Franciaország nem fogja elérni a karbonsemlegességet, ha nem találja meg a megfelelő egyensúlyt a jelentős természetes szén-dioxid-nyelőnek számító erdeinek szükséges megőrzése és a faanyaguknak a fosszilis erőforrások alternatívájaként való felhasználása között.
[FATÁJ kiegészítés: a francia Nemzeti Erdészeti és Faipari Program 2016-2026 (PNFB) itt érhető el]
A francia Ökológiai Átalakulási Ügynökség (Ademe) Magazinja “Erdők és faipar: az egyensúly megtalálása” címmel egy tematikus dossziét tett közzé, amelynek fő cikke az ökoszisztémák megőrzése és a fa felhasználásának fejlesztése közötti megfelelő egyensúly megtalálásának szükségességéről szól. További témák:
-> Nagyítás: az erdő többféle funkciója
-> Közös interjú Antoine Pierarttal, az ADEME talaj- és jövőkutató mérnökével és Françoise Alric-kal, az Erdészeti Közösségek Országos Szövetségének (FNCoFor) igazgatóhelyettesével,
-> egy riport a Hyperionról, Franciaország legnagyobb favázas épületéről.
A fa felhasználásának fejlesztése: szükséges, de észszerű módon.
Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az ökoszisztémák minőségének megőrzése és a fa felhasználásának fejlesztése között. Ellenkező esetben nem fogjuk elérni az ökológiai átállás célkitűzéseit.
Az ADEME tavaly közzétett “Átmenet(ek) 2050″ című tanulmánya részeként négy olyan forgatókönyvet vizsgált, amelyek 2050-re szén-dioxid-semlegességhez vezethetnek. Egyik sem nélkülözheti a fa felhasználását az építőiparban, az építőanyag- vagy az energiaágazatban. Nem fogjuk elérni a célt, ha kizárólag az erdők szén-dioxid-elnyelő szerepére támaszkodunk” – mondja Jérôme Mousset, az ADEME biogazdaságért és megújuló energiáért felelős igazgatója. A CO2 tárolására való képességük alapvető fontosságú, ez az egyik oka annak, hogy meg kell őriznünk, sőt fejlesztenünk kell őket. Ahhoz azonban, hogy teljesíteni tudja az éghajlatvédelmi kötelezettségeit, Franciaországnak is hatfelé kell osztania az üvegházhatású gázok kibocsátását, és fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával. Ez gazdasági tevékenységeinek erőteljes dekarbonizációját jelenti. A fa megújuló megoldást jelent bizonyos üvegházhatású gázokat kibocsátó anyagok vagy fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére. Feltéve természetesen, hogy a fa fenntartható módon kezelt erdőkből származik, és hogy a fakitermelés növekedését ellenőrzik.
A teljes láncra való hatás
Hogyan fejleszthetjük a fa felhasználását úgy, hogy közben fenntartható módon gazdálkodunk az erdőkkel? Ez volt a célja a 2021-2022 telén az állam által szervezett Erdő és fa konferenciának. Minden érdekelt felkérést kapott, hogy dolgozzon ki egy olyan kívánatos és közös jövőképet az erdőkről, amely képes összeegyeztetni az erdők különböző funkcióit (lásd 9. oldal). Ennek alapján az állam számos intézkedést hozott, különösen az “Erdőfelújítás” rendszer megerősítését, amelyet jelenleg az ADEME irányít. Erre 150 millió eurót fordítanak 2023-2024-ben. A cél az, hogy a tulajdonosokat segítsék az erdők ellenálló képességének megerősítésében a károsodott, beteg vagy haldokló erdőkben végzett célzott újratelepítési vagy felújítási műveletek révén. A cél a fafajok diverzifikációjának előmozdítása és a biológiai sokféleségben gazdag területek megőrzése, hogy korlátozzák az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségüket.
A kormány emellett 400 millió eurót különített el az erdészeti és faipari ágazat szerkezetének korszerűsítésére. Ezt 2022 elején jelentette be a francia ipar versenyképességének támogatását célzó France 2030 beruházási stratégia kiterjesztéseként.
