keretrendszerre vonatkozó jogalkotási javaslatra irányuló kezdeményezést, ideértve a tagállamok erdészeti stratégiai terveit. KÉRI továbbá, hogy pontosítsák e tervek hozzáadott értékét, és EMLÉKEZTET arra, hogy ügyelni kell a költséghatékonyságra és el kell kerülni az átfedéseket, illetve a további adminisztratív terhek keletkezését, valamint emlékeztet az olyan, már meglévő átfogó nemzeti erdőgazdálkodási programokra, illetve stratégiákra, amelyeket nemzetközileg elfogadott kötelezettségvállalások alapján, így például az ENSZ erdészeti stratégiai terve és a FOREST EUROPE bécsi állásfoglalása alapján dolgoztak ki, ezenfelül pedig arra, hogy a tagállamok hatáskörökkel rendelkeznek ezzel kapcsolatban;
    
16. KIEMELI annak fontosságát, hogy – a szakpolitikai döntéshozatal alapjaként – rendelkezésre álljon egy erdőkre vonatkozó megbízható és átlátható adat- és információs bázis. EMLÉKEZTET arra, hogy az adatok gyűjtése, feldolgozása, bejelentése és kiértékelése során a lehető legjobban és leghatékonyabban kell felhasználni a meglévő nemzeti erdőnyilvántartásokat és az azokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, többek között az ENFIN-hálózat keretében. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a szakértőkkel közösen elemezze az erdészeti adatok gyűjtése terén jelenleg fennálló különbségeket és esetleges hiányosságokat;
    
17. ÚGY VÉLI, hogy teljes mértékben ki kell használni a nemzetközi és regionális folyamatok – így például a FOREST EUROPE – keretében kidolgozott, már meglévő fogalommeghatározásokat és mutatókat, és ezeket teljes körűen igénybe kell venni az EU-ban található erdők állapotának nyomon követésére és a kapcsolódó jelentéstételre. FELKÉRI a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal szorosan együttműködve és az európai erdőtudományi partnerség kutatási hálózatainak támogatásával – végezzen értékelést, és hozzon közös döntést arról, hogy szükség van-e a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó új uniós szintű mutatókra, küszöbértékekre, illetve tartományokra, valamint hogy ezek milyen hozzáadott értéket képviselnének. Ezenfelül ezekről a küszöbértékekről, illetve tartományokról az egyes országokban található erdők közötti különbségek figyelembevételével, nemzeti vagy szubnacionális szinten kell dönteni, és ezeket ilyen módon kell megállapítani;
    
18. ÜDVÖZLI, hogy a stratégia szem előtt tartja azt, hogy növelni kell az erdők rezilienciáját. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a természeti katasztrófák és más zavaró tényezők, amelyeket az éghajlatváltozás valószínűsíthetően tovább súlyosbít, kedvezőtlen hatásokkal járnak az erdőkre nézve és kockázatokat jelentenek. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy – egy strukturált és integrált megközelítés kialakítása érdekében – szorosan működjön együtt a tagállamokkal a természeti katasztrófákkal és az erdőket zavaró tényezőkkel, különösen az erdőtüzekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos munka elmélyítése terén, valamint ennek során vegye figyelembe a tagállamok közigazgatásaival és érdekelt feleivel való hatékony együttműködésre és tapasztalatcserére szolgáló platformokat, továbbá tartsa szem előtt a FOREST EUROPE keretében zajló, az erdőkkel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tudásmechanizmus kialakítására irányuló munkát;
    
19. KIEMELI, hogy a kutatás és az innováció fontos hajtóerőt jelent a stratégia ambiciózus céljainak elérése szempontjából. Szorosabb együttműködésre SZÓLÍT FEL a kutatási és innovációs tervezés és tevékenységek terén, többek között a fenntartható módon előállított fa és egyéb erdészeti termékek körforgásos biogazdaságban való használatának előmozdítása, illetve annak érdekében, hogy az erdők hozzájáruljanak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, az azokhoz való alkalmazkodásra és a biológiai sokféleségre irányuló célkitűzések eléréséhez. ÜDVÖZLI az erdészettel kapcsolatos kutatási és innovációs partnerség annak biztosítása mellett való létrehozását, hogy e partnerség munkája összhangban álljon a meglévő nemzetközi szervezetek keretében zajló együttműködésekkel;
    
20. EGYETÉRT azzal, hogy inkluzív megközelítésre, valamint az erdészeti vonatkozású uniós szervek közötti megfelelő koordinációra van szükség. JAVASOLJA, hogy továbbra is a jelenleg működő, az Erdészeti Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, 1989. május 29-i 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottság maradjon annak legfőbb fóruma, hogy a tagállamok képviselői és a Bizottság az erdőkkel kapcsolatos kérdéseket uniós szinten megvitassák, illetve tanácsadást nyújtsanak e téren, és így e bizottság szerepe megerősödjön az uniós erdőstratégia végrehajtásában;
    
21. ÖSZTÖNZI az érdekelt felek – köztük az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók – teljes körű bevonását a végrehajtást előkészítő konzultációkba és a stratégia végrehajtásába. Konstruktív párbeszédre és együttműködésre SZÓLÍT FEL a Bizottság, a tagállamok, az érdekelt felek és a civil társadalom között;
    
22. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az Erdészeti Állandó Bizottsággal közösen dolgozzon ki egy olyan éves munkatervet, amely konkrét munkafolyamatokat tartalmaz, többek között az erdők rezilienciája és az éghajlatváltozás hatásai, a körforgásos biogazdaság, valamint az erdők biológiai sokfélesége és az ökoszisztéma-szolgáltatások terén, biztosítva ugyanakkor a Bizottság erdőkkel foglalkozó más csoportjaitól származó információk figyelembevételét is;
    
23. SÜRGETI, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó, már meglévő önkéntes tanúsítási rendszerek által képviselt hozzáadott érték jelentsen előfeltételt az új tanúsítási rendszerek bevezetésének mérlegelése során. HANGSÚLYOZZA, hogy egyértelművé kell tenni az új, „természetközeli” tanúsítási rendszerek szükségességét és azok bizonyítható hozzáadott értékét. KIEMELI, hogy ez további adminisztratív terhekkel és költségekkel járhat, összezavarhatja a fogyasztókat, valamint a meglévő erdőtanúsítási rendszerekkel való átfedésekhez vezethet;
    
24. ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy fokozni kell a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépést, valamint a vonatkozó hatályos uniós rendelet végrehajtását és érvényesítését, továbbá VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet, illetve a FLEGT-rendelet célravezetőségi vizsgálata, a tervezett bizottsági jogalkotási javaslat, valamint más olyan, nem jogalkotási intézkedések elé, melyek célja az uniós piacon forgalomba hozott termékekhez kapcsolódó erdőirtás vagy erdőpusztulás kockázatának a minimalizálása;
    
25. HANGSÚLYOZZA, hogy egy olyan átfogó uniós erdőstratégia sikeres végrehajtásával, amely elősegíti az erdők multifunkcionalitását, és ezáltal hozzájárul a globális erdészeti célok és több fenntartható fejlődési cél megvalósításához, az EU és tagállamai továbbra is vezető szerepet tölthetnek be globális szinten a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdításában és az erdőirtás megállításában a különböző nemzetközi fórumokon, így például az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumán, a FAO COFO-ban, valamint olyan regionális szervezetekben és folyamatokban, mint a FOREST EUROPE, az ENSZ EGB és a FAO Európai Erdészeti Bizottsága. SAJNÁLATÁT FEJEZI KI amiatt, hogy az új uniós erdőstratégiából kimaradt ez a nemzetközi dimenzió;
    
26. MEGJEGYZI, hogy a stratégiából nem derül ki egyértelműen, hogy az milyen hatást gyakorol az EU-n kívüli erdők állapotára, és hogy miként kerülhető el az, hogy az EU-ban található erdők vonatkozásában javasolt óvintézkedések nagyobb lábnyomot és nagyobb lehetséges kedvezőtlen hatásokat eredményezzenek az EU-n kívüli erdők tekintetében, különösen a természetes erdőkre nézve, a fa és a fatermékek megnövekedett importja miatt. Ezért FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy a javasolt intézkedések hatásvizsgálata során vegye figyelembe ezt a dimenziót, és adott esetben javasoljon további intézkedéseket a hatások mérséklésére;
    
27. ÖSZTÖNZI az őslakos népek és a helyi közösségek teljes körű és hatékony részvételét a stratégia célkitűzéseinek végrehajtásában és megvalósításában. Az őslakos népek szerepével kapcsolatban KIEMELI az UNDRIP jelentőségét;
    
28. FELKÉRI a Bizottságot, hogy tegyen évente jelentést a Tanácsnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia végrehajtásáról és az e következtetésekben megfogalmazott ajánlásokról, továbbá 2025-ben terjessze elő az elért eredményekre vonatkozó vizsgálat megállapításait, és vonja be a Tanácsot, ha további intézkedésekre lenne szükség;
    
29. KIEMELI, hogy az erdőtelepítés számos tagállamban folyamatban lévő és sikeres intézkedés, amelyet az EU közös agrárpolitikája is támogat. ÜDVÖZLI az arra vonatkozó ütemtervet, hogy 2030-ig legalább 3 milliárd új fát telepítsenek az EU-ban. HANGSÚLYOZZA, hogy a további fák említett telepítésére tett vállalások önkéntesek, a tagállamokban jelentős kihívást jelent a földterületek rendelkezésre állása, valamint hogy az erdőtelepítési intézkedések jóváhagyására a tagállami jogi eljárások alkalmazandók, és e tekintetben ÜDVÖZLI, hogy az ütemterv tartalmaz egy nyomonkövetési elemet is;
    
30. KIEMELI, hogy az erdők meghatározó szerepet töltenek be az emberi egészség és jóllét szempontjából, valamint hogy elő kell mozdítani az „Egy az egészség” koncepciót, amely elismeri a humán- és az állategészségügy, valamint a környezet egészsége közötti szoros összefüggést, továbbá FELSZÓLÍT arra, hogy alaposabban vizsgálják meg az erdőknek és a fenntartható erdőgazdálkodásnak az „Egy az egészség” koncepcióban betöltött szerepét, valamint növeljék az erdők, a természeti területek és a közparkok hozzájárulását az emberek jóllétéhez, mivel a Covid19-világjárvány ismét rámutatott arra, hogy az urbanizált területeket zöldebbé kell tenni.

Egy kis segítség az EU működéséhez, szervezeti felépítéséhez

forrás: Európai Tanács