Most tette közzé az IKEA az elmúlt üzleti évének eredményeit, melyből kiderül, hány milliárd forint folyt be a lakberendezési áruház kasszáiba, mennyi munkahelyet teremtettek, illetve hogyan alakult a bérezés. A bevallásból az is kiderül, hogy meg tudta-e őrizni az IKEA első helyét a hazai lakberendezési piacon, vagy a sarkára hág-e már a folyamatosan fejlődő JYSK, illetve hogy mennyire volt sikeres a trónkövetelő XXXLutz törekvése a hatalomátvételre. Az osztrák tulajdonú Mömax-Möbelix üzletek szintén egyre komolyabb versenytársai a skandináv bútoráruházaknak. A Pénzcentrum elemzéséből kiderül, hogy alakultak az erőviszonyok az elmúlt időszakban.
2020 őszén úgy tűnt, kemény vetélytársa akad a magyarországi lakberendezési piac két vezető bolthálózatának, az IKEA-nak és a JYSK-nek. Ekkor történt, hogy a Kika magyar üzleteit magába olvasztotta az osztrák tulajdonú XXXLutz. A “piros székes áruház” szándéka a magyarországi piacralépésre már 2019-ben aggodalmat váltott ki a lakberendezési és bútorkereskedelmi cégekből. Elviekben ugyanis a XXXLutzot is irányító cégcsoport, melynek tagjai a Mömax és Möbelix boltok is, a Kika boltok feletti hatalomátvételével jó nagy szeletet – ha nem a legnagyobbat – hasíthatta ki magának a bútoreladási tortából. Sikerült vajon azóta a manőver és 2021-re lebirkózták az osztrák áruházláncok a svéd (húsgolyó- és) bútornagyhatalmat? Vagy a trónfosztás még várat magára?
A magyar piacon jelenlévő nagyobb lakberendezési áruházláncok közül az IKEA tette közzé utolsóként a legfrissebb üzleti évére vonatkozó bevallását. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának bárki által hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között 110 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el belföldi értékesítéssel. Ez 12,6 százalékkal több, mint a tárgyévet megelőző üzleti évben. Azonban nem csak az IKEA szakíthatott az elmúlt időszakban.
A kisebb, de kiterjedtebb bolthálózattal rendelkező JYSK Kereskedelmi Kft. szintén jócskán növelte bevételeit, 11,6 százalékkal. Ezzel 57,2 milliárd forint nettó árbevételre tett szert 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között. Ugyanakkor a Möbelix és Mömax boltokat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft. 33,8 milliárd forint nettó árbevételre tett szert utolsó üzleti évében, vagyis 2020. április 1-je és 2021. március 31-e között – ez némiképp helyezíti az összevetést. A tárgyévét megelőző üzleti évhez képest mindössze 2,9 százalékos növekedést ért el.
A piros székes áruház nettó árbevétele a belföldi értékesítést illetően viszont még jelentősen csökkent is, 12,4 százalékkal esett vissza. 2020. október 1-je és 2021. szeptember 30-a között 21,9 milliárd forintot könyveltek el. Így amíg a korábbi üzleti évben a Möbelix, Mömax és XXXLutz üzleteket összefogó cégcsoport árbevétele együttesen meghaladta a JYSK áruházakét, idén fordult a kocka, a dán lakberendezési lánc felülkerekedhetett.
Adózott eredményt tekintve pedig kimagasló a Jysk teljesítménye. Az IKEA nagyot csökkent a tárgyév előtti időszakhoz képest. David McCabe, az IKEA regionális ügyvezetője és fenntarthatósági vezetője (magyar-cseh-szlovák régió) januárban elmondta, hogy az elmúlt pénzügyi évben példátlan fennakadásokkal kellett szembenéznünk a kiskereskedelmi üzletágunkban – a járvány okozta lezárás miatt áruházaink több mint egy hónapig zárva voltak.
Az MMXH az előző üzleti évében történt csökkenés után ismét növekedni tudott, az XXXLutz viszont pedig még mélyebbre süllyedt mínuszban. Így tehát a trónfosztás még várat magára, viszont ez az összevetés akkor mutatna ennél reálisabb képet, ha a tárgyévek időszaka is egybeesne.