“Az ügynökség feladata volt a fa építőipari felhasználásának (az Investissements d’Avenir-en keresztül) és a biomasszából történő hőtermelésnek (a Fonds Chaleur-en keresztül) a fejlesztése. Ez az új keret lehetővé teszi számunkra, hogy megerősítsük az ökológiai átállással kapcsolatos intézkedéseink koherenciáját azáltal, hogy beavatkozunk a teljes faipari láncba, a termeléstől a végső felhasználásig, a köztes láncszemeken keresztül” – jelezte Jérôme Mousset.
Így az ADEME a “Hatékony és rugalmas erdőgazdálkodás és erdőművelés” (AMI ESPR) című pályázati felhíváson keresztül segíti az erdészeti munkákat végző vállalatokat a gépesítésben és a korszerűsítésben, feltéve, hogy a kiválasztott gépek és berendezések amellett, hogy hatékonyabbak és kevésbé balesetveszélyesek a dolgozók számára, a lehető legkevesebb hatással vannak az erdőtalajra. A kedvezményezetteknek, azaz a kkv-knak a fenntarthatóság mellett is elkötelezettnek kell lenniük. A “Biomassza hő- és faipar” (BCIB) és a “Fából előállított termékek és építési rendszerek iparosítása” (SCB) című pályázati felhívások a fafeldolgozó vállalatoknak, különösen a fűrészüzemeknek, a fából készült kazánok tüzelőanyagának gyártóinak és az innovatív biotermékek, például a ragasztott rétegelt fa gerendák vagy az épületekhez használt panelek gyártóinak szólnak (lásd a keretes írást). Miközben segítenek ezeknek a szereplőknek teljesítményük javításában, ezek a programok azt is megmutatják nekik, hogy a fából származó melléktermékek (fűrészpor, fakéreg stb.) elsődleges felhasználásával csökkenthetik számláikat és energia-önellátóbbá válhatnak.
Szükséges józanság
A fogyasztási szokásainkban azonban továbbra is a józanság a prioritásunk” – mondja Sarah Martin, az ADEME Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszeripari Főosztályának vezetője. Ez a kérdés minden forgatókönyvben jelen van, még a legoptimistábbakban is, ami a technológiák azon képességét illeti, hogy kompenzálják a túl későn bekövetkező ökológiai átmenetet. Ezért továbbra is arra ösztönözzük a vállalatokat, a helyi önkormányzatokat és a magánszemélyeket – ahogy mindig is tettük -, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, és csak azt vásárolják meg, amire hosszú távon szükségük van. Minden termék, még a bioalapú is, minden energia, még a megújuló is, hatással van a környezetre. Továbbá a fakitermelés ellenőrizetlen növekedése a gazdag és változatos ökoszisztémák fokozatos felváltásához vezetne a gyorsan növő, néha intenzíven kezelt monokultúrás fákkal. Ez a fejlődés hozzájárulna a talaj elszegényedéséhez, növelné az erdők sebezhetőségét az éghajlati veszélyekkel (betegségek, szélsőséges aszályok stb.) szemben, és csökkentené a szén fenntartható tárolására való képességüket.
Két projektfelhívás a faépítés és más bioalapú anyagok fejlesztésének előmozdítására
A “Biomasszából előállított hő és faipar” (BCIB) című projektfelhívás a fűrészüzemeket és a falemez-gyárakat célozza. Célja a szárítási kapacitások növelése a fapiaci szegmensek (építőipar, bútoripar, csomagolóipar stb.) minőségi követelményeinek való megfelelés érdekében, valamint a faiparban keletkező melléktermékek felhasználásának előmozdítása a hőtermelés révén történő energiaautonómia biztosítása érdekében.
A “Faipari termékek és építési rendszerek iparosítása” (SCB) című projektfelhívás ösztönzi a nagy faanyagok további fűrészelési kapacitásainak fejlesztését, illetve a parketta vagy az építőiparban használt feldolgozott anyagok gyártósorainak fejlesztését.
