A Tallwood építésziroda által tervezett “Tamango projekt” jó példa a faépítés kihívásaira és lehetőségeire az országban és a régióban, mivel ez lehet az első 12 emeletes épület, amelynek tömör faanyagból (CLT) készült szerkezete van.
Az urbanizáció és a modern városok fejlődése a magas épületszerkezetek kialakulásához vezetett, de vajon milyen valós környezeti hatása van ezeknek az épületeknek? Hagyományosan betonból mint fő szerkezeti anyagból tervezték őket, ezért építésük a légkörbe kibocsátott CO2-kibocsátás növekedésével, légszennyezéssel, valamint az energia- és vízfogyasztás növekedésével jár. Ezek a következmények új, az iparág komfortzónáján kívül eső fenntartható stratégiák kidolgozását teszik szükségessé, mint például a fa mint szerkezeti elem beépítése. A kereszt rétegelt fa (CLT) olyan új szerkezeti stratégiaként jelent meg, amelyet a chilei építészek a helyi körülményekhez és normákhoz igazítva kezdtek beépíteni az ország építészetébe.
A Tallwood építésziroda által tervezett “Tamango projekt” jó példa a faépítés kihívásaira és lehetőségeire az országban és a régióban, mivel ez lehet az első 12 emeletes épület, amelynek szerkezeti faanyagból készült szerkezete van. A térség hagyományos építési paradigmáit megváltoztatva a Tamango olyan fenntartható megoldások felé tett lépést jelent, amelyek az építészeti projekt minden szakaszában integrált tervezési folyamatot követnek.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/12/latin-americas-first-high-rise-building-in-cross-laminated-timber-is-built-in-chilean-patagonia_12.jpg)
Miért építsünk magasépületeket CLT-ből?
Világszerte már léteznek CLT-ből készült magas épületek, ami azt mutatja, hogy a fa fő szerkezeti anyagként való használata a magas épületekben a jövő lehet. Amellett, hogy a fa megújuló erőforrás – “amely nem merülhet ki, és képes folyamatos tiszta energiaforrást biztosítani” -, olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek a technológiai fejlődéssel kombinálva az életciklus minden szakaszát lefedik, a gyártástól kezdve az összeszerelésen át az alkalmazásig.
Előállítása során minden kilogramm fa 1,8 kg CO2-t köt meg, összeszerelése pedig száraz szerkezetet igényel, amely csendes és nem termel hulladékot. Az épületben lakva a fa kiváló termikus és higroszkópos tulajdonságokkal rendelkezik (a nedvesség megtartásának és leadásának képessége), ami hozzájárul az energiahatékonysághoz és a felhasználói kényelemhez.
A chilei Coyhaique helyi viszonyai, ahol a belső terek fűtésére szolgáló nedves fa elégetése nagy mennyiségű CO2-kibocsátást szabadít fel, Latin-Amerika egyik legszennyezettebb városává tette. Erre válaszul a Tamango célja az volt, hogy innovatív megoldásokat javasoljon két fő irányvonalon belül: fenntartható legyen és hatékony építési rendszert fejlesszen ki, mindig figyelembe véve az anyagokhoz és a munkaerőhöz való nehézkes hozzáférést a térségben.
![](https://images.squarespace-cdn.com/content/v1/613f8e08d5a1d94661fbd082/494000a2-b5a5-42e6-a2ec-199a45fecd71/Tamango-Chile-TallWood-Consultores-1.jpg)
Építési rendszer: Tamango anyagstratégiája
A hagyományos folyamatot megfordítva, a Tamango tervezése egy multidiszciplináris csapatot foglal magában -szerkezeti mérnökök, tűzállósági, energiahatékonysági és akusztikai szakemberek által integráltan-, amely a folyamat kezdetétől fogva elemezte az összes lehetséges eredményt. Ezzel párhuzamosan a projekt chilei, finn és kanadai energiahatékonysági szakértőkkel közösen kidolgozott egy tanulmányt a termikus burkolatokról, amelynek célja egy olyan fenntartható stratégiákkal rendelkező magasépület létrehozása volt, amely segíti a terület kármentesítését.
