Az Európai Unió erdőgazdálkodási politikája heves vitát váltott ki egész Európában és hazánkban is: Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. Mi – a hét közép- és kelet-európai uniós tagállam faipari érdekképviseletei (9 szervezet) – üdvözöljük azokat az intézkedéseket, amelyek klímabarát és egészséges erdőkhöz, valamint fenntartható gazdasághoz vezetnek.
A közép- és kelet-európai (CEE) országok faipari érdekképviseletei a fenntartható erdőgazdálkodás és fahasználat révén klímavédelemre, foglalkoztatásra és értékteremtésre szólítanak fel.
Az Európai Unió erdőgazdálkodási politikája heves vitát váltott ki egész Európában és hazánkban is: Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. Mi – a hét közép- és kelet-európai uniós tagállam faipari érdekképviseletei (9 szervezet) – üdvözöljük azokat az intézkedéseket, amelyek klímabarát és egészséges erdőkhöz, valamint fenntartható gazdasághoz vezetnek. Az EU erdészeti politikája azonban kompromisszumot is jelent az uniós fellépésben az éghajlati válság kezelése érdekében. Aggódunk amiatt, hogy az Európai Unió jogszabályi kerete a fenntartható és megújuló erőforrás, a fa felhasználásának tarthatatlan és észszerűtlen korlátozását eredményezi. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó túlzott követelmények nem átalakulást, hanem a faipar fenntartható értékláncának megszakadását eredményezik, amelyre Európa függetlenségéhez most és az elkövetkező években nagyobb szükség van, mint valaha.
Közösen hangsúlyozzuk álláspontunkat:
- Az Európai Unió és az összes európai ország kormányának egyértelmű elkötelezettségét kérjük a fenntartható erdőgazdálkodás és a fahasználat növelése mellett.
- Átfogó hatásvizsgálat szükséges az uniós politika és annak az erdőkre, valamint az erdészeti és faipari értékláncra gyakorolt hatásáról – az észszerű, nem pedig a túlzott szabályozás érdekében.
- A fenntartható erdőgazdálkodás és a fahasználat keretfeltételeinek egyszerűsítése szükséges – a független európai fenntartható gazdaság támogatása érdekében.
A fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa az iparunk alapja. A faalapú iparágak 2020-ban 3,1 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban, ami a teljes feldolgozóipar 10,5 százalékát jelenti. Ugyanebben az évben a faalapú iparágak bruttó hozzáadott értéke az EU-ban 136 milliárd euró volt, ami a teljes feldolgozóipar 7,2 százaléka. Az erdészet és a faipar értéklánca nagyrészt független a harmadik országoktól, és ellenáll a válságoknak. Az éghajlatváltozásra és a gazdasági bizonytalanságokra való tekintettel minden eddiginél fontosabb a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlása és a nagyobb fafogyasztás. A fa felhasználása és az ebből eredő erdőfelújítás a társadalom fenntarthatóság felé történő átalakulásának kulcsfontosságú építőkövei. Arra kérjük Önöket, mint az Európai Unió vezetőit és magas rangú tisztviselőit, hogy az Unió kulcsfontosságú politikáinak irányítása során vegyék figyelembe ezeket a szempontokat. Különösen az általunk nem hatékonynak ítélt erdőterületek folyamatos megszüntetésével kapcsolatban.
A fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen a foglalkoztatás, az értékteremtés, az éghajlat- és a környezetvédelem szempontjából.
Mellékeljük közös állásfoglalásunkat: A közép- és kelet-európai faipari érdekképviseletek a fenntartható erdőgazdálkodás és fahasználat révén az éghajlatvédelem, a foglalkoztatás és az értékteremtés érdekében.
A közép- és kelet-európai (CEE) országok faipari érdekképviseletei a fenntartható erdőgazdálkodás és fahasználat révén klímavédelemre, foglalkoztatásra és értékteremtésre szólítanak fel.
