Az erdőkből, a mezőgazdasági gyakorlatokból vagy a technológiai megoldásokból származó szén-dioxid-eltávolítás egyre nagyobb szerepet fog játszani a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésében, és ezt követően a fellépés fő célpontjává válik, amikor negatív kibocsátásokra lesz szükség a CO2 légköri koncentrációjának aktív csökkentéséhez és a világ hőmérséklet-emelkedésének stabilizálásához.
Az Európai Bizottság december 15-én adta ki a fenntartható szénciklusokról szóló közleményét.
A 23 oldalas angol szöveg rövidített magyar kivonatát Dósa Ildikó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkatársa készítette.
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Fenntartható szénciklusok
- Szénciklusok
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) fellépésére reagálva az Európai Unió jogszabályba foglalta azt a célkitűzést, hogy 2050-re a gazdaság egészére kiterjedő éghajlat-semlegességet érjen el. Az európai klímarendelet továbbá előírja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és elnyelését legkésőbb 2050-ig egyensúlyba kell hozni az Európai Unión belül azzal a céllal, hogy azt követően negatív kibocsátást érjenek el. Az Unió azt is célul tűzte ki, hogy 2050-ra ellenállóvá váljon az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Mindehhez fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló szénciklusokat kell kialakítani. Ezt három fő intézkedés révén kívánják elérni:
– Csökkentés: Drasztikus csökkenteni kellene a szén-dioxidtól való függésünket, például épületeink, közlekedési módszereink és iparágaink hatékonyságának javításával, elsődleges nyersanyagfogyasztásunk csökkentésével és a körforgásos gazdaságra való áttéréssel, valamint a megújuló energiaforrások elterjesztésével.
– Újra hasznosítás: Újra kell hasznosítani a hulladékokból, a fenntartható biomassza-forrásokból vagy közvetlenül a légkörből származó szén-dioxidot, hogy azt a fosszilis szén helyett használhassuk fel a gazdaság azon ágazataiban, amelyeknél elkerülhetetlen az, hogy továbbra is szén-dioxid-függők maradjanak.
– Szén-dioxid-eltávolítási megoldások kidolgozása és bevezetése: Ez elengedhetetlen a klímasemlegességhez, és a következő évtizedben jelentős, célzott támogatást igényel.
A fenntartható szén-dioxid-ciklusok létrehozása az EU gazdaságában és ökoszisztémájában egy hosszú távú törekvés, amely azonban már most összehangolt fellépést igényel. Ez a közlemény azokra a rövid távú intézkedésekre összpontosít, amelyek célja a szén-dioxid-gazdálkodásnak mint olyan üzleti modellnek az előmozdítása, ami ösztönzi a szén-dioxid-megkötést növelő gyakorlatokat, valamint a szén fenntartható leválasztását, újrafeldolgozását, szállítását és tárolását szolgáló új ipari értéklánc kialakítását. Ezek az intézkedések mind hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló uniós erőfeszítésekhez az ÜHG-kibocsátás csökkentése vagy a szén-dioxid légkörből való kivonása révén, és előkészítik az utat a jövőbeli negatív kibocsátáspolitikának, ami jelentős járulékos előnyökkel jár a biológiai sokféleség csökkenésének és a környezet szennyezésének megállítására és visszafordítására irányuló uniós törekvés szempontjából.
Olyan szabályozási keretet kell kidolgozni, amely egyértelmű és átlátható módon azonosítja azokat a tevékenységeket, amelyek eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből, és csökkenthetik a légköri CO2-koncentrációt. Tehát egy uniós keretet kell kidolgozni a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására, szilárd elszámolási szabályok alapján, mind a természetes ökoszisztémákból, mind az ipari megoldásokból származó kiváló minőségű, fenntartható szén-dioxid-eltávolítás érdekében. Már ennek a közleménynek is foglalkoznia kell mindezzel.
