FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fa Forradalom hajnala

A Dezeen legújabb sorozata a tömörfa-szerkezetekben rejlő építészeti lehetőségeket vizsgálja. A Timber Revolution 2023. március elejétől kezdve azt a kérdést feszegeti, hogy a faanyag képes-e megtörni az acél és a beton uralmát az építőiparban.

Glulam szerkezet – Ibstock Place School, Roehampton, Nagy-Britannia

A világ legrégebbi építőanyaga visszatérőben van. Egykor az épületeink túlnyomó többségét fából építették, de a 19. és a 20. században az acél és a beton bitorolta, és ezek ma is uralják az épített környezetet. Nem éghető, tartós, erős és könnyen és nagy mennyiségben gyártható, ezek a modern anyagok váltak a kedvenccé, ahogy az épületek egyre magasabbak, összetettebbek és profitorientáltabbak lettek.

Az elmúlt néhány évtizedben azonban a fa újra előtérbe került – ezúttal nem nyersanyagként, hanem különféle szupererős, mesterséges változatokban, amelyek felhasználhatók e nagyméretű modern épületek építéséhez.

Az 1990-es évekbeli első mérnöki tervezésük óta az olyan termékek, mint a keresztsíkosított faanyag és a ragasztott rétegelt faanyag, valamint a kevésbé ismert tömörfa-szerkezeti faanyagok, például a DLT (dübeles rétegelt faanyag), folyamatosan nőtt a népszerűségük. A tömegfából készült mérföldkőnek számító épületek ma már rendszeresen szerepelnek a Dezeen oldalain, miközben az anyag egyre nagyobb elfogadottságot és megértést élvez.

A fűrészáru termékek egyre népszerűbbek

Ennek ellenére a tömörfa-szerkezet csak egy kis hányadát teszi ki a világszerte évente épített épületek teljes számának, mivel az acél és a beton még mindig a választott szerkezeti anyagok közé tartozik.

Egy nemrégiben készült jelentés szerint (a tanulmány ára 2700 USD) az európai CLT piac 2022-ben eléri az 1,6 millió köbmétert. Ez csak az Egyesült Királyságban havonta felhasznált beton mennyiségének körülbelül egyharmada – a kormány jelentése szerint 2022-ben havi szinten alig négymillió köbméter beton értékesítéséről számoltak be.

Európán kívül az elfogadás még kisebb. Az Egyesült Államokban a Faipari Termékek Tanácsa becslése szerint összesen 2022. decemberéig “csak” 1677 tömörfa-szerkezetű projektet építettek, vagy terveztek a többlakásos, kereskedelmi vagy intézményi kategóriákban.

Mindez hamarosan megváltozhat. A világ lassan szembesül az éghajlati vészhelyzet valóságával és mértékével. Az építészek kezdik elfogadni, hogy az építőipar – különösen az acél és a beton – milyen szerepet játszik az egyre súlyosbodó válságban, a tömeges faanyag pedig életképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívát kínál.

Az elmúlt néhány évben a megtestesült szén-dioxid – vagyis az épületek létrehozásával kapcsolatos kibocsátások, szemben az élettartamuk alatt keletkező működési kibocsátásokkal – a fenntarthatóság iránt érdeklődő építészek jelszavává vált. A betonnal és az acéllal ellentétben, amelyekhez hatalmas megtestesült kibocsátások társulnak, a fa a fák által a légkörből származó szén aktív megkötését jelenti.

De vajon elég jól méretezhető-e? A tömörfa-szerkezet valóban lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ezüstgolyó, amely drámaian csökkenti az építőipar szén-dioxid-kibocsátását?

A tömörfa-szerkezetben rejlő lehetőségek és kihívások

A Timber Revolution sorozat egész márciusban tart. Szakértőkkel fogunk beszélgetni, hogy megvizsgáljuk, vajon a tömeges faanyag képes-e valóban felforgatni az építőipart azáltal, hogy főszerkezeti anyaggá válik – vagy továbbra is hiánypótló termék marad, amelyet viszonylag kevés építész által vezetett lakásépítési és kulturális projektben használnak.

Bemutatjuk a tömörfa-szerkezetek előnyeit, esettanulmányokkal a legfontosabb projektekről, interjúkkal azokkal, akik a tömegfaanyag-építészet fejlődő világában dolgoznak. Emellett részletesen megvizsgáljuk az anyag lehetséges problémáit és korlátait is.

Most lenne a Fa Forradalom hajnala?

A Timber Revolution a harmadik a Dezeen által működtetett Revolution sorozatban, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az anyagok és a technológia a világot, amelyben élünk. A sorozat a 2021-es Carbon Revolution sorozatot követi, amely azt vizsgálta, hogyan lehetne pozitívan hasznosítani a sokat szidott elemet, valamint a Solar Revolutiont, amely azt vizsgálta, hogyan tudná az ember teljes mértékben kihasználni a Nap erejét.


Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-01

Előző cikk

Finnországban növekszik az érdeklődés a fiatalok körében az erdészeti szektor szakképzései iránt

Következő cikk

Elektromos rönkszállító világpremier



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Fűrészüzemi tűzeset

Több mint öt órán keresztül küzdöttek az égő és izzó faforgáccsal a tűzoltók Kapuváron, egy fatelepen szombaton. A…