Egy kézbe került mind az öt X
Múlt év végén jelentették be, hogy november végétől Simonyi András került az XXXLutz lakberendezési Kft. CEO pozíciójába, aki egyben megtartotta az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezetői tisztségét is. Ezzel a lépéssel az osztrák hátterű XXXLutz csoport valamennyi magyarországi márkája, vagyis a Mömax, a Möbelix és az egykori Kika boltokat átvevő XXLutz is egy kézbe került. Az új ügyvezető elmondása szerint az összevonás “a szinergiák jobb kihasználásán keresztül” további növekedési céljaik elérést szolgálja.
A cégcsoportunk forgalma a 2021-es évben várhatóan meghaladja a 75 milliárd forint forgalmat, amellyel a piac meghatározó szereplőjévé válunk – mondta el akkor Simonyi András. A 75 milliárd forintos forgalom már közelebb esik az IKEA árbevételeihez, azonban még mindig nem éri el azokat.
A bútor- és lakberendezési piac szereplői viszont éppen azért találták aggasztó lépésnek, hogy a Kika boltokat az XXXLutz vegye át, mert így túlságosan leuralhatja az osztrák cégcsoport a mezőnyt. A Kika mindössze 6 áruházat üzemeltetett Magyarországon: kettőt Budapesten és egy-egy üzletet Budaörsön, Győrben, Debrecenben és Pécsett. Ez még nem lett volna elég a “hatalomátvételhez”. Az XXXLutz Csoport azonban valójában már 1999 óta van jelen Magyarországon, csak üzletei nem ezt a nevet viselték. A cégcsoport jelenleg 12 Mömax és 8 Möbelix áruházat üzemeltetett, ebből 4-4-et Budapesten. (Ezek közül egyes áruházaikat is például a 2015-ben Magyarországról kivonult Baumax üzletek helyén alakították ki.)
Összehasonlításképpen az IKEA-nak mindössze 3 áruháza van, a budaörsi, soroksári és az Örs vezér téri üzlet. Az viszont igaz, hogy folyamatosak a fejlesztések, bővítések és a cég idén is további bővítést tervez a szolgáltatások és találkozási pontok terén. A JYSK-bútorbolthálózat egészen máshogy épül fel, kisebb üzletei sokkal jobban lefedik az országot, 2022-ben már 91 boltjuk üzemel.
Nincs messze az erőfölény?
A Kika átvételével az XXXLutz és MMXH lehetséges összefonódása bejelentésre került még 2019-ben a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is. A hivatal akkor jóváhagyta a Kika üzletek átvételét, pedig a részletes indoklásban megállapították: a bútorok országos kiskereskedelmi forgalmából 2018-ban a Mömax és Möbelix (vagyis XXXLutz Csoport) 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett. Az indoklás szerint együttes részesedésük nem érte el a 20 százalékot. Az IKEA és a JYSK esetében szintén 10-20 százalék közötti részesedést állapítottak meg a magyarországi bútor kiskereskedelmi forgalomból. (Az ügy részleteiről ebben a cikkben írtunk részletesen.)
Mindez a vásárlók szempontjából is igen fontos, ugyanis a JYSK és a Praktiker akkori álláspontja szerint az összefonódást követően az XXXLutz Csoport erőfölényes helyzetbe kerülése a piaci szereplők kiszorulásával, a piacra lépés megnehezülésével járhat, továbbá a versenytársaktól független, a fogyasztók számára hátrányos árazást hozhat. A kisebb vállalkozások (pl. az Alpha Bútor Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., vagy a BRW Bútorház Kft.) azt is aggályosnak tekintették, hogy egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, mivel azok a nagyobb összegű megrendeléseikre tekintettel olcsóbban tudják beszerezni az árukat. Ez hozzájárul a nagyok egyeduralmához, és kedvezőtlenebb árakhoz vezethez. Végül azonban a GVH úgy döntött, nem veszélyes, ha az XXXLutz átveszi a Kika üzeleteket is.
Az új CEO által említett 75 milliárdos XXXLutz cégcsoportos forgalom már nincs messze az IKEA 110 milliárdos árbevételétől, és mindenképp meghaladja a JYSK 57 milliárdos bevételét. Viszont egyelőre a Kikát átvevő XXXLutz boltok nem mutattak fel növekedést, ami igazán fenyegető lenne. A járvány, illetve a gazdasági hatások is bizonyára közrejátszanak ebben, a következő években derül ki valószínűleg, mennyire komoly vetélytársa lehet az osztrák cégcsoport a svéd lakberendezési boltóriásnak.
forrás: pénzcentrum
1 megjegyzés