2. A szén-dioxid-gazdálkodás (carbon farming) mint az egészségesebb ökoszisztémák üzleti modellje
Míg az erdők uniós szinten éves nettó szén-dioxid-elnyelést mutatnak, az összes többi földhasználat, például a szántóterületek, a gyepterületek, a vizes élőhelyek és a települések éves nettó kibocsátását mutatja, jelentős különbségekkel a tagállamok között. Az EU szárazföldi ökoszisztémáiból történő nettó elnyelés az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat, amelyet nagyrészt az erdei ökoszisztémák romló helyzete idézett elő. 2013 körül az erdőterületek éves elnyelése évente több mint 12 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkent, és ez a tendencia az EU számos régiójában (eltérő mértékben) megfigyelhető. A 2013 óta bekövetkezett változás az uniós Erdőstratégiában és a LULUCF-hatásvizsgálatban felvázolt tényezők kombinációjának tudható be.
Szén-dioxid-gazdálkodási gyakorlatok:
– Olyan erdőtelepítések és erdősítések, amelyek tiszteletben tartják a biológiai sokféleség szempontjából kedvező ökológiai elveket és a fenntartható erdőgazdálkodást, beleértve a biológiai sokféleséget támogató gyakorlatokat és az erdők alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz.
– Agrárerdészet.
– A köztes növénykultúrák, takarónövények, konzerváló talajművelés használata és a tájképi elemek bővítése.
– A szántóföldek célzott átalakítása parlaggá vagy a pihentetett területek átalakítása állandó gyepterületté;
-A tőzeglápok és vizes élőhelyek helyreállítása.
A carbon farming növeli a szénmegkötést, miközben gyakran jelentős járulékos előnyökkel jár a biológiai sokféleség és más ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából.
A szén-dioxid-gazdálkodási ösztönzőknek ezt követően hozzá kell járulniuk ezen előnyök pénzügyi elismeréséhez. Ezt kiemelte az Új Erdőstratégia is, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások kifizetési rendszereinek létrehozását és a szénalapú gazdálkodási gyakorlatok elterjesztését támogatta a KAP és más közfinanszírozás keretében, valamint a szén-dioxid-kivonás tanúsításának különböző előnyeit a szénalapú gazdálkodás magánfinanszírozása érdekében.
A carbon farming több más uniós szakpolitikák végrehajtásában is kulcsfontosságú eszköz lehet, mint:
-Erdőstratégia (erdőtelepítés, erdősítés, helyreállítás, 3 milliárd fa ültetése);
– Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia;
– Biogazdasági Stratégia (új üzleti modellt biztosítana a földkezelők számára az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásához);
-Biodiverzitás Stratégia;
– Fokozná a KAP összehangolását az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekkel;
– A vidéki területek hosszú távú jövőképének cselekvési terve (pl. tőzeglápok helyreállítása);
– A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia;
– Talajstratégia;
– jövőbeli Természetvédelmi Törvény.
Sajnos számos akadálya van annak, hogy az EU-ban széles körben elterjedjenek a szén-dioxid-gazdálkodással kapcsolatos kezdeményezések:
- a szén-dioxid-gazdálkodási gyakorlatok költségeiből és a bevételi lehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanságból eredő pénzügyi terhek;
- bizonytalanság vagy az önkéntes szén-dioxid-piacok szabványainak megbízhatóságába vetett közbizalom hiánya, a környezeti integritással, addicionalitással vagy állandósággal kapcsolatos aggályokkal együtt;
- a megbízható nyomonkövetési, jelentéstételi és tanúsítási rendszerek elérhetetlensége, összetettsége vagy magas költségei;
- nem megfelelően testre szabott képzési és tanácsadási szolgáltatások.
E közlemény célja ezen akadályok felszámolása. Ennek segítésére is, a Bizottság technikai kézikönyvet tett közzé, amely az üzleti modell kulcsfontosságú kérdéseit, kihívásait, kompromisszumait és tervezési lehetőségeit vizsgálta.