Az erdők sokrétű funkciói
A fenntartható erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy figyelembe vesszük e természeti területek által nyújtott összes “szolgáltatást”: a gazdaság és az ökológiai átmenet, valamint a környezet, a terület és a társadalom számára. Minden felhasználási módot össze kell egyeztetni.
Ökológiai funkció:
Az erdők a biológiai sokféleség pótolhatatlan tárházai. Tisztítják a levegőt és a talajvizet.
Klimatikus funkció:
A fák és a talajok szén-dioxid-elnyelők. A szén a fában megmarad, még akkor is, ha kivágják. Másrészt a fa elégetésekor visszatér a légkörbe. Ezért előnyben kell részesíteni a fa olyan felhasználási módjait, amelyek megőrzik ezt a készletet (építőipar, hosszú élettartamú anyagok stb.).
Védelmi funkció a természeti kockázatokkal szemben:
Az erdők mérséklik a talaj- és part menti eróziót, vízáteresztő talajuk segít szabályozni az árvizeket, a fák gátat képeznek a lezuhanások és lavinák ellen…
Gazdasági funkció:
A fát építőanyagok, bútorok, papír, karton, bioalapú termékek, energia előállítására használják… Mindezek az ágazatok foglalkoztatási forrásokat jelentenek, és hozzájárulnak a terület függetlenségéhez az erőforrások és az energia tekintetében.
Vonzó funkció:
A táj hozzájárul a terület vonzerejéhez a lakosok számára, valamint a turisztikai tevékenységhez.
Szociális és egészségügyi funkció:
Az erdők szabad rekreációs területek, ahová a sétálók, a sportolók és a gombaszedők járnak, hogy fellélegezzenek, feltöltődjenek, vagy a frissesség szigetét találják.
Az egészséges erdőtalajok fenntartása
A talaj minősége ugyanolyan fontos az erdők légköri szén-dioxid-megkötő és biodiverzitás-fenntartó képessége, valamint rugalmassága szempontjából, mint a növényzeté. Antoine Pierart, az ADEME talaj- és jövőkutató mérnöke és Françoise Alric, az Erdészeti Közösségek Országos Szövetségének (FNCoFor) igazgatóhelyettese tájékoztat.
Milyen kockázatoknak vannak kitéve az erdőtalajok?
Antoine Pierart: Az éghajlatváltozás és a nem megfelelő gazdálkodási és fakitermelési gyakorlatok (nagy kiterjedésű csupasz talajterületek kivágása stb.) veszélyeztetik a talaj minőségét, ami az egész erdei ökoszisztémára kihatással van. A talaj a növényzet növekedésének és életképességének alapja. Sokféle állatnak és mikroorganizmusnak ad otthont, amelyek a bomló fával táplálkozva hozzájárulnak a szén tárolásához és a föld termékenységéhez.
Mit lehet tenni a talaj megőrzése érdekében?
A.P.: Az ADEME-t az ökológiai és a mezőgazdasági minisztérium bízta meg azzal, hogy koordinálja az erdőtalajok védelmének szentelt nemzeti cselekvési terv kidolgozását. Ennek érdekében műhelytalálkozókat szerveztünk az összes érdekelt fél részvételével (az erdőgazdálkodók és -üzemeltetők képviselői, akadémikusok, környezetvédelmi szervezetek stb.) Számos akadályt azonosítottak, többek között a tájékoztatás, a tudatosítás és a szakemberek képzésének hiányát, valamint az új eszközök (például a talajdiagnosztika és -ellenőrzés terén) és gazdasági ösztönzők (a megfelelőbb technikák és/vagy gépek stb. bevezetése érdekében) kifejlesztésének szükségességét. Végezetül hangsúlyozták az erdőgazdálkodási gyakorlatok hatásával kapcsolatos ismeretek javítását. Ezt a tervet nyárra kell véglegesíteni.
