FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Mobiltelefon torony fából: csekély szénlábnyomú megoldás az 5G-hez

Az Ecopol tornyok üregesek. A kábelek, a csatlakozódobozok és egyéb berendezések védve vannak az időjárás és a vandalizmus ellen. Fotó: N: Ecotelligent

A finn forest.fi Milánóban fából épített mobiltelefon tornyot mutat be, mivel egy finnországi cég gyártotta ottani fenyőből a toronyhoz a fa elemeket. Örömmel láttuk a cikkben, hogy a FATÁJ olvasóinak már ismerős lehet a téma, hiszen magyar háttere is van az ügynek.

A közeljövőben több tízezer új távközlési torony épül Európában. A faszerkezetű tornyok keresettek, különösen a tájképi értékekkel rendelkező helyszíneken.

Az észak-olaszországi Milánóban az autósokat szokatlan látvány fogadja egy forgalmas autópálya mellett. A faszerkezetű távközlési torony az első Olaszországban. Ez biztosítja a mobiltelefonok és a segélyhívások lefedettségét. A 40 méteres tornyot tavaly nyáron állították fel egy helyi természetvédelmi terület mellett, egy korábbi acélból épített torony helyett. ‘Kötelességünk olyan anyagokkal előállni, amelyek csökkentik a környezetterhelést és harmonikusabban illeszkednek a tájba. A ragasztott rétegelt fa kiváló választás a fenntarthatóbb környezet megteremtéséhez’ – mondta szeptemberben Giovanni Ferigo, a legnagyobb olasz toronyüzemeltető, az INWIT vezérigazgatója.

Olaszország első faszerkezetű távközlési tornya 2021 nyarán épült Milánó közelében, a forgalmas A51-es út mentén. Fotó: N: Ecotelligent

A 2020-as évek a tornyok tájba illesztésének időszaka

Az Észak-Olaszországban felállított távközlési tornyot a finnországi székhelyű EcoTelligent vállalat gyártja. A vállalat úgy találta, hogy a faszerkezetű tornyok különösen keresettek azokon a helyeken, ahol az acél- vagy betonszerkezetű tornyok már nem kapnak építési engedélyt. “Az egylakásos lakóövezetekben például a lakosok ellenzik a hagyományos tornyokat. A nemzeti parkok nem működhetnek távközlés nélkül, de a tornyoknak természetesebb megjelenésűnek kell lenniük, hogy illeszkedjenek a környezetbe’ – mondja Mátray Gyöngyi, az EcoTelligent ügyvezetője.

“Az 1990-es években még senki sem tudta megjósolni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a tornyoknak a 2020-as években” – mondja Mátray Gyöngyi, az EcoTelligent vezérigazgatója. Fotó: N: EcoTelligent

Úgy véli, hogy az elkövetkező években egyre több olyan területet fognak érzékeny tájértékkel rendelkezőnek tekinteni, ahol új tornyok és bázisállomások építésével párhuzamosan új tornyok és bázisállomások épülnek. “A faszerkezetű tornyoknak megvan az az előnyük, hogy a közvélemény széles körben elfogadja azokat. Az emberek úgy érzik, hogy joguk van a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, de ugyanúgy a kellemes lakókörnyezethez is.”

Több ezer új torony 5G-vel

Mátray szerint a következő években több tízezer új távközlési torony épül Európában. Az építkezések megugrását mindenekelőtt az okozza, hogy fel kell készülni az 5G szolgáltatások eljövetelére. Az 5G technológia gyorsabb ICT-kapcsolatokat és rövidebb válaszidőt biztosít a hálózati kapcsolatok számára. Ehhez azonban a bázisállomások közötti rövidebb távolságokra, valamint azok számának jelentős növekedésére lesz szükség. “Minél gyorsabb és megbízhatóbb vezeték nélküli kapcsolatokat szeretnénk, annál sűrűbb bázisállomás-hálózatra van szükség. A gyors kapcsolatot biztosító rádiójel nem terjed túl messzire” – mondja Mátray az 5G hálózat tulajdonságairól.

Az Ecopol-tornyok tízméteres elemeit hagyományos kamionnal szállítják a toronyépítés helyszínére, nem pedig speciális járművekkel, amelyek lassítják a többi forgalmat. Fotó: N: Ecotelligentdefault

Az új tornyok iránti keresletet az is növeli, hogy egyes meglévő tornyok már nem felelnek meg a jelenlegi követelményeknek. A tornyoknak ma már sokkal több készüléket kell elbírniuk, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy jelentősen megnövekedett a súly, amelyet a toronynak el kell viselniük. “Az 1990-es években senki sem tudta volna megjósolni, hogy a 2020-as években milyen követelményeknek kell megfelelniük a tornyoknak. Sem az előnyben részesített helyszíneket, sem a méretüket. A régi tornyok gyakran bontásra vannak ítélve, mivel a meglévő tornyok szomszédságában több új torony épül.”

