A COVID-19 járvány megnövelte a fűrészáru iránti keresletet és annak árát. A javuló haszonkulcsoknak köszönhetően a finn fűrésziparban most lehetőség van beruházásokra, nemcsak a hatékonyság növeléséhez, hanem az új termelés bővítésére és olyan területekre is, mint a munkavédelem.
A fakitermelő gépek, amelyek reggel megkezdik munkát, olyan termelési lánc kezdetét jelentik, amelyet a helyi fűrészüzem hoz létre, és amely munkát és jólétet teremt az egész régióban és az egész országban. A fűrészáru 2020-ban Finnország hatodik legnagyobb exportterméke volt. A finn fűrészáruexport értéke 1,6 ezer millió euró volt, ami a fűrészüzemek teljes termelése háromnegyedének felel meg. A fűrészáru termelése és exportja előnyös a nemzetgazdaság számára. Ez az úgynevezett hozzáadott értéken alapuló exporttal függ össze, más szóval a hazai ráfordításon alapuló export részarányával.
Finnországban a fűrésziparban a hazai beszállítás kivételesen magas. A Finn Fűrészipari Szövetség ma közzétett jelentése (finn nyelven, 2022-01-27-én) nemcsak a fakitermelést sorolja fel, hanem a rönk beszerzését, a távolsági faanyagszállítást, a fűrészipari munkaerőt és a fűrészipari technológiát is. A fűrészipar által létrehozott belföldi piacnak köszönhetően Finnországban fontos fűrészipari technológiát exportáló vállalatok jöttek létre: a Veisto, a Nordautomation, a Valon Kone és a Raute mind világelsők a saját ágazatukban.
A rönk a fűrészüzemeknek köszönhetően mozog
“Amikor a fűrészüzemben zaj van, a dolgok úgy mennek, ahogy kell” – olvasható a Fűrészipari Szövetség beszámolójának címlapján. Ez egy, az erdészeti ágazatban jól ismert hasonlatot juttat eszünkbe: ha a fa az a nyersanyag, amely az erdőgazdálkodást fenntartja, akkor a fűrészipar a szíve, amely a nyersanyagot mozgásba hozza. A finn fűrészüzemek teljes rönk vásárlása évente mintegy 1,4 milliárd eurót tesz ki. A fűrészüzemek által vásárolt rönkfa a Finnországban felhasznált összes faanyag egyharmadát teszi ki.
Annak ellenére, hogy az összes hengeresfának csak egyharmadát vásárolják meg, a fűrészipar fizeti az erdőtulajdonosok faanyageladási bevételének kétharmadát. Ennek az az oka, hogy a fűrészüzemek a legértékesebb választékot, azaz a rönköt használják fel. A fűrészüzemek által kifizetett pénz nagyrészt a környezetükben marad, mivel a faanyag maximálisan jövedelmező távolsági szállítása nem több 100-150 kilométernél. A legtöbb erdőtulajdonos ezen a területen belül lakik, közel az erdejéhez.
A fűrészüzemek segítik a cellulózipart és viszont
A fűrészüzemek számos bevételi forrással rendelkeznek. A legfontosabb a fűrészáru értékesítése, de a fűrészelés melléktermékei és más tevékenységek is igen jelentősek. A fakérget a fűrészáru szárításához szükséges energia előállítására használják fel. A felvásárlók gyakran nagyon szigorú követelményeket támasztanak a faanyag nedvességtartalmával kapcsolatban. A szárításból visszamaradó hőt a távfűtési hálózatba vezetik, hogy a környékbeli épületeket fűtsék. A fűrészport szilárd bioüzemanyaggá préselik, vagy nyersanyagként eladják a forgácslapiparnak vagy a cellulózgyártásnak.
A legfontosabb melléktermék a faapríték, amely a rönkök külső részeiből (szélanyag) keletkezik, amikor a rönköt négyszögletes fűrészárura fűrészelik. A legkülső részekből készült hosszú rostú forgácsot cellulózgyáraknak adják el, amelyek számára ez kiváló nyersanyag.
A kiváló minőségű rönkfa általában regenerációs fakitermelésből* (véghasználat) származik. A fakitermelésből azonban kisebb átmérőjű fa is keletkezik, amelyet a fűrészüzemnek az üzlet részeként el kell fogadnia. Ez a kis átmérőjű fa létrehozza a hengeresfafa másodlagos piacát, és a fűrészüzem ezt a fát olyan vállalatoknak adja el, amelyek fel tudják használni, például cellulózgyáraknak.
Finnországban az ipar és az erdőtulajdonosok által évente megkötött fűrészáruügyletek száma körülbelül 150.000, de a másodlagos piacon kötött ügyletek száma több tízezerre tehető. A másodlagos piaci ügyletekből a fűrészüzemek körülbelül akkora bevételt termelnek, mint amekkora árat az erdőtulajdonosoknak fizetnek a faanyagügyletek során ugyanazokért a fákért.
Egy fűrészüzemi alkalmazott három másik embernek ad munkát
Finnországban a fűrészüzemeket függetleneknek nevezik, ha nem részei egy nagyobb vállalatnak, amely cellulóz és az abból készült termékek gyártásával foglalkozik. A Finn Fűrészüzemek Szövetségének 29 tagja van, de ezeken kívül vannak még más független fűrészüzemek is Finnországban, többek között az Anaika, az Ersa, a Shinshowa és a Binderholz.