A szén-dioxid-gazdálkodás finanszírozási lehetőségei
| *************** A támogatás forrása | A támogatás típusa |
| KAP | – eco-schemes és a vidék- fejlesztési agrár-környezet- és éghajlatvédelmi intézkedések és támogatások; – Európai innovációs partnerség a mezőgazdaság termelékenységéért és fenntarthatóságáért (EIP-AGRI); – A tanácsadó szolgálatok támogatása ismereteket nyújt a földhasználóknak. |
| LIFE | – Pilot projektekre összpontosít a szén-dioxid-gazdálkodás elemeinek elterjesztése érdekében. |
| Kohéziós Politika | – Beruházássok (pl tőzeglápok helyreállítása); -Régiók közti együttműködés (INTERREG). |
| Állami támogatás | – Az eredményalapú carbon farming rendszerek lehetősége a mező- és az erdőgazdálkodásban; – Ösztönző kifizetések az erdei ökoszisztéma-szolgáltatásokért a környezet és az éghajlat javára; – A szén-dioxid-kibocsátással járó gazdálkodás támogatása az agrár-környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatások, beruházások, tanácsadási szolgáltatások, kutatás és fejlesztés, valamint együttműködés keretében. |
A szén-dioxid-gazdálkodás monitoring, jelentéstételi és tanúsítási módszereinek szabványosítása
A szén-dioxid-gazdálkodás sikeres előmozdítása és a hosszú távú üzleti kilátások kialakítása érdekében elengedhetetlen lesz a szénmegkötésből származó nyereségek vagy veszteségek nyomon követésére, jelentésére és tanúsítására (MRV) vonatkozó módszertanok és szabályok egységesítése. Jelenleg a magánrendszerek nagyon eltérő referenciaértékeket és szabályokat alkalmaznak az önkéntes piacokon forgalomba hozott szén-dioxid-kibocsátási egységekre.
A Bizottság ezért létre akar hozni egy szakértői csoportot, ahol a tagállami hatóságok és az érdekelt felek megoszthatják tapasztalataikat a carbon farming-al kapcsolatban, illetve segítenek a monitoringban és a különböző hatások vizsgálatában.
A LULUCF-javaslat értelmében a tagállamoknak fejleszteniük kell a szén-dioxid-alapértékekre vonatkozó, földrajzilag kifejezett adatkészleteiket is. Ezek a fejlesztések szilárdan alátámasztják majd a szén-dioxid-gazdálkodási rendszerekben az MRV végrehajtását is.
A tudás, az adatkezelés és a földhasználóknak nyújtott személyre szabott tanácsadási szolgáltatások javítása
IACS (IIER): A KAP már megköveteli a mezőgazdasági parcellák földrajzilag egyértelmű nyomon követését, és az Integrált Igazgatási és Tanúsításii Rendszeren keresztül előírja a mezőgazdasági tevékenységek és gyakorlatok rendszeres és szisztematikus megfigyelését, nyomon követését és értékelését.
AKIS: A Mezőgazdasági Tudás- és Innovációs Rendszer a KAP stratégiai terv végrehajtását segíti a mezőgazdasági termelők és erdészek számára nyújtott tanácsadási szolgáltatások, tudáscsere, képzés, tájékoztatási tevékenységek vagy interaktív innovációs projektek támogatása révén.
FaST: A megreformált KAP magában foglalja a Mezőgazdasági Üzemek Tápanyag-gazdálkodási Eszközét (FaST), amely egy digitális alkalmazás a mezőgazdasági termelők számára a tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében.
Erdő- monitoring: Ez ma nagymértékben épít az országos erdőleltárokban és néhány esetben a nemzeti erdőtalaj-leltárban gyűjtött terepi megfigyelésekre is. Míg egyes tagállamok vizsgálják vagy már beépítették a Föld-megfigyelést az erdészeti monitoringjukba, még nem tárták fel annak lehetőségét, hogy EU-szerte koherens és harmonizált információkat kapjanak.
Az erdők pontos és költséghatékony monitoringjának kulcsa a földi mintaterületek alulról felfelé irányuló megközelítéseinek hatékony összekapcsolása a Föld-megfigyeléssel végzett, felülről lefelé irányuló mérésekkel. A monitoring unió- szintű harmonizálása azért fontos, hogy valamennyi tagállamban ugyanazok a szabványok (és így a szén-dioxid-eltávolítás értéke) érvényesüljenek. A Bizottság az új uniós Erdőstratégiában bejelentette, hogy 2023-ban – hatásvizsgálatot követően -jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az uniós erdeinek megfigyeléséről, jelentéséről és adatgyűjtéséről.