A fa szerkezet versenyképes

Mátray rámutat, hogy a faszerkezetű tornyok műszaki tulajdonságai is versenyképesek az acél- és betontornyokhoz képest. Külön kiemeli, hogy a merev ragasztott gerenda kiválóan alkalmas a tornyokban felhasználásra. “Mivel merev, a szerkezet jobb teherbíró képességgel rendelkezik. A nagy teherbírású tornyokra Közép-Európában van kereslet, ahol a települések sűrűek, és jelentős mennyiségű bázisállomás-berendezést kell a tornyokba telepíteni’ – mondja Mátray. Mátray szerint a megrendelő által a faszerkezetű toronyért fizetett ár nagyjából megegyezik a hagyományos tornyok árával.

“Ha összehasonlítjuk az acél- vagy betontornyokat egy ugyanolyan teherbírású, faszerkezetű toronnyal, nem láthatunk különbséget az árban. Ez azt jelenti, hogy a vásárlásról döntéskor nagyobb súlyt kapnak az olyan tényezők, mint a szén-dioxid megkötése, a vizuális megjelenés és az általános elfogadhatóság.” Faszerkezetű tornyokat már korábban is fejlesztettek, például az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban. Mátray szerint azonban ezek kísérleti projektek maradtak, mert a felhasznált nyersanyag nem volt alkalmas egy magas és karcsú szerkezethez. Az EcoTelligent valami mást választott, és az Ecopol tornyok fa részeit rendkívül merev rétegragasztott elemekből és LVL-ből [laminated veneer lumber = rétegelt furnér deszka: a rétegek száliránya azonos] készítette.

Sokan még mindig nem ismerik az iparilag gyártott rétegragasztott fatermékeket, és a tervezési know-how is egyenetlen minőségű – mutat rá Mátray.

Egy torony ezer közül

Az EcoTelligent távközlési tornyai beton talapzatra emelt 10 méteres modulokból állnak. Az üreges szerkezetnek köszönhetően a kábeleket, a csatlakozó dobozokat és egyéb berendezéseket a torony fala védi az időjárástól és a vandalizmustól. A toronypiac gyors növekedése ellenére Mátray cége nem egyszerűen arra támaszkodik, hogy több ezer új toronyból álló rendelésállományt halmozzon fel. A cégnek a maga területén úttörőként még az előítéletekkel is meg kellett küzdenie.

“A faszerkezetű tornyok jövőbeli piaci részesedésének kiszámításakor a jó ökölszabály az egy ezrelék.” A vállalat nem tervezi, hogy mindenkinek mindent biztosít, inkább olyan ügyfeleket keres, akiknek az értékrendje összeegyeztethető a faépítéssel. “Azok a távközlési vállalatok és városok, amelyek részt kívánnak venni az éghajlatváltozás megfékezésében és szén-dioxid-semlegességre törekszenek, kiválaszthatják az e céloknak megfelelő infrastruktúrát. Ami az ügyfeleinket illeti, nem mi erőltetjük rájuk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldást, hanem ők igénylik azt tőlünk” – mondja a vezérigazgató.

Írta: Heikki Hamunen
Forrás: forest.fi


Kiegészítés:

Már az EcoTelligent vállalat ügyvezetőjének nevéből (Mátray Gyöngyi) is láthatjuk a magyar hátteret. Ugyanakkor az EcoTelligent résztulajdonosa a Szigma-X Kft., az Ecopol tornyok és egyéb faszerkezetek tervezőjeként. A Milánó melletti tornyot is a Szigma-X Kft. tervezte.

A FATÁJ-ban először 2010-ben foglalkoztunk az Ecopol toronnyal: Új magyar szabadalom – monopol RR-mobiltorony. Akkor Békésen állítottak fel Ecopol rádiótornyot.

2012-ben már arról írtunk, hogy az ECOPOL sikeresen debütált Finnországban.

2015-ben pedig az Érden épült 40 m magas ECOPOL fatornyot mutattuk be. Az ECOPOL fatornyot a Szigma-X Kft. fejlesztette ki és szerezte meg hozzá egész Európára a formavédelmi oltalmat. Az érdi torony esetében a 3 rétegelt-ragasztott támpillért, oldaltámaszt a gyomaendrődi Gyefa Kft. gyártotta, a toronyszerkezet összeszerelését és az alpintechnikát a szombathelyi Györki és Társa Kft. biztosította. E lábakat a központi maghoz belülről facsavarokkal rögzítették. A rétegeltlemezt és az RR tartót is a Tikkurila Waltti Opaque vizesbázisú vastaglazúrjával felületkezelték 3 rétegben.

Faiparosoknak, sportkedvelőknek és a Sopronban végzettek számára még érdekes lehet, hogy 1989-ben 36 m-es fesztávú, háromcsuklós, ragasztott faszerkezetű tartókkal ők építették a Soproni Sportcsarnokot is, ahol az idők során azóta számos faipari szakvásár is volt.

Összeállította: MM

Előző cikk

Ipari csarnokok fából - Stora Enso a fenntartható építésért

Következő cikk

Óratorony-szikla mentése összefogással



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
1
Share