A 14 szervezet közös véleményében kifejti az EU erdészeti stratégiájának legújabb tervezetéhez: a legszebb ideje lenne valóban figyelembe venni az EU erdészeti és erdő alapú szektor véleményét.
Úgy tűnik, hogy nagy a veszélye, hogy az erdészek, erdőtulajdonosok és a fagazdaság más szereplői véleményét figyelmen kívül hagyva készítik az EB hivatalnokai a jövőt meghatározó EU Erdészeti Stratégiát. (Ez lenne a döntés rólad, de nélküled.) Íme a 14 szervezet közös véleménye.
Míg a most készülő, 2020 utáni EU-erdészeti stratégiát várhatóan július 20-án teszik közzé, az EU erdészeti és erdő alapú szektor nagyon mély aggodalommal van a tervezettel kapcsolatban, amely jelenleg az Európai Bizottságon belül szolgálatközi (belső) konzultáció alatt áll. Az ágazat által az elmúlt hónapokban kifejtett nézeteket sajnos nem vették figyelembe a tervezetben. Ezenkívül úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyták az Európai Parlament (1) és a Tanács (2) új stratégiával kapcsolatos felhívásait.
(1) European Parliament resolution of 8 October 2020 on the European Forest Strategy – The Way Forward (2019/2157(INI)) Ugyanez magyarul.
(2) Council conclusions on Perspectives for the EU forest-related policies and EU forest strategy post-2020 – (10 November 2020) Ugyanez magyarul.
Sürgősen felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy az új erdészeti stratégia közzététele előtt vegye komolyan figyelembe az erdő és az erdőalapú ágazat véleményét, és tegyen jelentős változtatásokat a tervezetben. Az ágazatunk véleményének továbbra is figyelmen kívül hagyása azt a kockázatot jelentheti, hogy az EU teljes erdő- és erdőalapú ágazatának megzavarását váltja ki, és teljesen figyelmen kívül hagyja a helyszínen “megvalósító” emberek millióinak motivációját és jóváhagyását. Ez kudarcot okozna a stratégia végrehajtásában.
Az új erdészeti stratégiának egyensúlyt kell teremtenie a különféle funkciók között, amelyek az összes ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtják, beleértve az egész erdőalapú értéklánc támogatását, hogy versenyképesek maradjanak és továbbra is hozzájáruljanak a zöldebb gazdasághoz.
1. Az erdők állapotára vonatkozó adatoknak teljesnek és megfelelően felhasználtnak kell lenniük
Bár különféle adatforrások állnak rendelkezésre, az EU erdészeti stratégiájának és célkitűzéseinek az erdők állapotának és tendenciáinak alapos értékelésére kell építeniük, különösen mivel az erdőforrásokra globális, páneurópai, EU-alapú és nemzeti értékelések vonatkoznak. A megtévesztő információk elkerülése érdekében azonban az összegyűjtött és jelentett adatokat meg kell erősíteni az illetékes tagállami hatóságok nemzeti erdőfigyelési és erdőgazdálkodási statisztikáival. Az adatforrásokat is mindig meg kell említeni.
2. A fenntartható erdőgazdálkodásnak és a multifunkcionalitásnak továbbra is az új stratégia fő alapelveinek kell lenniük
Az EU erdőiben alkalmazott fenntartható erdőgazdálkodási (SFM) gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy az ökoszisztémák ökológiai funkciói, beleértve a biológiai sokféleséget, fenntarthatóak az aktívan kezelt erdőkben a biomassza, fa, nem-fa termékek és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtása mellett, miközben ezen erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz alkalmazkodáshoz.
Az erdei ökoszisztémák egyre inkább hajlamosak leromlani (elhasalni) az éghajlatváltozás által kiváltott különféle biotikus és abiotikus nyomások, például tüzek, aszályok és viharok, valamint kártevők és betegségek kitörése miatt. Az erdőgazdálkodás az optimális módszer az erdők rugalmasságának és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megőrzéséhez, ezáltal lehetővé téve, hogy hozzájáruljanak az EU Zöld Megállapodásának céljaihoz.
