A Timber Revolution sorozatunk második esettanulmánya a Murray Grove, a Waugh Thistleton által épített londoni lakótorony, amelynek felépítménye szinte teljes egészében keresztrétegelt faanyagból (CLT) készült. A Hackney egyik lakónegyedébe illesztett, úttörő Murray Grove 2009-es elkészültekor nemzetközi elismerést váltott ki.
Kilencemeletes, csaknem teljes egészében keresztrétegelt fából (CLT) épített felépítményével éppen akkor lett a világ legmagasabb fa lakóépülete. “A Murray Grove az első olyan magas városi lakóépület, amelyet teljes egészében előre gyártott tömör fából építettek” – nyilatkozta az építész, a londoni Waugh Thistleton stúdió.
“A példaértékű projekt a CLT bevezetésének élére állt az Egyesült Királyságban, és úttörő szerepet játszott a CLT használatának szélesebb körű nemzetközi mozgalmában” – folytatta. Bár az egyébként Stadthaus néven ismert projektet azóta magasságban megelőzték más, tömör faszerkezettel készült lakóépület-projektek, köztük a milwaukee-i Ascent, az ambiciózus terv rányomta bélyegét az építészeti iparra.
A Telford Homes házépítő cég megbízásából a Murray Grove magán- és megfizethető lakások keverékéből áll, és mindegyiknek külön bejárata van az épület alján.
Az első emeleti födémtől felfelé a felépítmény teljes egészében CLT-ből épült, beleértve a teherhordó falakat, a födémeket, az erkélykorlátokat, valamint a lépcső- és liftmagokat. Ez alatt a földszint és az alapozás vasbetonból készült.
A Techniker statikus mérnökkel közösen kidolgozott terv a Waugh Thistleton azon törekvéséből született, hogy bemutassa a fában rejlő lehetőségeket, mint a beton és az acél életképes alternatíváját – különösen a magas épületek esetében.
A Murray Grove CLT-összetevői cellamátrixot alkotnak, az illesztéseket csavarokkal és saroklemezekkel rögzítik. Ez olyan stabil szerkezetet eredményez, amelyet Waugh Thistleton egy “szoros méhsejthez” hasonlít. “Minden külső fal, belső fal, liftakna, lépcsőház és padlólemez együttesen biztosítja a szerkezetet – minden működik” – mondta a stúdió társalapítója, Andrew Waugh a Dezeen-nek.
A szerkezetet beépített redundanciával is tervezték, ami azt jelenti, hogy a CLT-panelek könnyen eltávolíthatók a fokozatos összeomlás veszélye nélkül, így az épület élettartamának végén könnyen leszerelhető.
Az épület építéséhez használt CLT-panelek mindegyikét az osztrák KLH faanyagszállító cég gyártotta, és három réteg lucfenyő deszkából készültek, amelyeket nem mérgező ragasztóval ragasztottak össze. Ezeket a paneleket a Murray Grove-ban történő beépítésük előtt még nem használták az Egyesült Királyságban.
A CLT-paneleket előre gyártották, az ablakok és ajtók kivágásait készen szállították a helyszínre, így azonnal a helyükre lehetett daruzni őket.
Ez drámaian csökkentette az építési időt és a munkaerőköltségeket, lehetővé téve, hogy a kilencemeletes felépítményt négy KLH alkalmazott mindössze 27 nap alatt építse fel, és az egész épület 49 hét alatt készüljön el.
A Faipari Kutatási és Fejlesztési Szövetség (TRADA) jelentése szerint egy ugyanekkora betonépület építése 72 hétig tartott volna.
Ugyanez a jelentés arra is utal, hogy a CLT-panelek segítségével olyan akusztikai és hőtechnikai teljesítményt értek el, amely meghaladta az akkori brit követelményeket.
Külsejéről nem tűnik fel azonnal, hogy a Murray Grove fából épült. A jellegzetes pixeles homlokzat, amely Gerhard Richter festményén alapul, azonban részben szintén fából készült.
A három különböző színárnyalatban pompázó 2500 egyedi panel 70 százalékban rostcementtel kevert fapépből készül. A Waugh Thistleton szerint a burkolat célja, hogy a torony építése előtt a környező épületek és fák által vetett árnyékmintákat utánozza.
A padlólemezek szintén CLT-ből készültek
A Waugh Thistleton faanyag iránti vonzódása ma is meghatározó a munkáiban.
A fa azon képessége, hogy képes megkötni a légkörből a szenet, és ezt a szenet a vágás után is tárolja, azt jelenti, hogy a faépületek is tárolják a szenet, és ezzel hozzájárulnak a teljes élettartamuk alatt keletkező szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához.
A Waugh Thistleton szerint a Murray Grove torony szerkezeti szerkezete több mint 181 tonna szenet tárol, és azáltal, hogy a vasbeton helyett fát használtak az építés során, további 125 tonna szén-dioxidot sikerült megakadályozni a légkörbe jutását.
Waugh elmondta, hogy a fa felhasználása a projektben kezdetben szkeptikusan fogadta az építtető részéről, amely “nem akarta túlértékelni a faszerkezetet”. “Attól tartottak, hogy az embereket elriasztja majd a fa” – magyarázta Waugh. “De kiderült, hogy mindenki, akivel találkoztunk, nagyon büszke az épület innovatív jellegére”.
A projekt elkészülte után világszerte nagy érdeklődés övezte – főként azért, mert bebizonyította, hogy a faanyag alkalmazható a magasépítészetben. “Úgy tűnik, hogy valóban elindított egy egész magas faanyag mozgalmat – az Egyesült Államokban, Ázsiában és Európában sokkal szélesebb körben ismerik” – mondta Waugh a Dezeen-nek.
“Holland dokumentumfilm készült róla, a CBS News tavaly járt ott, és meglátogatta egy kanadai kormányminiszter, a szöuli polgármester és számos diák” – folytatta.
A CLT-tervezést akkoriban a helyiek is dicsérték, a helyiek “le voltak nyűgözve” a projekttől, Vincent Stops tanácsos pedig “büszke arra, hogy Hackney szerepet játszott a magas faépületek történetében”.
“Amikor láttam a Murray Grove-ot, a világ első kilencemeletes fa lakóépületét Hackneyben, egyértelmű volt, hogy a fenntartható építésben valódi lehetőség rejlik” – mondta Stops. “Remélem, hogy ez másokat is arra ösztönöz, hogy az építőiparban is alkalmazzák a mérnöki faszerkezeteket.”
Waugh azonban úgy véli, hogy a projekt által felkeltett érdeklődés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építés iránt más országokhoz képest rövid életű volt az Egyesült Királyságban.
Úgy véli, hogy az anyag használatának ösztönzését újra fel kell éleszteni, egy globális “paradigmaváltás részeként, amely az egész világ építési módját érinti”.
“Minden épület, de különösen a nagy sűrűségű lakások építésénél fel kell váltanunk a betont és az acélt – a bolygó nem engedheti meg magának a városokba irányuló tömeges migráció okozta cementtermelést” – magyarázta.
“A fa jelenleg az egyetlen életképes helyettesítője a betonnak és az acélnak; gombával és szalmával nem fogjuk megoldani ezt a problémát” – folytatta. “Ez nem lehet divatcikk.”
Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-10