A finnországi fűrészüzemek összesen 6.000 embert foglalkoztatnak, akiknek a fele a független fűrészüzemekben dolgozik. Közvetve minden fűrészüzemben dolgozó alkalmazott átlagosan három embernek ad munkát az értéklánc más részein, például a fakitermelés és -szállítás, az erdészeti szolgáltatások és a karbantartás területén. Ez azt jelenti, hogy az értékláncban a fűrészüzemek 24.000 embernek adnak munkát.
A fűrészüzemek alkalmazottai nem vándorló jellegűek: a munkaviszonyok átlagosan 14,5 évig tartanak. A női alkalmazottak aránya 12,3 százalék, bár ez az arány növekszik, mivel a munka egyre kevésbé fizikai jellegű, például az új technológiának köszönhetően.
A fűrészipari munkára vonatkozó állami oktatás szinte egyáltalán nem létezik.
Sok más ágazathoz képest a finn fűrészipar nagyobb felelősséget visel munkavállalói oktatásáért és képzéséért. Annak ellenére, hogy az ágazat döntő fontosságú az egész erdészeti ágazat és így az egész finn nemzetgazdaság számára, az államilag finanszírozott oktatás és képzés ezen a területen szinte teljesen megszűnt, és a jövőbeni javulást sem ígérik.
Például a faipari technológia alapképzést ma már egy iskola nyújtja a korábbi hat helyett. Ez azt jelenti, hogy a fűrésziparnak magának kell megoldania a munkaerő-felvételi problémáit. A gyakorlatban az alkalmazott tudományok egyetemén vagy más egyetemen végzett szakembereket a fűrészüzemek csak akkor kapják meg, ha egy más megfelelő szakon tanuló fiatal nyári munkát kap egy fűrészüzemben, és úgy dönt, hogy a diploma megszerzése után visszatér. Egy másik bevált módszer a közeli középiskolákkal való együttműködés. A fűrészüzemek segítettek a személyre szabott tanulmányi egységek létrehozásában, hogy az ezeket tanulmányaik részeként elvégző fiatalok ne csak a középiskolát fejezzék be, hanem fűrészüzemi munkára is szakosodjanak.
A tovább-feldolgozás javítja a fűrészüzem jövedelmezőségét
Néhány településen a fűrészipar regionális gazdaságban betöltött szerepét a helyi hatóság által vezetett projektek erősítették. A kelet-finnországi Kuhmo településen például a helyi fűrészüzem egy alkalmazottja nem csak három, hanem öt embernek ad munkát az értékláncban. Ez a Kuhmo Oy fűrészüzem által termelt fűrészáru értékláncon belüli továbbfeldolgozása szisztematikus fejlesztésének eredménye. A projektnek köszönhetően a Kuhmóban működő vállalkozások közé tartozik a Crosslam gyár, amely keresztrétegelt faanyagot (CLT) gyárt, valamint az Elementti-Sampo, amely a CLT-t magasépületekhez való előregyártott elemekké dolgozza tovább, és amely a legnagyobb ezen a területen Finnországban.
Kuhmo is rendelkezik egy helyi faépítészeti referenciával: a Tuupala iskola. Az építési projekt megmutatta, hogy minden egyes euró, amelyet az önkormányzat a projektbe fektetett, három eurót generált a regionális gazdaságban.
Jelenleg a finn fűrészipar helyzete biztató. A COVID-19 járvány növelte a keresletet és az árakat, és javította a nyereségességet. Ennek következtében számos vállalat bejelentette, hogy nemcsak a termelés hatékonyságának javításába, hanem új termelésbe is beruház.
A Keitele az elmúlt években nagy beruházásokat hajtott végre, és most a Koskisen, a Pölkky, a Junnikkala, a Kuhmo, a Versowood, a Veljekset Vaara és a Hasa jelentett be beruházásokat. A független fűrészüzemek mellett a Metsä Group hamarosan egy jelentős fűrészüzemet is üzembe helyez a nyugat-finnországi Raumában. A Metsälehti magazin szerint a beruházásokat tervező vállalatok között van még a Binderholz, az Orasko, a Vuokila Wood és a Tervolan saha ja höyläämö.
A független fűrészüzemek által bejelentett beruházások összege 250 millió euró. A Metsälehti számításai szerint azonban a fűrészipari ágazat által tervezett beruházások teljes összege eléri a 300 millió eurót. A berendezésekre vonatkozó szerződéseket főként hazai beszállítókkal kötötték meg. A jelenlegi, a faépítést előnyben részesítő tendenciák nagyobb biztonságot adnak a fejlesztési munkákhoz.
Finnország megengedhetné magának a faépítés növekedését. A faipari ágazat által a Granlund Consultingtól megrendelt jelentés szerint a fűrészipar, rétegelt lemez ipar és forgácslapipar termelésének mindössze hat százalékára lenne szükség ahhoz, hogy a faépítés volumene Finnországban a jelenlegi szinthez képest megduplázódjon.
Forrás: forest.fi
Írta: Hannes Mäntyranta
Kiegészítés:
*Íme a regenerációs fakitermelés bemutatása. Ez videó a UPM cég honlapján. Érdemes megnézni. Szerintem ez a tarvágásos véghasználat, amit ugye mennyivel szebb regenerációs fakitermelésnek nevezni?
https://www.upmforestlife.com/interviews/regeneration-felling
(MM)