Miért érdemes vigyázni az erdőtalajokra?
Françoise Alric: A talajok nagy biológiai sokféleségnek adnak otthont, és nagy mennyiségű szenet tárolnak. Ez nem jelenti azt, hogy az erdőket nem szabad kihasználni: fenntartható gazdálkodásuk megköveteli, hogy a fakitermelés és a metszés a helyes gyakorlatnak megfelelően történjen. Az állami erdőkben ezt az Office National des Forêts (ONF) irányítja.
Mit tehetnek az erdőkkel rendelkező önkormányzatok?
F.A.: Együttműködnek az ONF-fel az erdeik fenntartható kezelésében. Ők azok, akik a fakitermeléshez és az erdőgazdálkodási munkákhoz szükséges beruházásokat is érvényesítik. Ezért előmozdíthatják a talajra kevésbé ható berendezések beszerzését, ahogyan arra az ADEME is ösztönzi őket az új projektfelhívások révén. A jelenlegi gépek már lehetővé teszik, hogy több fát takarítsanak be anélkül, hogy sokat kellene mozogni. A kihívás most az, hogy csökkentsék a talajra gyakorolt terhelésüket.
A kockázatok megelőzésének kérdése is felmerül…
F.A. : Abszolút. Amellett, hogy az erdők szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében, a biológiai sokféleség védelmében és egy régió turisztikai vonzerejének növelésében, segítenek megelőzni bizonyos természeti katasztrófák okozta károkat. A nem fenntartható gazdálkodás keretében végzett fakivágások növelik az erózió és a vízzáróság kockázatát, és így heves esőzések esetén az iszapömlések vagy földcsuszamlások veszélyét.
A Hypérionnal a faépítés új dimenziót kap
A Hypérion Franciaország legnagyobb faszerkezetű épülete. Az ADEME-nek köszönhetően számos akadályt elhárítottak az építése elől, különösen a tűzveszélyességgel kapcsolatosakat.
Az 55 méter magas, 16 emeletes Hypériont 2021-ben adta át az Eiffage Construction az Etablissement Public d’Aménagement de Bordeaux Euratlantique (EPABE) felkérésére, amely a helyi faipart kívánta ösztönözni. A projekt 4,3 millió eurós pénzügyi támogatást kapott az ADEME-től, amelynek egy része visszafizetendő, a Programme d’Investissements d’Avenir keretében. Ez a támogatás segített számos technikai akadály elhárításában” – magyarázza Patrice André, az ADEME Vállalkozások és Ipari Átmenetek Főosztályának projektmenedzsere. Különösen arról kellett gondoskodnunk, hogy a fából készült homlokzatokat, falakat és mennyezeteket úgy tervezzük meg, hogy ne növeljék a tűzveszélyt. Ez így is van: bár az épületet a faépítményekben a tűz terjedéséről szóló új doktrína közzététele előtt építették, megfelel annak. Az épület a hibrid anyagoknak köszönhetően jó stabilitást mutat a földrengésekkel szemben is.
Ökológiai és biztonságos
Az első három emelet és az épület magja betonból készült, a felsőbb emeletek azonban beton, fa és acél keverékei. A homlokzatok fakeretből készültek, ami első ilyen magasságban! “A Hyperion hozzájárult ahhoz, hogy a helyi ágazat nagyobb ismertséget kapjon, különösen a helyszínen kívüli alvállalkozó és a keresztrétegelt fa (CLT) modulok gyártása. Az eredmény kielégítő: az épület szénlábnyoma 45%-kal alacsonyabb, mint egy hasonló hagyományos építményé, RT 2012 -20%-os tanúsítvánnyal rendelkezik, és az NF Habitat HQE 9 csillagot kapott” – mondja Jacques Bouillot, az Eiffage Construction innovációs igazgatója. A fejlesztők megnyugodhatnak egy ilyen projekt megvalósíthatóságát illetően.
szerk/ford: Tóth János, forrás: ADEME
