Az erdők európai biogazdaság üzemanyagaként való felhasználásának megítélése: nyolc egyetemi város eredményei – A biogazdasággal kapcsolatos ezen kutatás több társadalmi törekvés kielégítésére törekszik, nevezetesen a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság valamilyen társadalmilag elfogadható módon történő összekapcsolására.
A célok és az erdei biomassza európai termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának növelésére irányuló konkrét tervek közötti ellentmondások fenntarthatósági aggályokat vetettek fel a határokon belül és kívül.
Miközben a politikai szereplők különbözőképpen artikulálják ezeket az ellentmondásokat, és a közbeszédben versengenek álláspontjuk érvényesüléséért, kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy a városi területek polgárai hogyan érzékelik ezt a diskurzust.
Az észlelést többdimenziós konstruktumként értelmezve nyolc európai egyetemi város (Bordeaux, Pozsony, Freiburg, Helsinki, Padova, Szentpétervár, Uppsala, Bécs) adatait elemezzük statisztikailag, hogy feltárjuk a dimenziókat, a hasonlóan gondolkodó polgárok e dimenziókban kialakuló közösségeit és az egyes ilyen közösségekhez való tartozással összefüggő jellemzőket.
A biocentrizmustól az elosztási szempontokon át a politikai célokhoz való ragaszkodásig hat dimenzióban öt közösséget azonosítottunk:
- ragaszkodó-környezetvédő,
- ragaszkodó-kormánypárti,
- kritikus-reformista,
- kritikus-agrárpárti és
- közömbös.
A lakóhely szerinti város és a biogazdaság vélt ismertsége egyértelműen kölcsönhatásban van az észleléssel. A nyolc városon belüli és a nyolc város közösségei között azonban jelentős eltérések mutatkoznak, ami a nyilvános diskurzuson túli mélyebb társadalmi feszültségekre utal. A közösségen belüli eltérések nagy része azonban megmagyarázatlan marad, ami további helyi munkát igényel. Az erdészeti politikára vonatkozó következtetések is előkerültek.
Ez a munka az EFI által támogatott PerForm (Perceiving the forest-based sector in the bioeconomy) páneurópai együttműködési hálózat keretében készült. Igazgatóhelyettesünk, Helga Pülzl az egyik szerző.
szerk: Tóth János, forrás: EFI – European Forest Institut