Álláspontjaink:
- Az Európai Unió és valamennyi európai ország kormánya egyértelmű elkötelezettségét kérjük a fenntartható erdőgazdálkodás és a fa fokozott felhasználása mellett.
- Az uniós politika és annak az erdőkre, valamint az erdészeti és faipari értékláncra gyakorolt hatásának átfogó hatásvizsgálata szükséges.
- A fenntartható erdőgazdálkodás és a fa felhasználásának keretfeltételeinek egyszerűsítését kérjük.
Bevezetés
A COVID-járvány és az ukrajnai háború hatásai miatt a reálpolitika és a megvalósíthatóságra való összpontosítás fontosabb, mint valaha. Emellett az éghajlati válság kezelése a következő évtizedekben is hatalmas kihívást jelent majd. Létfontosságú, hogy csökkentsük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és azt nagyrészt fenntartható, biogén szénnel helyettesítsük. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re nullára csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Működő gazdaság nélkül azonban a társadalom fenntarthatóság felé történő átalakítása nem lesz pénzügyileg életképes, és a lakosság sem fogja támogatni.
Aggódunk amiatt, hogy az Európai Unió jogszabályi kerete a fenntartható és megújuló erőforrás, a fa felhasználásának tarthatatlan és észszerűtlen korlátozását eredményezi.
Rugalmas gazdasági ágazat
A fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa az iparunk alapja. A faalapú iparágak 2020-ban 3,1 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban, ami a teljes feldolgozóipar 10,5 százalékát jelenti. Ugyanebben az évben a faalapú iparágak bruttó hozzáadott értéke (GVA) az EU-ban 136 milliárd euró volt, ami a teljes feldolgozóipar 7,2 százaléka. Az erdészet és a faipar értéklánca nagyrészt független a harmadik országoktól, és ellenáll a válságoknak. Az éghajlatváltozásra és a gazdasági bizonytalanságokra tekintettel minden eddiginél fontosabb a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlása és a fa felhasználásának erősítése.
A faépítés elterjedése az építőiparban és az anyag széles körű felhasználása alternatívát kínál a fosszilis nyersanyagokkal, valamint a CO2-intenzív anyagokkal és termékekkel szemben. Ráadásul minden kitermelt fa 100 százalékban hasznosul és értékes termékekké kerül feldolgozásra. A fa újrafelhasználható, és másodlagos nyersanyagként fontos építőköve a fenntartható és környezetbarát körforgásos gazdaságnak. A fa felhasználását és az ebből eredő erdőfelújítást a társadalom fenntarthatóság felé történő átalakulásának és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek kulcsfontosságú építőköveinek tekintik.
Erdők és éghajlat
Európa erdei hatalmas megújuló tartalékokkal rendelkeznek. Európa erdőterülete 14 millió hektárral nőtt, míg a fakészletek 1990 óta 8,3 milliárd köbméterrel gyarapodtak. Összességében a becslések szerint a nettó éves növekedés 65 százaléka a fakitermelő ipar 2020-ban az EU erdeiben lévő faanyag éves éves növekedésének mintegy 90 százalékát távolította el. A biológiai sokféleség szempontjából releváns paraméterek többsége javult az erdőkben. A kiterjedt területek szigorú jogi védelem alá helyezése és az erdőhasználat tiltása nem vezet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Ez csak fenntartható erdőgazdálkodással érhető el, amelynek célja az erdők életképességének és növekedésének magas szinten tartása.
A CO2-kibocsátás megelőzhető az erdeinkben növő fa felhasználásával. Az erdőket szisztematikusan kell kezelni, hogy az új fafajokkal és a kártevők elleni küzdelemmel “klímaképesek” maradjanak. A fenntartható erdőgazdálkodás biztosítja, hogy nem vágnak ki több fát, mint amennyi visszanő, és ez megteremti az alapját a fokozott fahasználatnak és az európai erdők növekedésének. A fa többszörös és optimális hozzáadott értékű újrafelhasználása szempontjából a tartós fatermékekben való anyagában történő felhasználás mellett a fa és a biomassza kaszkádszerű felhasználásának elvét megtartva a biomassza biomasszából történő energiaellátáshoz is hozzá lehet járulni.