Az erdők sokfélesége miatt, és ellentétben azzal, amit a tervezet feltételez, az erdők kezelésére nincs “mindenki számára megfelelő” (egy kaptafára, mindenre jó) módszer. Az erdőgazdálkodási gyakorlatok tükrözik ezt a sokféleséget, és beépülnek a nemzeti és regionális jogszabályokba, a kompetencia-elosztás és a szubszidiaritás elvének megfelelően, összhangban az Erdő Európa (Forest Europe) kritériumaival és mutatóival. Új jogi keret létrehozása, amely magában foglalna egy összehangolt (egységesített) erdőtervezési és -gazdálkodási eszközt uniós szinten, vagy az uniós mutatók és küszöbértékek meghatározása a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, nemcsak erőteljes hatást gyakorolna az uniós erdők fenntartható kezelésére, hanem torzítaná is ezt a hivatalosan elfogadott rendszert.
3. A biogazdaságnak többnek kell lennie, mint a hosszú életű fatermékek, és integrált értékláncra kell támaszkodnia
Az EU erdő- és erdőalapú ágazata elengedhetetlen összetevő a 2050-es szén-dioxid-semlegességi cél elérésének receptjében, mivel három alapvető módon járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez (az ún. “3 Ss”) szénelnyelés, szén tárolás az élő fában és a fatermékekben, szén helyettesítés alapanyagot biztosítva a fosszilis alapú termékek és energia helyettesítésére.
A kiváló minőségű fanyersanyag kitermelése előtt számos más kezelési (erdőművelési) műveletet kell végrehajtani, amelyek más minőségű fa más felhasználásra szállítását eredményezik. Ezért a hosszú élettartamú fatermékek támogatásához szükség van az aktív erdőgazdálkodás támogatására, ideértve az egyéb faalapú termékek, például a papír, a csomagolás és az energia előállítását és fogyasztását, amelyek szükségesek az EU szén-dioxid-semlegességi céljainak eléréséhez. A hosszú élettartamú fatermékek mesterséges rangsorolása más fatermékekkel szemben azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagynánk az erdőgazdálkodási ciklust, valamint az erőforrás-hatékonyság magas szintjét, amelyet az egész erdészeti értéklánc már alkalmaz. Ha az új EU erdészeti stratégia a fenntartható biogazdaságot kívánja előmozdítani és fokozni az EU-ban, akkor annak logikusan fel kell vennie a fa minden felhasználását, összhangban a már elfogadott európai jogszabályokkal és az elfogadott célokkal.
Ami a kutatást és az innovációt illeti, az európai erdőalapú ágazat jelenlegi, az egész értékláncot lefedő kutatási és innovációs menetrendjét (3) el kell ismerni kiindulópontként a jövőbeni kutatási és innovációs tevékenységek javaslata során.
(3) FTP Strategic Research and Innovation Agenda 2030
4. Az erdőtulajdonosoknak és az erdőgazdálkodóknak nyújtott támogatásnak átfogónak kell lennie
Az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a biogazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a megújuló energiákkal kapcsolatos politikájában az EU nagyon ambiciózus célokat tűzött ki az erdőkre vonatkozóan. Jelenleg főleg a faanyag biztosítja a szükséges finanszírozást az erdők multifunkcionális kezeléséhez. A pénzügyi támogatásnak és ösztönzőknek együtt kell járniuk az erdőgazdálkodással, a nyílt piacgazdaság részeként. Az erdőkkel kapcsolatos új politikák tehát nem korlátozhatják az erdők gazdasági fejlődését, és nem befolyásolhatják az ágazat munkahelyeit. Továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk mind az állami, mind a magán erdőtulajdonosoknak és -gazdálkodóknak multifunkcionális szerepük megvalósításához, különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és az uniós erdők alkalmazkodásának növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a faellátáson (faeladáson) kívüli egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokért kifizetést, feltéve, hogy azok továbbra is önkéntesek maradnak, és külön pénzügyi eszközök és elegendő költségvetés kíséri azokat.