A kutatás és az innováció előmozdítása
-Horizon Europe-on belül: „Európai talajvédelmi megállapodás”; éghajlatbarát gazdálkodással foglalkozó demonstrációs hálózat; digitális technológiák
-Az Európai Innovációs Tanács (EIC) támogatja az áttörést jelentő technológiák és a fordulópontot jelentő innovációk kutatását.
-Erdőstratégia: A Biz. bejelentette, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel közösen kidolgozza a „Jövő erdeinek tervezése” kutatási és innovációs menetrendet, az erdők helyreállítására irányuló stratégiák végrehajtásának támogatására, többek között az erdőtalajok talajegészségügyével kapcsolatos tervezett kutatási és innovációs küldetés révén.
Kék szén-dioxid-kibocsátású gazdaság
Tengeri és part menti ökoszisztémákhoz kapcsolódik leginkább – ennek részletezésétől most eltekintek.
Kulcsfontosságú intézkedések:
A carbon farming 2030-ig történő előmozdítása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket fogja végrehajtani:
- Szakértői csoport felállítása, ahol az egyes tagállami hatóságok és az érdekelt felek megoszthatják egymással tapasztalataikat a szén-dioxid-gazdálkodással kapcsolatos legjobb gyakorlatok kialakítása, valamint a hatékony nyomon követés, jelentéstétel és tanúsítás terén.
- Iránymutatás nyújtása és a carbon farming célzott finanszírozásának általános érvényre juttatása a legfontosabb uniós szakpolitikákban és a kapcsolódó eszközökben.
- A kutatóközösség és a kulcsfontosságú érdekelt felek koordinációjának támogatása, a szén-dioxid gazdálkodással kapcsolatos gyakorlatok fejlesztése, tesztelése és demonstrálása a Horizon Europe-on keresztül.
- Digitális szén-dioxid-kibocsátási táblázatok és iránymutatások létrehozása a gazdálkodók számára, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának és eltávolításának mennyiségi számításához szükséges közös útvonalakról szól.
- Tanulmány készítése a „szennyező fizet” elv mezőgazdasági tevékenységekből származó kibocsátásokra való alkalmazásának lehetőségéről.
- Egy „szén-dioxid-termelő csoport” létrehozása az Éghajlati Paktum szociális platformján belül, hogy összehozza a gazdálkodókat (tudáscsere).
- Élő laboratóriumok létrehozása, amelyek tesztelik és bemutatják a gyakorlatokat.
- A kék szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási gyakorlatok előmozdítása és kísérleti alkalmazása
3. A CO2 ipari leválasztása, felhasználása és tárolása
Az új Erdőstratégiában a Bizottság bejelentette, hogy szabványos, megbízható és átlátható módszertant dolgoz ki az építési termékek és egyéb építőanyagok – többek között a szén-dioxid-leválasztáshoz és -hasznosításhoz kapcsolódó – potenciális éghajlati előnyeinek számszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megvizsgálták az életciklus-értékelési módszerek relevanciáját az építési termékek átmeneti tárolása révén történő nettó szén-dioxid-elnyelés megbízható és ellenőrizhető számszerűsítése szempontjából. Ezek amegközelítések további információkkal szolgálhatnak az építőipari szereplők szén-dioxid-eltávolításukért járó jutalmazását célzó piaci alapú rendszerek, valamint más – különösen a termékek éghajlati teljesítményével kapcsolatos – szakpolitikai keretek kidolgozásához.
A CO2 leválasztására, felhasználására és tárolására szolgáló belső piac létrehozása
A szén-dioxid leválasztására, felhasználására és tárolására vonatkozó ipari megoldások fejlesztése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket fogja végrehajtani:
- – Szabványos, megbízható és átlátható módszertant dolgoz ki a fenntartható módon előállított faipari termékek és egyéb, szén-dioxid-tárolási potenciállal rendelkező építőanyagok éghajlati előnyeinek számszerűsítésére;
- – Módszertanok kidolgozása és integrált uniós biogazdasági földhasználati értékelés elvégzése az összesített nemzeti és uniós szakpolitikák és célok következetességének biztosítása érdekében, valamint technikai segítségnyújtás a tagállamoknak a biogazdasági politikáikat támogató nemzeti értékelések elvégzéséhez;
- – Az ipari szén-dioxid-eltávolítás jobb támogatása az innovációs alap révén;
- – A Horizon Europe pályázati felhívásai a következő (2023/24-es) munkaprogramjában
- Tanulmány készítése a CO2 – szállító hálózat fejlesztéséről;
- – A CCS-irányelvre (szén-dioxid leválasztásáról és -tárolásáról szóló irányelv) vonatkozó iránymutatások aktualizálja, amelyek a kockázatkezelésre, a nyomon követésre és a finanszírozásra terjednek ki;*
- – Éves CCUS (szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás) fórum szervezése.