A fahasználat mindkét változata hozzájárul az éghajlatvédelemhez és az energiaszuverenitáshoz.
A biogazdaság fenntartása érdekében biztosítani kell az erdőkből származó fa folyamatos felhasználását, mivel a fa felhasználása és az aktív erdőgazdálkodás a legerősebb eszköze az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.
Az éghajlatvédelem és a gazdaság összekapcsolása a megfelelő jogszabályi keretekkel
Az Európai Unió politikájának el kell gondolkodnia a független európai gazdaság és termelés értékén, és felelősséget kell vállalnia a munkahelyekért. Ezáltal az EU példaképpé válhatna a fenntarthatóság ösztönzése és a szabványok megalkotása terén világszerte az éghajlatvédelem és a hatékonyság terén. A jelenlegi helyzetben nem szabad saját megújuló erőforrásait felhasználni, ez a rossz út.
Egyértelmű elkötelezettséget követelünk az Európai Uniótól és az összes európai ország kormányától a fenntartható erdőgazdálkodás és a fa fokozott felhasználása mellett. Ehhez az európai zöld megállapodást az új európai realitásokhoz kell igazítani.
Az EU jelenlegi politikáiban, különösen a Bizottság politikáiban, egymással versengő célkitűzések figyelhetők meg. Az Európai Bizottság elnöke támogatja a faépítést, és a fa felhasználása tekintetében vannak biztató jelek. Számos kezdeményezésnek köszönhetően azonban az erdők várhatóan CO2-t tárolnak, és szinte lehetetlenné teszik a fakitermelést. A mi szempontunkból az Európai Unió eltérő célkitűzései döntő fontosságúak és károsak az éghajlatvédelem és a gazdaság összekapcsolása szempontjából.
Követeljük az uniós politika és annak az erdőkre, valamint az erdőgazdálkodás és a faanyag értékláncára gyakorolt hatásainak átfogó értékelését. Ez a következőket foglalja magában:
- A földhasználatról, a földhasználat-változásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet (LULUCF).
- az EU erdészeti stratégiája
- Az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája
- Megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED) III
- Az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet
- A természet helyreállításáról szóló rendelet
Véleményünk szerint e projektek kombinációja a megújuló és fenntartható nyersanyag, a fa felhasználásának tarthatatlan és észszerűtlen korlátozását eredményezi.
Végezetül követeljük az erdészeti ágazat megfelelő részvételét az érdekelt felek irányításában és az EU erdészeti stratégiájáról folytatott párbeszédben. Gazdasági rendszerünk fenntartható növekedési képessége óriási előnyökkel járhat, ez a tudás szükséges ahhoz, hogy a hiányos perspektívák és a nem megfelelő ábrázolások eloszlatásához.
Következtetés
A “klímabarát” erdők, amelyek faanyagának növekedését hasznosítják, ideálisak az éghajlatvédelem, a foglalkoztatás és az értékteremtés szempontjából. Az európai fenntartható módon kezelt erdőkből származó fa fokozott felhasználása növeli Európa hozzájárulását az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és biztosítja az európai faipar független értékláncát. Az osztrák, cseh, horvát, lengyel, magyar, szlovák és szlovén faipari szövetségek az Európai Unió intézményeihez és a tagállamokhoz fordulnak, hogy egyszerűsítsék a fenntartható erdőgazdálkodás és a fahasználat keretfeltételeit.
CEE országok faipari szervezetei – köztük a FAGOSZ
Ausztria sajtóközleménye a közös nyilatkozatról (05-11)
Hajrá magyar faipar!