A faanyagrétegek összekapcsolására szolgáló legújabb innovációkat alkalmazva a Mass Timber termékek – más néven “szerkezeti teherhordó elemeket létrehozó tömörített faanyagrétegek” – állítható méretű panelek, oszlopok és gerendák létrehozására képesek, amelyek mind nagy szilárdságú rendszereket tesznek lehetővé (hasonlóan a betonhoz és az acélhoz), de lényegesen kisebb tömegben. A Tamango szerkezetét korábban tervezett faelemek – CLT, LVL és Glulam -, valamint különböző szerkezeti fokú, minősített fűrészáru együttesen alakították ki.
A Engineered Wood Association szerint a CLT előregyártott panelek több préselt rétegből – általában három, öt, hét vagy kilenc – váltakozó irányban egymásra helyezett, kemencében szárított fűrészárutáblákból állnak, amelyeket szerkezeti ragasztókkal kötnek össze. A rétegek ragasztásakor a derékszög megtartása mindkét irányban szerkezeti merevséget biztosít a panelnek. A pontos előregyártott szerkezeti eredmények elérése érdekében a projekt során korábbi épületinformációs modellezéssel (BIM) dolgoztak, ahol a csapat minden egyes panelt és azok jövőbeli összeszerelését részletesen kidolgozta. Az építkezés helyszínére érve ezeket a paneleket gyorsan és hatékonyan illesztették össze, akár egy puzzle-t.
Ahogy Gerardo Armanet -a Tallwood egyik építésze- meghatározza, a fa olyan megoldás, amely az elemek előzetes mérése és összeszerelése révén magában foglalja a tervezési és építési fázisokat, vagy ahogy ő fogalmaz, a projektet “az építés előtt konstruálják”.
A CLT-panelek kiegészítéseként a stratégia laminált furnérfát (LVL) , egy olyan építőanyagot épített be, amelyet szárított és osztályozott fafurnérokból állítanak elő, amelyeket hő és nyomás hatására nagyméretű panelekbe ragasztanak össze, amelyeket általában gerendákhoz, gerendavázakhoz, deszkákhoz és szarufákhoz használnak.
![](https://images.squarespace-cdn.com/content/v1/613f8e08d5a1d94661fbd082/02015526-c49d-494b-9de1-8a20284d66cd/Tamango-Chile-TallWood-Consultores-4.jpg)
Milyen előnyökkel jár a végeredmény a környezet számára?
A folyamat akadályai ellenére – például az ötnél több szintesnél magasabb faépületekre vonatkozó chilei törvénykönyvben nem történt előrelépés – az 1870 m3 faépítmény 1230 tonna CO2-t köt meg, ami már meghaladja a gyártás és a szállítás során keletkező kibocsátást. A tervezési folyamat során olyan energiahatékonysági stratégiát dolgozott ki, amely elektromos szivattyúkkal és termikus burkolattal történő fűtést hozott létre, amely a havi fűtési költségek 75%-át és 60%-os energiamegtakarítást eredményez az egyenértékű lakásprojektekkel szemben. Ezenkívül, ha az épület életciklusa véget ér, szerkezeti elemei könnyen szétszerelhetők, és újrafelhasználhatók lesznek a jövőbeli projektekben.
Regionális úttörőként a Tamango megteszi az első lépést, és modellként szolgál a jövőbeli építészeti projektek számára Latin-Amerikában, ahol a magasság már nem jelent problémát a faszerkezeti rendszerek számára. A CLT faanyagot egy 12 emeletes épületben bevezetve demonstrálja az ország elmúlt évtizedekben tett erőfeszítéseit, és új lehetőségeket tesz lehetővé a régió számára.
szerk/ford: Tóth János, forrás: ArchDaily 11-29