Az európai faipari és bútoripari szociális partnerek az uniós intézményekkel és szakértőkkel tartott magas szintű találkozón foglalkoztak a munkaerőhiányból eredő közös kihívásokkal, valamint a zöld- és digitális átállás támogatása érdekében mindkét ágazatban szükséges készségekkel és képzésekkel.
A készségek európai éve keretében február 13-án a faipari és bútoripari európai szociális partnerek, a CEI-Bois, az EFBWW és az EFIC külön szakértői találkozót szervezett a két szakágazatban szükséges készségekkel és képzésekkel kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről.
Az eseményt Ana Dijan asszony moderálta a Horvát Faipari Klasztertől, és magas szintű előadók vizsgálták a képzési intézmények, vállalatok és szakszervezetek közötti határokon átnyúló együttműködést, valamint a munka jövőjének kérdését egy olyan környezetben, ahol a munkaerőhiány és a két iparág vonzerejének növelése közös kihívás, és ahol a zöld és a digitális átmenet miatt új készségigények merülnek fel.
A két iparág együttesen több mint 2 millió embert foglalkoztat az EU-ban, több mint 300 000 vállalatnál, főként kkv-knál. A fafeldolgozó és a bútoripar javítja a foglalkoztatást Európában, növeli a kiválóságot az európai gyártási ökoszisztémában, és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású biogazdasághoz és a körforgásos gazdasághoz, leginkább a faanyagok felhasználásával.
A fő előadó, Felix Rohn, a Foglalkoztatási Főigazgatóság (Európai Bizottság) munkatársa kiemelte a fafeldolgozó és bútoripari ágazat közvetlen hozzájárulását a Zöld Megállapodás céljainak eléréséhez, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy foglalkozni kell a mai Európában szükséges sokféle készséggel, amelynek figyelembe kell vennie a technológiai fejlődést, a digitális és zöld átmenetet, valamint a globális és demográfiai kihívásokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság egyik fő célja a készségek iránti kereslet és kínálat nyomon követése, annak biztosítása, hogy a munkavállalók alkalmazkodjanak a digitális és zöld készségekkel kapcsolatos követelményekhez, és hogy jól alkalmazható készségeket szerezzenek. A Bizottság előrejelzései szerint az éghajlat-politika hatására 2023-ig 1 millió, 2050-ig pedig 2 millió munkahely jön létre. Több, a készségekkel kapcsolatos európai kezdeményezés is szóba került, mint például a készségek európai éve, az Erasmus+ program, a készségekről szóló paktum, a nettó zéró ipart célzó akadémiák létrehozását célzó Zöld Megállapodás (Green Deal), valamint a hamarosan induló FA Bauhaus Akadémia. Végül felvetette a képesítések elismerésével, a mobilitással és a szakképzés nemzetközivé tételével, valamint a puha készségek elsajátításával kapcsolatos munka folytatásának fontosságát is.
A találkozó első felében a fafeldolgozó és bútoripar, a szakszervezetek és a szakképzés képviselői megvitatták, hogyan lehetne hatékony és értelmes határokon átnyúló együttműködést kialakítani az ágazatokban, amelynek célja, hogy hozzájáruljanak a szakképzés szociális jogához, valamint a képzési ütemterveknek és tanterveknek a jövőbeli készségigényekhez való igazításához. Felmerült továbbá a gazdasági folyamatokban és a vállalati funkciókban változó innovatív szempontok, például a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság és az éghajlatbarát anyagok, például a fa alkalmazásával kapcsolatos speciális tanfolyamok létrehozásának lehetősége is.
A határokon átnyúló csere előmozdítása növelheti az ágazatok vonzerejét és javíthatja az iparágak megítélését. Ugyanakkor a tanulók számára is előnyös, mivel lehetőséget biztosít a külföldi tanulásra, tapasztalatszerzésre, más technikák és munkaszervezetek megismerésére, valamint nyelvtudásuk fejlesztésére. A panelbeszélgetés résztvevői kitértek a gyakornokok határokon átnyúló cseréjének jogi és szervezeti előfeltételeire, valamint a tagállami rendszerek összehangolásának szükségességére is. Elkötelezték magukat a kapcsolódó struktúrák ágazati szintű előmozdítása és a vállalatok támogatása mellett a gyakorlati megvalósításban. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a határokon átnyúló képzési és oktatási lehetőségeknek magas színvonalúnak kell lenniük, és az egyén számára pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk.
A második ülést Iraklis Pliakis, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) képesítésekkel és képesítési bizonyítványokkal foglalkozó szakértője nyitotta meg, aki áttekintést adott a CEDEFOP tevékenységeiről és kutatási prioritásairól, az uniós keretrendszerre összpontosítva, például a szakoktatásról és szakképzésről szóló ajánlásokra és az Osnabrücki Nyilatkozatra, a kettős átmenetre és a képesítések átvihetőségére, valamint az uniós képesítési keretrendszerre és a mikro-tanúsítványokra. A szakképzés jövőjéről szólva felszólított arra, hogy vegyük figyelembe a szakképzés szerepét a teljes oktatási rendszerben, amelyet nem lehet elszigetelten szemlélni, és figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci perspektívát is.
A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták továbbá a hagyományos kézművesség viszonylag alacsony vonzerejének problémáját társadalmainkban. Hangsúlyozták a technológiai fejlődésnek az ágazatokban szükséges készségekre gyakorolt hatását, és a résztvevők megvitatták a bútor- és fafeldolgozó iparra és a kapcsolódó szakmák képzésére várható hatásokat. A panelbeszélgetés során konkrét példák, folyamatban lévő projektek és nemzeti kezdeményezések kerültek megosztásra.
Az európai fafeldolgozó és bútoripari szociális partnerek megerősítették elkötelezettségüket, hogy továbbra is közös erőfeszítéseket tesznek a fent említett kihívások és lehetőségek kezelése érdekében, azzal a céllal, hogy mindkét iparágat vonzóbbá tegyék a munkaerő számára.
szerk/ford: Tóth János, forrás: CEI-Bois