*CCS-irányelv jogi keretet hoz létre a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos geológiai tárolására oly módon, hogy kiterjed az Európai Gazdasági Térségben található geológiai képződményekben található összes CO2 tárolásra, valamint a tárolóhelyek teljes élettartamára, míg az EU ETS-irányelv már most is ösztönzi a fosszilis CO2 tartós geológiai tárolását.
Az EU ETS-irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat meghatározza a kibocsátások kétszeres beszámításának elkerülésére szolgáló alapokat, amikor a CCU-alapú szintetikus tüzelőanyagokat az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységek során állítják elő és fogyasztják el. Ezen túlmenően az EU ETS-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat ösztönzőt teremt a kibocsátásoknak a termékben való tartós kémiai megkötésére és felhasználására, hogy azok a szokásos használat során ne kerüljenek a légkörbe.
4. A szén-dioxid-leválasztás tanúsítására vonatkozó szabályozási keret
A szén-dioxid-elvonás tanúsítására irányuló jogi javaslathoz kapcsolódó legfontosabb intézkedések, amelyet a Bizottság tervez végrehajtani:
- 2022. elején bizonyítékok benyújtására irányuló felhívást indít annak érdekében, hogy a Bizottság jobban megértse a szén-dioxid-elvonást, valamint az elszámolás és a tanúsítás kulcsfontosságú kérdéseit,
- 2022. január 31-én konferenciát szervez a fenntartható CO2 ciklusokról és a tanúsításra vonatkozó jogialkotási javaslatokról;
- 2022 végén egy szén-dioxid elvonás elszámolására és tanúsítására vonatkozó szabályozási keretre tesz javaslatot;
- uniós szabvány létrehozása a mezőgazdasági üzemek és az erdőgazdaságok szintjén az ÜHG-kibocsátás és a szén-dioxid-elnyelés nyomon követésére, jelentésére és tanúsítására;
- rendszeres információcserét szervez más joghatóságokkal.
5.Konklúzió
A Bizottság ezzel a közleménnyel és az azt követő intézkedésekkel a szén-dioxid-leválasztást kívánja beindítani és fokozni az Unióban, a jelenlegi végrehajtási kihívások kezelésével.
A Bizottság 2022-ben új keretet dolgoz ki a szén-dioxid-leválasztás tanúsítására, a hatásvizsgálat és a nyilvános konzultáció segítségével.
A közlemény konkrét intézkedéseket javasol arra vonatkozóan, hogy miként lehetne jobban díjazni a földhasználókat a kibocsátás csökkentéséért és az eltávolítás növeléséért egy olyan hiteles üzleti modell alapján, amely magas szintű környezetvédelmi integritásra törekszik, és elkerüli a „zöldrefestés” minden formáját (zöldrefestés- greenwashing: akkor beszélünk erről, amikor a szokásos üzletmenetet úgy állítják be, mintha összeegyeztethető lenne a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel). A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat, hogy építsék be a szén-dioxid-gazdálkodást a 2023-ban életbe lépő nemzeti KAP-stratégiai terveikbe.
Az EU ETS innovációs alap, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiák egyik legnagyobb finanszírozási programja, támogatni fogja a vállalkozásokat abban, hogy beruházzanak a szén-dioxid-felhasználási és -eltávolítási technológiákba, és ezáltal megerősítsék Európa vezető szerepét. A Bizottság tanulmányozni fogja a szén-dioxid-infrastruktúra határokon átnyúló kiépítési igényeit, és továbbra is finanszírozást biztosít az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül.
forrás: EU, NAK/Dósa Ildikó