Szükség van továbbá politikai és társadalmi támogatásra, amely az erdőtulajdonosok és -kezelők tapasztalatának és szakértelmének, valamint mindennapi munkájuknak és erőfeszítéseiknek elismerését és ösztönzését tartalmazza.
Ezenkívül az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók támogatása azt jelenti, hogy foglalkozni kell az erdők és az erdészet összetettségével, amely főleg az erdők, ökoszisztémáik, valamint tulajdonosaik és gazdáik sokféleségében rejlik. Az új erdészeti stratégia tervezetében jelenleg javasolt dualista állítások az erdőgazdálkodási gyakorlatokról és arról, hogy miként kellene jobban kezelni az erdőket, ellentétesek a támogató állításokkal.
5. Bármely új erdőtanúsítási rendszer kidolgozása előtt alapos értékelést kell végezni
Az erdőtanúsítás az EU-27-ben már kb. 78 millió ha EU erdőt érint. A robusztus önkéntes erdőtanúsítási rendszerek, mint például az FSC és a PEFC, régóta rendelkeznek tapasztalattal a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat előmozdításában, amelyek magukban foglalják a biodiverzitás célkitűzéseit is, és szigorú eljárásokat alkalmaznak annak biztosítására, hogy minden követelményt gondosan alkalmazzanak. Ennélfogva a meglévő erdőtanúsítási rendszerek kiegészíthetik és támogathatják az erdőkkel kapcsolatos uniós politikák végrehajtását. Sőt, az évek során önkéntes erdőminősítési rendszerek alakultak ki. Üdvözöljük ezeknek a rendszereknek az uniós intézmények általi ellenőrzését (vizsgálatát), mivel ez segíti azok folyamatos fejlesztését.
A tervezetben javasolt új önkéntes uniós erdőtanúsítási rendszer megkettőzné az erőfeszítéseket és a kapcsolódó költségeket, és összetettebb (zavarosabb, zavaróbb) helyzetet okozhat a piaci szereplők között, alááshatja az eddigi erőfeszítéseket, valamint a bizalmat a meglévő tanúsítással szemben. Ezenkívül egy további rendszer zavart okozhat és félrevezetheti a fogyasztókat. Ezért minden új rendszerhez alapos előzetes értékelésre lenne szükség a költségek és az előnyök azonosítása érdekében, összehasonlítva azokkal, amelyeket az EU-ban már létező, széles körben elfogadott, már meglévő rendszerek nyújtanak. Az új tanúsítási rendszer létrehozása helyett az EU Bizottságát arra ösztönzik, hogy nyújtson támogatást a kistermelőknek a meglévő tanúsítási rendszerekbe befektetésekhez, és ösztönözze ezeket a rendszereket további fejlesztésre.
A közös állásfoglalás aláírói:
Bioenergy Europe
European Confederation of the Woodworking Industries (CEI-Bois)
European Organisation of Agricultural, Rural and Forestry Contractors (CEETTAR)
Confederation of European Forest Owners (CEPF)
Confederation of European Paper Industries (CEPI)
European Farmers and European Agri-Cooperatives (Copa and Cogeca)
European Landowners’ Organization (ELO)
European Organisation of the Sawmill Industry (EOS)
European State Forest Association (EUSTAFOR)
European Federation of Forest-Owning Communities (FECOF)
Forest-based Sector Technology Platform (FTP)
Program for the Endorsement of Forest Certification (PEFC)
Union of European Foresters (UEF)
Union of Foresters of Southern Europe (USSE)
Forrás: A közös állásfoglalás angol eredetije
SzF: MM
2 megjegyzések
Hozzászólások lezárva.